Cserhátsurány Község -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

2676 Cserhátsurány, Petőfi út 3.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (35) 549022

E-MAIL CÍM:

onkormanyzat@cserhatsurany.hu

WEBHELY:

www.cserhatsurany.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/p/Cserhátsurány-Község-Önkormányzata-Katulin-Károly-100025790256417/

Bemutatkozás

Cserhátsurány község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése
A Cserhát középső részén fekszik, a legközelebbi várostól, Balassagyarmattól mintegy 15 kilométerre dél-délkeleti irányban.
A közvetlenül határos települések: észak felől Iliny, északkelet felől Varsány, kelet felől Herencsény, dél felől Terény, nyugat felől Cserháthaláp, északnyugat felől pedig Nógrádmarcal.

Megközelítése
Csak közúton érhető el, keleti és nyugati szomszédai felől egyaránt a 2123-as úton. Határszélét délnyugaton érinti még a 2124-es út is.
Az ország távolabbi részei felől az Aszód és Balassagyarmat közt húzódó 2108-as útról közelíthető meg, a legegyszerűbben, mohorai vagy magyarnándori letéréssel, Cserháthalápon keresztül.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal Magyarnándor vasútállomása kínálja, mintegy 8 kilométerre nyugatra.

Nevének eredete
Nevének cser előtagja a magyar népnyelvben cserjés, bokros helyet jelent. A nevében levő hát szélesebb tetejű magaslatot, míg a surány szó eredetéről háromféle felfogás alakult ki: az egyik szerint szláv szó és valamihez tartozást jelent, míg a másik nézet szerint ótörök cur kifejezés, jelentése: méltóság. A település nevének előtagja, a Cserhát egyébként a hegység neve, ahol található.

Története
Cserhátsurány középkori település, nevét egykor Suránynak írták.
A 14. században Surány a Csór nemzetség birtoka volt. 1344-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtokai közé tartozott Surány is, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. 1429-1443 között Szanda várához és a Rozgonyiak birtokai közé tartozott, 1443-ban pedig a Liszkói és a Surányi családok voltak a földesurai.
A török időkben, 1562-1563 között Rusztem budai pasa solymászai főnökének: Hamidnak a hűbérbirtoka volt. 1633-1634 között a váci nahije községei között sorolták fel öt adóköteles házzal.
1656-ban Lónyay István fiának, Lónyay Gábornak voltak itt részbirtokai. Az 1715-ben végzett összeíráskor 8, 1720-ban 6 magyar háztartást írtak itt össze.
1726-ban a szandai Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nem sokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János (Besztercebánya, 1655 - 1713, Cserhátsurány) részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a18. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.

Nevezetességek
-gótikus temploma egyhajós, nyolcszög alaprajzú, tornya később barokk sisakot kapott. 1934-ben átalakították és kibővítették. A középkori épület képezi ma az új templom szentélyét.
-Sréter kastély - a 18. században épült.
-Római katolikus templom
-Helytörténeti kiállítás
-Jánossy-kastély
-Simonyi-kastély

Híres emberek
-1766-ban itt házitanítóskodott Sréter György udvarházában Tessedik Sámuel.
-1867. november 10-én itt született Sréter István honvédelmi miniszter.
-1894-ben itt született Szentpáli Pál evangélikus lelkész, költő.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, turizmus, Településfejlesztés, Látnivalók, egyéb közösségi, társadalmi tevékenység,

Képek

Térkép megnyitása