Bóly Város -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

7754 Bóly, Rákóczi Ferenc u. 3.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (69) 368900

E-MAIL CÍM:

info@boly.hu

WEBHELY:

varos.boly.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/akisvaros/?locale=hu_HU

Bemutatkozás

Bóly (németül: Bohl, horvátul: Boja) város Baranya vármegyében, a Bólyi járás székhelye.

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Bólyi
Jogállás	város
Polgármester	Hárs József (független)
Irányítószám	7754
Körzethívószám	69

Fekvése
Bóly, régi nevén Németbóly Pécstől körülbelül 30 kilométerre kelet-délkeletre, Mohácstól mintegy 15 kilométerre nyugatra fekszik. A környék gazdasági központja.

A szomszédos települések: észak felől Versend, északkelet felől Szajk, délkelet felől Nagynyárád, dél felől Töttös, délnyugat felől Borjád, északnyugat felől pedig Szederkény és Monyoród.

A mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagos hőmérséklet és a csapadékmennyiség kedvező, amely jó termőtalajjal párosul. Talaja mészben, humuszban gazdag, mélyrétegű, középkötött vályogtalaj. A kenyérgabona, a takarmány- és az ipari növények jól megteremnek itt, így a háziállatok tenyésztésének is megvannak a feltételei.

A város sík területen fekszik. Csupán kétszer három domb látható a település északi és déli határában. A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy (Marienberg) és a Tukar. Az utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Falu-dombja. Az utóbbi kettőn lakóházak vannak.

A város keleti határán egy kis patak, az úgynevezett Malom-patak folyik keresztül. Ha száraz az időjárás, víz alig-alig csörgedezik benne. Ma gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen. A régi időktől kezdve a múlt század végéig viszont gazdasági szempontból is értékes lehetett. 1953-ban a pataktól nyugatra, régészeti leletmentés kapcsán egy Árpád-kori edényégető kemence került ki a földből. A kemence belsejét kitöltő földben rengeteg vízicsigaházat találtak. A kemence 38 méterre van a patak jelenlegi medrétől, tehát valamikor bővízűbb volt: hal, rák, egyaránt tanyázott benne és gyakran kiöntött, partján egykor malmok működhettek.

Megközelítése
Két legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Mohács–Pécs közt húzódó 57-es főút és az M60-as autópálya, ezeken könnyen megközelíthető az ország távolabbi részei, illetve a két említett város felől is, habár a területét egyik út sem érinti, mindkettő az északi határszéle közelében halad el; az 57-esről Szajknál, az M60-asról a versendi csomópontnál letérve érhető el.

A város központján az 5704-es és az 5714-es út halad keresztül, belterületét érinti még az 5703-as út is, az 5701-es út pedig lakott területeit elkerülve biztosít közúti kapcsolatokat Villány, Siklós és Harkány térsége irányában.

A hazai vasútvonalak közül a várost a Villány–Mohács-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Bóly vasútállomás a településtől mintegy 3,5 kilométerre délre található, közúti elérését az 5704-es útból kiágazó 57 301-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története
A település neve korábban Németbóly volt, 1950 óta Bóly.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a hely már a kőkorszakban is lakott volt. Az első írásos emlék 1093-ból, Szent László idejéből származik. Az adománylevél Bolok néven említi a települést, mely akkoriban egyházi birtok volt. A török uralom alatt a település szinte teljesen kihalt, majd a törökök kiűzése után újraindult az élet. 1703-ban Bóly Batthyány (II.) Ádám gróf, országbíró (1662–1703) tulajdonába került. Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be. A mai lakosok nagyrészt a betelepülő németek leszármazottai. A 19. század végétől egészen 1945-ig a falu a Montenuovo hercegi család birtokában volt. Erre az időre tehető a település mai arculatának kialakulása. A hercegi család 1770-ben svájci tehenészetet létesített. 1792-től a környező pusztákon „nagyüzemi” gazdálkodást vezettek be, és fejlesztették a szőlőművelést is. Fejlődésnek indult a kézműipar is.

A második világháború után a Németországba kitelepített lakosok pótlására a Csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki és bihari magyarokkal népesítették be a falut. A magyar–sváb falu 1997. augusztus 31-én kapta meg a városi rangot. A városban élők megélhetését a föld biztosítja, Magyarország egyik leghíresebb történelmi borvidéke itt található. Ezen kívül jelentősek a mezőgazdasági üzemek, a gabona- és vetőmagtermelés. Az 1980-as években uránércet kutatva termálvízre bukkantak 1300-1400 méter mélységben. A 2000-es évek elején elhatározták, hogy geotermikus energiával fogják fűteni a közintézményeket, amelyet 2005-re fejeztek be.

Nevezetességei
1746-ban épült késő barokk katolikus templom
Szent Vendel-kápolna 1771-ből
1771-ben épült Szent Bálint barokk stílusú kápolna, mely az egyetlen Szent Bálintnak szentelt kápolna Magyarországon
1805–1807 között épült klasszicista stílusú Batthyány–Montenuovo-kastély
1840-ből származó lóistálló, tervezte Gyenes János mérnök. Ma helytörténeti kiállítás található benne
1843-ból a Kálvária-domb stációi
a 19. század végén épült békáspusztai Szent József-kápolna
1879–1894, a Montenuovo hercegek neoromán családi mauzóleuma
1880, Montenuovo-féle nagy istálló posztromantikus stílusban

Egyéb látnivalók
Csikós-rét, Karasica patak
Uradalmi Magtár
42 000 kötetes Városi Könyvtár
Helytörténeti Múzeum
A városközpontban 11 hektáros kastélypark (természetvédelmi terület)
Bólytól 1,5 km-re, Békás-pusztán Agrártörténeti Múzeum
34 000 hektáros vadászterület és vadászpanzió
Zsidó temető
Hagyományok
Emmausz-járás (húsvéthétfő)
Motoros találkozó (június)
Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál (szeptember)
Márton-napi újborünnep (november)
Híres emberek
Amtmann Prosper fuvolaművész
Bérces Tibor akadémikus, vegyész
Dittrich Tamás atléta
Engel Adolf, a komlói-mecseki szénbányászat megalapozója
Id. Manninger Gusztáv Adolf mezőgazdász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa
Manninger Gusztáv Adolf mezőgazdász, egyetemi tanár.
Meszlényi János szobrász
Alfred von Montenuovo herceg (1854–1927), császári főudvarmester, Alfred Ferdinand apja, a Batthyány-Montenuovo-kriptában nyugszik
Montenuovo Nándor herceg, azaz Alfred Ferdinand von Montenuovo (1888–1951)
id. Ripszám Henrik, magyar tájfutó és alkotóművész, kőművessegéd
ifj. Ripszám Henrik, olimpikon, festőművész
Szabó Mátyás (agronómus) agronómus, országgyűlési képviselő
Szabó Mihály református lelkész[15]
Strázsay János volt jószágkormányzó, író, könyvgyűjtő
Székely Károly Nándor mennyiségtan- és természettan szakos cisztercita tanár
Trischler Ferenc szobrász
Nagy Dominik válogatott labdarúgó
Amtmann Károly (Németbóly, 1821–1907) színműíró, levéltárnok

Testvérvárosai
Semriach, Ausztria
Heroldsberg, Németország
Csernáton, Románia
Negyed, Szlovákia

Keresőszavak

Város, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Látnivalók, Turizmus, Közfeladatot ellátó szerv, Településfejlesztés, Ügyintézés, társadalmi tevékenység, Könyvtár, Művelődési ház, Egyesület,,

Képek

Térkép megnyitása

Bóly Város

Elérhetőségek

Bemutatkozás

Keresőszavak

Képek

Linkek

Cégadatok

Levelezési címünk