Jánoshalma Város -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

6440 Jánoshalma, Béke tér 1.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (77) 501001

E-MAIL CÍM:

polghiv@janoshalma.hu

WEBHELY:

www.janoshalma.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/janoshalma/?locale=hu_HU

Bemutatkozás

Jánoshalma (horvátul: Jankovac) város Bács-Kiskun vármegyében, a Jánoshalmai járás központja. A város a Bácskai-löszhát és a Kiskunság találkozásánál fekszik, határában folyik a Kígyós-főcsatorna. Kiskunhalastól mintegy 20 kilométerre található Baja irányában. Az illancsi vidék adja természeti értékeit.

---
Az 1989-ben várossá lett Jánoshalma 13 220 hektár területen fekszik, melynek kb. 15%-a belterület, 25%-a erdő, 60%-a mezőgazdasági terület, szántó. Környékét tanyavilág övezi (lásd Kiserdei tanya kép), egyes tanyákat vendégfogadásra alakítanak át, hogy a városlakók, vagy az idelátogató külföldiek megismerjék a tanyai életformát, szokásokat, ízeket. Jánoshalma kistérsége nem alkot önálló területi egységet, a város igazi vonzáskörzete még nem alakult ki, s központi funkciói is meglehetősen hiányosak.

Jánoshalma jellemzően egy központú település. Az intézmények nagyobbrészt a Béke tér környékén helyezkednek el, illetve az átmenő forgalmi utak mentén lineáris intézményi vonalakként kapcsolódnak a központi tér- és utcarendszerhez.

A városközpont zavartalan működésének fontos feltétele a megfelelő közlekedési hálózat. Jelenleg Jánoshalma központját a helyi eredetű forgalmi terhelésen túl átmenő forgalmi utak terhelik. A város az 54-es és 55-ös főút között fekszik, ennek a térségnek igen ritka az úthálózata. Legjelentősebb változás az M9-es gyorsforgalmi út megépítésétől várható, amely északkelet felől kerülné el a települést, ezáltal a belterületen áthaladó forgalmi utak terhelése jelentősen lecsökkenhetne.

Jánoshalma Kalocsa és Bácsalmás felől az 5312-es, Baja és Kiskunhalas felől az 5412-es, Borota felől az 5414-es, Kisszállás felől pedig az 5416-os úton közelíthető meg. A kerékpárút-hálózat fejlesztését az 5412-es út mellett tervezett kerékpáros nyomvonal kialakítása jelenti (Baja–Csávoly–Jánoshalma–Kiskunhalas).

Jánoshalma vasútállomás a Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon található, a MÁV ezen a szakaszon a vasút szinten tartását tervezi.

Jánoshalma csak 1989-ben kapott városi rangot, múltja azonban a török hódoltság előtti időkre tekint vissza. Régészeti ásatások során feltárt leletek bizonyítják, hogy nomád pásztornépek, szarmaták, hunok és avarok éltek itt.

A tatárjárás után kunok települtek a megmaradt magyarok közé, falujukat Csőszapának nevezték. A terület 1439-ben a Hunyadi-család birtoka lett. A fejlődő falu ekkor kapta a Jankó, Jankószállás nevet. A 150 éves török uralom alatt a lakosság szinte kipusztult, helyettük szerbek, majd bunyevácok települtek be. Határában feküdt Szentte (Hergyavica) középkori település is, mely szintén teljesen elpusztult. 1731-től katolikus magyarok népesítették be a települést, akik közé délszlávok és szlovákok is keveredtek. A törökök óta Jankovácznak is nevezett falu előbb a kincstár, majd 1799-től az Orczy család jobbágybirtoka lett. 1807-ben kivívta magának a vásártartási joggal járó mezővárosi rangot, s ezt 1886-ig meg is tartotta. Nevét 1904-ben Klánszky Ferenc javaslatára Jánoshalmára változtatták. A különböző tájakról idetelepült lakosok változatos népi kultúrát, szokásokat, hiedelmeket hoztak magukkal. Ez két évszázad alatt egységessé ötvöződött, s így öröklődött nemzedékről nemzedékre.

Az 1867-es kiegyezés utáni időszak újabb fejlődési periódusnak tekinthető. Az illancsi homokvilág és a bácskai löszvidék találkozása lehetőséget nyújtott szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint szántóföldi növénytermesztésre. Kiépült a vasútvonal, ami főleg a mezőgazdaság számára volt kedvező, mivel határainkon túlra is kiterjesztette a termények kereskedelmi forgalmát. A növénytermesztéshez szorosan hozzákapcsolódott az állattartás, a sertés-, baromfi- és szarvasmarha-tenyésztés. Megerősödött az iparosréteg, a település lakossága egy gazdaságilag is erős kisváros kívánalmainak megfelelően polgárosodott, rétegződött. A Béke téren kialakult az egykor országos hírű gyümölcspiac, a gyümölcskereskedelem és -feldolgozás egyéb formái is teret nyertek. A település ebben az időszakban vette fel ma is meghatározó, karakteres kisvárosi arculatát.

Az első világháború után a szerb demarkációs vonal kialakulásával a megmaradt Bács-Bodrog vármegye adminisztratív székhelye, egészen Baja 1921. augusztusi szerb kiürítéséig, amikor ezt a szerepkört Baja vette át.

1945 után a mezőgazdaság nagyüzemivé válása miatt visszaesett a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az 1989-ben lezajlott rendszerváltás egy új, másfajta élet feltételeit kívánta megteremteni, jóval nagyobb teret adva a magán-, illetve a farmgazdálkodásnak.

1990-ig a település határában lévő helyőrségben volt elhelyezve az egykori kaposvári MN 9. Gépesített Lövészhadosztály 102. Légvédelmi Tüzérezrede.

Infrastruktúrája
A belterület úthálózatának 98%-a szilárd burkolatú (aszfalt), az utcák 75%-ánál mindkét oldalon beton járda található.

A térség vízrendezési szempontból a Kígyós-főcsatorna vízrendszeréhez tartozik. 2005-ben Jánoshalma vezetékes vízhálózata 57,3 km hosszú, vízfogyasztása 1670 m³/nap volt. A településen 100%-os az ivóvízellátás, három mélyfúrású kút működik. 2001-ben vas- és arzénmentesítő víztisztító berendezést állítottak munkába, megszüntették a klórozást és bevezették a víz folyamatos fertőtlenítését. A csatornázottság mértéke még alacsony, a szennyvízelvezetést részben szippantással oldják meg. 2015-ben kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat és a szennyvíztisztító telep.

z elektromos hálózat teljes rekonstrukciójára 2001-ben került sor, így 100%-os a város elektromos ellátása, hasonlóan a gázellátáshoz. A hírközlés infrastruktúrája szempontjából a térséget a mobil telefonszolgáltatók bázisállomásai érintik, melyek szabályozási igényei kismértékűek. A városban digitális telefonközpont működik, és teljes a kábeltévés lefedettség is. Jánoshalmán viszonylag korszerű hulladéklerakó létesült, ami akár kistérségi célra is továbbfejleszthető.

Oktatása
Jánoshalmi Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola 6440 Jánoshalma Béke tér 11.
Déli ASZC Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium 6440 Jánoshalma Bernáth Zoltán utca 1/A
Szent Anna Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon 6440 Jánoshalma, Rákóczi utca 8.
Nevezetességei
Orczy-kastély – A kastély klasszicista stílusban épült 1820 körül. Jelenleg lakóépület.
Felső-bácskai hengermalom – Messziről kitűnik környezetéből a középkori olasz várkastélyokra emlékeztető Felső-bácskai hengermalom, mely Közép-Európa legszebb malma. 1907-ben épült és még ma is kiváló minőségű lisztet őrölnek az eredeti berendezések.
Doktor-telepi szélmalom – Jánoshalmán egykor több szélmalom és szárazmalom is állt, de ma már csak a Jókai utcai Anna-malom és az 1892-ben épült Doktor-telepi szélmalom látható, ami a közelmúltban került ismét felújításra. Utóbbi építési idejéről egy gerendába vésett évszám tanúskodik. Népi műemlék.
Jánoshalmi zsinagóga – 1828 körül épült, a 19. század második felében átalakították, bővítették. 2000-ben felújították.
Helytörténeti Gyűjtemény – A várost és hagyományait egészen az avar kortól a 20. századig bemutató tárgyak, fotók tekinthetők meg.
Skanzen  – Őseink életét, építészeti hagyományait, szokásait, mindennapi életüket mutatja be a Jánoshalma szélén, a Mélykúti úton, a benzinkút után található skanzen.

Testvérvárosai
Nawojowa (Lengyelország)
Szenttamás (Szerbia)
Temerin (Szerbia)
Korond (Románia)
Tusnádfürdő (Románia)
Rafajnaújfalu (Ukrajna)
Mirebeau (Franciaország)

Híres jánoshalmiak
Itt született 1826. április 16-án Lévay Henrik (kisteleki) báró biztosításügyi szakértő, a biztosító intézmény magyarországi megalapítója, közgazdász
Itt született 1836. március 31-én Ágai Adolf humorista, lapszerkesztő, orvos, a Kisfaludy Társaság tagja
Itt született 1866-ban Nemes Marcell műgyűjtő, műkereskedő, mecénás
Itt született 1870. május 13-án Tóváry Antal színész, színházigazgató
Itt született 1908. szeptember 26-án Lakó György nyelvész, finnugrista
Itt született 1909. november 7-én Szobonya Zoltán ügyvéd, az 1956-os forradalom mártírja
Itt született 1913. március 25-én Kelle Sándor festő, főiskolai tanár
Itt született 1925. április 23-án Rapcsányi László újságíró
Itt született 1926. január 21-én Péter László irodalomtörténész
Itt született 1930. február 14-én Ádám Antal jogász, alkotmánybíró, egyetemi tanár
Itt született 1933. szeptember 19-én Fenyvesi Máté válogatott labdarúgó,
Itt született 1941. február 15-én Bernáth Árpád germanista, filológus, egyetemi tanár.
Itt született 1955. június 21-én Árpás Károly író, költő, műfordító; irodalomtörténész, középiskolai tanár; közoktatási szakértő
Itt született 1957. január 18-án Agócs Sándor költő, író, szerkesztő, kritikus, bibliográfus
Itt született 1959. január 2-án Herédi Attila válogatott labdarúgó, edző
Itt született 1977. október 2-án Csábi Bettina boxvilágbajnok
Itt nevelkedett Imre Zoltán koreográfus, a Művelődési Központ és a fiatal koreográfusok országos díjának névadója.

Keresőszavak

Város, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Látnivalók, Turizmus, Kulturális programok, Településfejlesztés, Ügyintézés, egyéb közösségi, társadalmi tevékenység, Könyvtár, Művelődési ház, Egyesület,,

Képek

Térkép megnyitása