Kálmánháza Község -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

4434 Kálmánháza, Nyíregyházi út 71.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (42) 244000 +36 (42) 244000/18 +36 (42) 244000/14

E-MAIL CÍM:

ph.kalmanhaza@netra.hu

WEBHELY:

www.kalmanhaza.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/groups/594654760584811/

Bemutatkozás

Kálmánháza község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban. Kálmánháza Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye délnyugati, a Nyírség nyugati részén található, Nyíregyházától 14, Hajdúnánástól 12, Hajdúdorogtól 11, Újfehértótól pedig 10 kilométerre. 
-
-
-
---
Ország	 Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyíregyházi
Jogállás	község
Polgármester	Kotricz Attila (független)
Irányítószám	4434
Körzethívószám	42
---
-
-
-
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3317-es út, ezen érhető el Nyíregyháza és Hajdúnánás felől is. Az ország távolabbi részei felől az M3 autópályán közelíthető meg a legegyszerűbben, aminek legközelebbi le- és felhajtója alig 3 kilométerre található.

Története
Az első tanyát, az 1913-ban Szegegyházán felszínre került okmányok szerint Beck Pál alapította 1775-ben. Birtoka kb. 2 ezer hold, s ezen a területen kb 15-20 család élt. A mai Kálmánháza területét, 8 család művelte meg. Beck Páltól veje Dégenfeld Gusztáv gróf örökölte a birtokot, majd gyermekei Imre és Ilona.

Az uradalom középpontja az akkor Újfehértóhoz tartozó tanyákból, és a Nyíregyházához tartozó tirpák birtoktanyákból szervezték községgé 1949-ben. 1950-től önálló tanácsú községgé alakult. Ma is önálló település. Régmult időkben állt itt egy turul-szobor a magyar ősök tiszteletére, (a mai római katolikus templom helyén) amit Trencsényi János és családja állíttatott 1937-ben. Azonban a szocializmusban az akkori vezetés eltávolíttatta a madarat az emelvényről. Így ma csak az emelvény áll.

A falu a nevét – ami 1904-ig Bogárháza volt – az eddigi elemzők és történészek ismeretei alapján, minden valószínűség szerint Tisza Kálmánról kapta, aki a Dégenfeld birtokot a felesége révén szerezte meg. Ezután kapta mai nevét a település.

Az uradalmi magtárból átépített templom, melyet a római és görögkatolikus hívek egyaránt használtak, ma már nem áll. Helyébe az 1980-as években a hívek és az egyház adományából külön római és görögkatolikus templomot építettek. A ma is álló evangélikus templom egykor más funkcióval is el volt látva. Mivel a falu legmagasabb pontjára építették, a harangtoronyból kitűnő kilátást biztosított a környező földekre, tanyákra, és magára a falura. Ezért tűztoronyként is szolgált: a falu férfijai figyelőszolgálatot láttak el itt, hogy ha tüzet észlelnek, azonnal tudjanak cselekedni.

A falu híres szülöttje, és tanítója volt Rákos Sándor.

Az intézmények címei:

Orvosi rendelő - Rózsa köz 2.
Polgármesteri Hivatal - Nyíregyházi u. 71.
Posta - Nyíregyházi u. 63/a
Rendőrség (Körzeti megbízott) - Róza köz 2/d
Gyógyszertár - Nyíregyházi u. 63.
Falusi vendégház-Villa Elyzabeth - Dorogi út 76.

Nevezetességei
Tájház
Evangélikus templom
Római katolikus templom
Görögkatolikus templom
Mária szobor
Világháborús emlékmű
Turul szobor
Csörsz árok; a településtől keletre halad el /helyenként még fellelhető/ a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Látnivalók, Ügyintézés, Kulturális programok, Településfejlesztés, Turizmus, egyéb közösségi, társadalmi tevékenység, Könyvtár, Művelődési ház, Egyesület,,

Képek

Térkép megnyitása