Tiszaeszlár Község -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

4464 Tiszaeszlár, Rákóczi u. 91.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (42) 277505

E-MAIL CÍM:

hivatal@tiszaeszlar.hu

WEBHELY:

www.tiszaeszlar.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/tiszaeszlaronkormanyzat/

Bemutatkozás

Tiszaeszlár község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban. 5453 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű községe.

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Tiszavasvári
Jogállás	község
Polgármester	Vajda László (független)
Irányítószám	4464
Körzethívószám	42

Fekvése
Tokajtól délre fekszik, a Tisza bal (keleti) partján. A legközelebbi szomszédja a tőle északra fekvő Tiszanagyfalu; további határos települések: kelet felől Nyírtelek, délkelet felől Nagycserkesz, délnyugat felől Tiszalök, nyugat felől pedig a Tisza túlpartján fekvő Tiszaladány.

Megközelítése
Főutcája a 3633-as út, azon érhető el rakamaz-Tiszanagyfalu és Tiszalök felől is; Nagycserkesszel a 3634-es út köti össze, és erről az útról közelíthető meg, a 36 123-as számú mellékúton Bashalom nevű különálló településrésze is.

A hazai vasútvonalak közül a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja van itt: Tiszaeszlár megállóhely a központjától 4 kilométerre délkeletre, a 3634-es út vasúti keresztezése közelében – közúti elérését az abból északnak kiágazó 36 316-os számú mellékút biztosítja –, valamint Bashalom megállóhely a névadó településrész nyugati szélén, a 36 123-as számú mellékút végpontjánál.

Nevének eredete
A török eredetű, honfoglalás kori úz népnévből képzett helynév Azlar, Uzlar, Ozslar alakokban fordul elő az oklevelekben.

Története
Első említése 1220-ból való. 1261-ig egri egyházi birtok volt, ekkor cserélte el az egri püspök Karászi Sándor bán Eger környéki birtokaiért. A 14. századtól a 18. századig több család (Biri, Doby, Lónyay, Sztritey, Újfalussy, Tatay, Chernel, Péchy, Ibrányi, Teleky, Zoltán) birtokolta részlegesen, köztük leghosszabban a Kállayak voltak a földesurai. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, mindössze 49 lelket számláló faluba a 17. század elején Bocskai István szabad hajdúkat telepített.

A tiszai árvizek miatt 1858-ban kezdett épülni az Ófalunak nevezett Eszlártól délre, magasabban fekvő Újfalu, ahová 1890-re a község egészében átköltözött, ma is itt fekszik.

1882-ben a tiszaeszlári per következtében került a település a köztudatba.

Nevezetességei
A tiszaeszlári Tájház, amelyben hagyományos kézműves eszközök, mezőgazdasági szerszámok gyűjteménye látható.
Vajda László kovács, Király Zsiga-díjas népi iparművész Aradi utcai műhelye.
A Tiszaeszlárhoz tartozó, tőle keletre fekvő Bashalom puszta temetőjében 1947-ben aranyozott ezüst tarsolyvereteket találtak. A régészeti leletet a Magyar Nemzeti Múzeum leltárba vette. A területen bronzkori, 3-4. és 11-13. századi leleteket is találtak.
Solymosi Eszter síremléke, melyet egy Spanyolországban élő magyar házaspár állíttatott. 2003. szeptember 11-én Csurka István pártelnök és több száz MIÉP-es a per százhuszadik évfordulójára emlékezve megkoszorúzta a síremléket.
A Trianon emlékművet 2014-ben emelték.
Ismert emberek
Itt született 1904. december 1-jén Török István református teológus, egyetemi tanár.
Itt született 1925. november 7-én Skarbit András, Korniss Péter Kossuth és Pulitzer-díjas fotós egyik legnagyobb hatású munkájának, "A Vendégmunkás" című szocio-fotó albumának főszereplője.

Keresőszavak

Község, Turizmus, Polgármesteri Hivatal, Településfejlesztés,

Képek

Térkép megnyitása