Tokodaltáró Község -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

2532 Tokodaltáró, József Attila út 31.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (33) 505635

E-MAIL CÍM:

polgarmester@tokodaltaro.hu

jegyzo@tokodaltaro.hu

tokodaltaro@tokodaltaro.hu

WEBHELY:

www.tokodaltaro.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/tokodaltaro/?locale=hu_HU

Bemutatkozás

Tokodaltáró község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban. 527 hektáros kiterjedésével a vármegye második legkisebb közigazgatási területű települése.
Tokodaltáró Komárom-Esztergom vármegye keleti részén, Dorogtól 4, Esztergomtól 10, Budapesttől 42 kilométerre fekszik. 
-
-
-
---
Ország	 Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Esztergomi
Jogállás	község
Polgármester	Petrik József (független)
Irányítószám	2532
Körzethívószám	33
---
-
-
-
A községen halad keresztül a 10-es főút, északról érinti az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal. Tokod központjával a 10-esből a két település határvonala közelében kiágazó 1118-as út köti össze.

Nevének eredete
A település nevének előtagját egy Tokod nevű vitézről kapta a fennmaradt hagyományok szerint. Nevének utótagja az itt folyt bányászatra utal.

Története
Tokodaltáró és környéke ősidők óta lakott hely volt; területén bronzkori, és sok római kori, valamint honfoglalás kori leleteket találtak.

Területén az ókorban egy nagyméretű (120×140 méter átmérőjű) késő római tábor (castrum) állt, melynek 11 kerek tornya, másfél méter vastag fala, díszes várkapuja, fürdője is volt. Az itt talált kerámiaégető, üveg- és fémolvasztó kemence maradványa is bizonyítják, hogy a helyben talált szenet már a rómaiak is használták.

A mai település létrejöttét a bányászatnak köszönheti; 1896-ra kiépült a fővárosi kapcsolatot biztosító Budapest–Esztergom-vasútvonal az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonallal kapcsolatban (Budapest-Esztergom-Füzitői helyi érdekű Vasút Rt.), még ebben az évben megkezdték a tokodi altáró fúrását, ami a falu nevét is adta. 1899-ben elkészült a kétvágányú vasúti rakodó a szénszállítás praktikusabbá tétele érdekében, amelyet összekötöttek a tokodi vasútállomással. Mai területe 1890-ben még lakatlan volt, 1900-ban már 720 lakosa volt a Tokod területén, Dorog határában épülő bányásztelepnek.

Az 1920-as években Dorog építésével párhuzamosan Tokodaltáró is jelentős fejlődésen ment keresztül; népessége két és félszeresére növekedett, bányászkolónia, munkásotthon, iskola, óvoda, orvosi rendelő, a bánya mellett pedig fürdő, üzemi iroda és élelemtár épült, jórészt Gáthy Zoltán tervei alapján. A széntermelés növekedése folyamatos volt, 1925-ben 120 vagonos szénosztályzó épült négyvágányú iparvasúttal.

A fejlődés töretlen volt még a második világháború alatt is, köszönhetően a háborús konjunktúrának, népessége 1949-ben már 3110 fő volt. 1947-ben a tokodi altárót összekötötték a dorogi altáróval, így a szenet a keskeny nyomtávú bányavasúttal közvetlenül a dorogi vasútállomás szénosztályozójához tudták szállítani, ennek következtében megszüntették a feleslegessé vált tokodi osztályzót. A széntermelés 1953-ban érte el csúcspontját 203 038 tonnával, ettől kezdve megindult a bányászat fokozatos visszafejlesztése, az utolsó bányát 1967-ben zárták be. 2007. július 1-jén újraindult a vízkivétel az altáróból, napjainkban ez látja el karsztvízzel Tokodaltárót és a szomszédos településeket.

A korábban Tokodhoz tartozó altárói bányatelep 1992-ben lett önálló község.

Nevezetességei
Római katolikus templom
Bányász emlékmű
1956-os emlékmű

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, Kulturális programok, Látnivalók, Turizmus, Polgármesteri Hivatal, Településfejlesztés, Ügyintézés, egyéb közösségi, társadalmi tevékenység, Könyvtár, Művelődési ház, Egyesület,,

Képek

Térkép megnyitása