Tyukod Nagyközség -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

4762 Tyukod, Árpád u 33.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (44) 556062

E-MAIL CÍM:

tyukod@goodnet.hu

WEBHELY:

www.tyukod.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/p/Tyukod-Közösségi-ház-100070094468644/?paipv=0&eav=AfamORevd1DVwNxQlbymS_Jv83Quvv6FdHA75qNUr4_iMWceuBUwEe8BmbCaPqO6WwA&_rdr

Bemutatkozás

Tyukod nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Csengeri
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Czibere József (független)
Irányítószám	4762
Körzethívószám	44

Fekvése
A Szatmári-síkságon, az ország keleti csücskében, az Ecsedi-láp szélén terül el. Mátészalkától 28 kilométerre délkeletre található.

Megközelítése
Legfontosabb megközelítési útvonala a Porcsalmától Ura érintésével az országhatárig húzódó 4923-as út, ezen érhető el a két említett település irányából. Az ország távolabbi részei felől közúton a 49-es főúton közelíthető meg, porcsalmai letéréssel.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Mátészalka–Csenger-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Porcsalma-Tyukod vasútállomás a két névadó település határvonalán helyezkedik el, a 4923-as út vasúti keresztezése mellett.

Nevének eredete
Neve a hajdan személynévként is használt magyar tyúk főnév -d képzős származéka.

Az egyetlen település Magyarországon, melynek neve ty betűvel kezdődik (bár Erdélyben van más ty-s település is: Tyéjházcsoport és Tyej).

Története
Az egykori Ecsedi-láp szélén fekvő település. Az Ecsedi-lápot a környező falvak népe Rétnek, a környező vidéket pedig Rétoldalnak nevezte.

1181-ben a cégényi monostor határjárási okmányában Etetyukoda, 1344-ben Ekethykodya, 1345-ben Ochechykudya, 1410-ben Thykud, Thywkwd alakban írták. 1219-ben két község volt: az egyik a Szente-Mágócs nemzetség alapította Egyedkuttya, a későbbi Eketyukod. A másik Tyukod (amely 1334-ben egyházzal is bírt) ősi uraként a Tyukodi nemzetséget jegyezték fel, de mellette a 13. században a Kölcseyek is birtokolták. 1389-ben Tyukod határából egy részt kiszakított a Káta nemzetség és azon a területen alapították meg Porcsalmát. 1395-ben Tyukod földesura Domahidy Miklós volt. 1406-ban Eőry Ambrus, 1424-ben Kazai Kakas Miklós és Kászonyi Pogány Domokos, 1449-ben Jármy László, Ramocsaházy Tamás, Zsadányi Tamás és Santhus Miklós kapott benne jószágot, de mellettük a Lónyay család és az Eőryek is birtokolták. 1514-ben, a Dózsa-féle parasztfelkelés-nél a tyukodi nemesség a „keresztes pórokhoz” állt, amiért minden birtokukat elkobozták és a falu Báthory András főispán kezére jutott.

1750-ben Rápolthi Nagy Sándor és György nyert egész Tyukodra királyi adományt, ők voltak a legnagyobb birtokosok a 19. század közepéig az Uray, a Szalay és a Gyene családokkal együtt. Szatmár vármegye katonai leírói 1782–1785 között elég kevés adatot jegyeztek fel róla: az Ecsedi-láp áradáskor a rétek nagy részét elöntötte, ám azok ismét kiszáradtak. Fényes Elek a Geographiai Szótárban ezt közölte róla: „Szatmár vármegyei falu, határa lapos, de termékeny, nádja, szénája az Ecsedi-lápon sok; 872 lakosa van.”

Szatmár vármegye monográfiájában kisközségnek nevezték az Ecsedi-láp mellett, 266 házzal és 1 599 lakossal, határa (amelynek nagy része a 20. század elején a szép, emeletes kastélyban lakó báró Uray családé volt), 10 819 holdra terjedt ki.

Itt feküdt hajdan Bürgezd, amely 1546-ban még népes község volt (nevét ekkor Bylygezd alakban írták), ahol az 1500-as évek közepe körül Peökry Pálnak volt részbirtoka. A 17. században pusztult el, lakosai Tyukodra költöztek, ahol egy róluk elnevezett utcát talán a mai napig Bürgezdinek hívnak az idősebb emberek. Szintén Tyukod határa rejti az elpusztult Jánosi helység területét; a falu a néphagyomány szerint a láp ingoványaiba süllyedt.

Nevezetességei
Református templom: 1792 – 1794 között épült. Orgonáját 1814-ben Nagyváradon építette Kremmer János. 1906-ig a szatmárnémeti Láncos-templomban szólt, majd megvásárolták a tyukodiak. Érdekessége a hangszernek, hogy ettől a mestertől ez az egy van Magyarországon. A templom 30 méter magas tornyában két harang van. A nagyobbik, 1080 kilós harangot Szlezák László aranykoszorús mester öntötte 1948-ban Budapesten. A harang felirata büszke üzenet, mely szerint „Tyukod magyar volt, református volt, ma is az, és az is marad.”
Uray kastély: Az egyemeletes épületet báró Uray Kálmán építette klasszicista stílusban a 19. században. Egyszerű homlokzatát középen emeletes, négy sima dór oszlopból álló portikusz díszíti. Ma könyvtár és diákotthon.
11 kilátó, egyenként 11,5 méter magasak.
Itt születtek, itt éltek
Id. Imre István (Tyukod, 1918. február 24. – Budapest, 1983. augusztus 5.) Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, grafikus.
Szuromi Péter (Nyírgebe, 1904–1962) néptáncos, a Népművészet Mestere.
David Bard (Tyukod, 1904. december 03. - New York, 1964. szeptember 22.) 1939-től a manhattani Chelsea Hotel résztulajdonosa

Keresőszavak

Nagyközség, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Látnivalók, Turizmus, Közfeladatot ellátó szerv, Településfejlesztés, Ügyintézés, társadalmi tevékenység, Könyvtár, Művelődési ház, Egyesület,,

Képek

Térkép megnyitása