Zalavár Község -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

8392 Zalavár, Dózsa György u. 1.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (83) 354001

WEBHELY:

www.zalavar.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/zalavarkozsegonkormanyzata/?locale=hu_HU

Bemutatkozás

Zalavár község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban található. Zalavár a Kis-Balaton két tározója közötti északi földnyelven helyezkedik el.

1987-ben a régészek Balatonhídvég határában a késő bronzkori halomsíros kultúra egy telepét tárták fel. Az előkerült cserépmaradványok alapján a telepet i. e. 12. század körül lakhatták. Egy hulladékgödörből hüvelyesek:

borsó (Pisum sativum),
cicorlencse (Vicia ervilia),
szegletes lednek (Lathyrus sativus) magvai kerültek elő.
Ez színvonalas konyhakerti kultúrára utal, ami azonban csak fejlett szántóföldi növénytermesztés kiegészítőjeként alakulhatott ki. A lakosok táplálkozásában nagy szerepet játszott a köles (Panicum miliaceum) is. A növénymaradványok mellett halcsigolyák (keszeg, csuka), valamint közelebbről meg nem határozott, veréb nagyságú (nádi?) madarak és emlősök csontjai is előkerültek.

A 4. században Valcum erőd kiépítése után Keszthely környéke sűrűn lakott hellyé vált. Valószínűleg ekkor épült Zalavár területén egy cölöpökre vert, mocsárral körbe zárt castrum. A népvándorlás idején több nép is elfoglalta, állt a keleti gótok, longobárdok, hunok, frankok birtokában is.

Mosaburg
	Bővebben: Mosaburg
Manapság elterjedt történészi vélemény, hogy Zalavár területén feküdt Arnulf mosaburgi központja, ezt azonban többen vitatják, és szerintük a karintiai Moosburggal kell azonosítani a forrásokban említett Mosaburgot.[4][5] 840-es években az elűzött Pribina (Privina) kapta hűbérbe, majd később örökbe a Zala folyó és a Balaton találkozásánál lévő mocsaras vidéket.

A keleti-frank források szerint a korábbi castrum helyén várat építtetett, amelynek a Mosaburg nevet adta (ószláv nyelven Blatengrad, szlovén nyelven Blatnograd, jelentésük: „Mocsárvár”). Pribina Mosaburgot tartományának központjává tette. (A legendás erődöt Fekete István Tüskevár című műve is megemlíti, a pontos helye ma sem ismert.)[forrás?]

Mosaburg első temploma 850-ben Mária tiszteletére épült, és Liutprand salzburgi érsek szentelte fel. A későbbiekben további templomok is épültek Pribina, illetve utódja, Kocel uralkodása idején. Az utóbbi fejedelem fogadta Cirill és Metód szerzeteseket udvarában. Kocel 876-os halála után Mosaburg ismét a frankok kezére jutott. Egy 885-ös összeírás szerint a salzburgi érsek tulajdonában állt a mosaburgi palánkvár, de továbbra is jelentős kulturális központ maradt.

Zalavár
A magyarok 900 körül elfoglalták a várost, és a Zalavár nevet adták neki, és egyik fontos központjukká alakították.

Szent István király vármegyerendszerében a Zalavár közelében fekvő Kolonvár lett Kolon vármegye központja. Zalavár akkoriban királyi udvarház lehetett. Amikor az ispán Kolonvárból Zalavárba költözött, akkor Zalavár az új nevén Zala vármegye központja lett.[6]

1019-ben új bazilika és bencés kolostor épült, amely alapításától fogva a település birtokosa volt. Zalavár ispánsági székhely rangjáról az első forrás 1137-ben szól. A vár első említése 1164-ből való, majd 1222-ben esik szó még mint királyi birtokról.

Az 1420-ban megerősített vár a 15. század közepére a Rozgonyiak tulajdonába került. Közben a település folyamatosan növelte jelentőségét, 1424-ben országos, 1474-ben hetivásár jogot kapott a királytól, és így a jelentősebb helyek közé tartozott.

Cirill és Metód-emlékmű
A török 1532-es első támadása után azonban a lakosság drasztikusan fogyott, a város korábbi jelentőségét elvesztette. 1565-től a vár mint királyi végvár működött, Nagykanizsa 1600-as eleste után jelentősége nagyban fokozódott, közben azonban a település és a kolostor többször teljesen lakatlanná vált. A török katonai központhoz, Kanizsához legközelebb eső várban nehéz volt a szolgálat. Súlyos károkat szenvedett 1644-ben és 1650-ben, illetve 1682-ben, de egyébként is sok támadást vert vissza. 1690-ben, Kanizsa visszafoglalása után Zalavár védelmi funkciói megszűntek, 1702-ben a várat lebontották.

A 18. század elején a település korábbi mezővárosi jogaival újraéledt, azonban a kolostor és így a település birtokosa, a götweigi monostor, egyre nagyobb befolyást gyakorolt itt. Így a század végére már csak mint falu szerepel a felmérésekben. Mindazonáltal elmondható, hogy Zalavár lakosai jó anyagi helyzetben éltek, mivel a Zala menti lápos földek gazdag terméshozamot biztosítottak. Így a település lakosságszáma nagy ütemben nőtt. Ennek következtében a 19. századra a lakosság nagy része már zsellér, akik közül többen a Keszthely környéki uradalmon találtak idénymunkát.

1860-as években az apátság több vállalkozásba is kezdett. Először egy széntelep kiaknázásába kezdett, ám ezzel a tervvel felhagyott. Majd 1865-re a Zala folyó szabályozását hajtották végre, így korábban mocsaras földeket vonhattak művelés alá.

Még a 20. században is a mezőgazdaság biztos megélhetést nyújtott a település lakóinak. A megművelhető földek nagyságát nagyban növelték a Kis-Balaton rovására. Azonban az 1990-es években a Kis-Balaton újraélesztésével a település termőterületeinek egy jelentős hányadát elvesztette, így kierőszakolva a már szükséges gazdasági változásokat. Azóta Zalaváron nagyban nőtt a szolgáltatások aránya, és a turizmus is megjelent a településen.

A történelmi emlékpark
Zalavár várszigeti része az 1990-es évek közepén még nagyrészt erdő és bozót borította hely volt, melyeket csak az itt folyó ásatások tisztásai törtek meg. 1938-ban Zala vármegye Szent István tiszteletére emlékművet is emelt itt, melyet azonban a gazdátlanság és az oktalan rongálások tettek tönkre.

Az itt kialakítandó emlékpark létrejöttének tulajdonképpen két egymástól független szándéka volt. Az egyik, a Balaton vízminőségének javítása érdekében 1980-1985 között a sziget szomszédságában jött létre a Kis-Balaton tározók első üteme, míg a másik, a Cirill és Metód apostolok egykori működésének helyére Bulgária emlékművet szeretett volna állítani egy 1985-ös jelzés szerint. Zala megye vezetése ekkor határozott úgy, hogy az emlékhelyet rendbe teszi és újjáépíti az 1938-as Szent István emlékművet is.

Az emlékhely építésére alapot adott a magyar honfoglalás 1100. évfordulója is, ezért elhatározták a hely továbbépítését, többek között a 11. századi templom alapfalaira a Szent István kápolna rekonstrukcióját.

Eközben az országos vízügyi szervek is e helyre tervezték felépíteni a kialakítandó új természetvédelmi egység bemutatóházát, az úgynevezett Kis-Balaton Házat. Tervük végül különböző szempontok egyeztetése után meg is valósulhatott.

Az emlékpark építésének első üteme 2001-ben fejeződött be a Hadrianus mártír templom romjainak bemutatásával és egyúttal a térség parkosításával.

A megye 2009-ben, a Szent István-i alapítás 1000. évfordulóján Zala megye vezetése úgy döntött, hogy a legméltóbb helyen, a megye első központjában a millenniumnak méltó emléket állít.

Nevezetességei

Zalavári Történelmi Emlékpark
Zalavár romjai
Szent István-emlékmű és -emlékkápolna
Cirill és Metód-emlékmű
A récéskúti bazilika romjai
A Szent Adorján-bazilika romjai [1]
A salzburgi apátság romjai
A Kis-Balaton-ház
Fekete István-emlékszoba és Matula bácsi kunyhója
Egy Karoling-kori palota romjai

Keresőszavak

Község, Önkormányzat,

Képek

Térkép megnyitása