Somogyszil Község -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

7276 Somogyszil, Szabadság utca 25.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (82) 372101

E-MAIL CÍM:

somogyszil@somogy.hu

Bemutatkozás

Somogyszil (németül: Sil) község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Szakály László (független)
Irányítószám	7276
Körzethívószám	82

Fekvése
Kaposvártól közúton 22 kilométerre északkeletre fekszik, Igal közelében, attól mintegy 5 kilométerre, a Kocsolától odáig húzódó 6507-es út mentén.

Címere
A címer története
A címer megalkotásakor a település korábban használt pecsétjeihez, és azok elemeihez nyúltak vissza. Már a 18. század végén használt pecséten megtalálható volt a háromágú korona, az ekevas, a búzakalász (ekkor még csak egy darab) és a könyöklő kar (ekkor még balra fordult). 1835-től a búzakalászok száma három lett, a kar jobbra fordult, a korona azonban hiányzott. A címert 1995-ben véglegesítették jelenlegi formájában.

A címer leírása
Álló csücsköstalpú pajzs, melynek kék mezejében jobbra fordult, felemelt ezüst szablyát tartó páncélos kar, melynek könyökhajlata fölött, a pajzs vonalán három arany búzakalász áll, a két szélső egy-egy arany levéllel van megrakva. A páncélos kart felülről egy vörös ékkövekkel díszített háromágú arany korona, alulról egy hegyével lefelé, élével jobbra fordított ezüst ekevas keretezi. (A korona a település egykori mezővárosi rangjára, a páncélos kar az egykori hajdútelepülésre utal).

Története
A falu a középkorban Tolna vármegye része volt és nem a mai helyén, hanem a Szilkállónak nevezett dűlőben feküdt. Nevét először 1138-ban, II. Béla király megerősítő levelében említették a dömösi prépostság részére kiállított megerősítő levélben. Neve később, az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben ugyancsak egyházas helyként szerepelt. Az 1563. évi török kincstári fejadójegyzékben 10, 1580-ban pedig 17 ház állt itt. 1660-ban birtokosaként Zankó Miklós, egy 1703 körüli összeírásban pedig Zankó Miklós és Boldizsár birtokaként volt említve. Az 1715. évi összeírás pedig megjegyzi róla, hogy a falu sokáig lakatlanul állt és csak két év óta lakják ismét, ekkor 39 háztartását írták össze. 1726-ban fele-fele részben a gróf Harrach család és gróf Esterházy János birtoka volt, de 1733-ban már a Hunyadyaké volt.

A település neve a 19. század végén még Szil volt. Ekkoriban kisközség volt Somogy vármegye igali járásában. 1891-ben 2 672 magyar és német lakosa volt.

Egykori, mára elpusztult települések a környéken
A középkori falutól északra Scanas nevű falu állt, mely IV. László király idejéből való határjáró levelében is megtalálható. Neve Szanácsi-szőlőtelep nevében őrződött meg. A 20. század elejének adatai szerint a községhez tartoztak még: Csérihegy-, Magyaród- és Marosd-puszták, Öreghegy, Szanácsi-telep, Új-major és Vörös-major.
Csérihegy-puszta – Neve 1479-ben Chery alakban fordult elő, 1703-ban pedig Csér alakban. 1733-ban Boronkay Ferenc birtoka volt.
Magyaród-puszta – A 16. században még falu volt, mely az 1575. évi török kincstári adólajstrom szerint 8 házból állt. 1723-ban Festetics Kristóf Sárközy Jánosnak vallotta be, kinek utódai bírták az újabb időkig. Sárközy Béla 1892-ben a gróf Hunyadyaknak adta el.
Marosd-puszta – A középkorban szintén falu volt, melynek ekkor már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint is plebániája volt. 1660-ban Zankó Miklós birtokaként írták, 1726-ban gróf Esterházy János, 1733-ban pedig Boronkay Ferenc birtoka volt.
Szanácsi-telep – Neve egy 1703 táján kelt összeírásban is szerepelt. 1726-ban gróf Esterházy János birtoka volt.

Nevezetességei
Műemléki védelem alatt álló római katolikus temploma középkori eredetű. Gótikus stílusban épült, de 1726-ban barokk stílusban átalakították.

Híres somogysziliek
A Somogy vármegyei Szil községben született Edvi Illés Károly (1842–1919) hírneves büntetőjogász, 1842. június 26-án.
Itt született Szegfi Mór hírlapíró, miniszteri titkár (1825–1896).
Itt született Hajdu Gyula nemzetközi jogász (1886-1973)
Itt született Kelemen József ipari formatervező művész 1939. április 14-én.
Itt született Bedegi Győző író, Toleranciadíjas újságíró, 1948. június 1-jén.

Keresőszavak

Község, Látnivalók, Polgármesteri Hivatal, Településfejlesztés, Önkormányzat,

Térkép megnyitása