Ceglédbercel Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

2737 Ceglédbercel, Pesti út 61.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (53) 578000

E-MAIL CÍM:

info@cegledbercel.hu

WEBHELY:

www.cegledbercel.asp.lgov.hu/

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/cegledbercelikulturhaz

Bemutatkozás

Ceglédbercel egy község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban található.

Fekvése
A község Budapesttől mintegy 60 kilométerre délkeletre fekszik Albertirsa és Cegléd között. Déli határában folyik a Gerje-patak.

Megközelítése
A községet átszeli a 4-es főút, az M4-es autóút pedig északról harántolja a belterületet, ezeken az útvonalakon a legegyszerűbb megközelíteni a települést Budapest és Szolnok felől is. Az M4-es itteni csomópontját a 46 124-es út köti össze a településsel, Cegléd Kenderföld városrészébe pedig a 46 125-ös út vezet.

Ceglédbercelt a hazai vasútvonalak közül a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja is van itt: a belterület nyugati szélén Ceglédbercel megállóhely, a község keleti végében pedig és Ceglédbercel-Cserő vasútállomás. Előbbit a 4-es főútból kiágazó 46 311-es út, utóbbit a 46 124-esből kiágazó 46 316-os út szolgálja ki.

Története
A középkorban Ceglédbercel területe Alberti pusztája volt. Az első okleveles említése egy 1281-es határjárásról fennmaradt oklevélben található. 1457, 1468 és 1482-es oklevelek Bercelpusztáról beszélnek. A 18. században a klarissza apácák birtoka volt, a rendet 1785-ben feloszlatták, ekkor a a feloszlatott kolostorok vagyonát kezelő Vallásalap tulajdonába került. II. József császár hannoveri németeket telepített ide, akik a községet kezdték szabályosan kiépíteni. Az új lakosság között kolerajárvány ütötte fel a fejét. A telepesek evangélikus vallásúak voltak, ezért a ceglédi hittestvérek gondoskodtak ápolásukról. A járványban sokan életüket vesztették, a halottaikat a ma is létező ceglédi evangélikus temetőbe temették, a felgyógyultak visszatértek hazájukba.[3]

Az elhagyott községbe többek közöttSoroksárról, Adonyból, Taksonyból, Harasztiból németek, Ceglédről, Üllőről magyarok költöztek. 1804-ben önálló községgé alakult Bercel. Abból az időből való a község pecsétje is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 124 berceli jobbágynak 3000 hold földet juttatott.

A lakók főként földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Majd 1846-47-ben megépült a Pest-Szolnok közti vasútvonal, s ettől kezdve a vasút vált a fő megélhetési forrássá, míg a mezőgazdaság és az állattenyésztés jelentősége csökkent. A 19-20. század fordulóján a gróf Cseszneky család járult hozzá a környékbeli mezőgazdaság és malomipar fejlődéséhez.

1945 januárjában súlyos csapás érte a falut, mintegy 640 főt vittek kényszermunkára. Az 1946-os év ismét megrázkódtatást hozott a falu életébe, 441 főt kitelepítettek, mivel korábban német nemzetiségűnek vallották magukat. A kitelepítettek helyére Tiszántúlról 24 család érkezett. Ezek zöme rövidesen el is költözött, mert nem tudta megszokni a környezetet, nem tudtak beilleszkedni a falu közösségébe. 1948 tavaszán a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Felvidékről érkezett 38 család. A felvidékiek beilleszkedtek, lassan a falu is elfogadta őket. A munkaszolgálatra elhurcoltak 3 csoportban tértek haza, az első csoport 1946-ban, a második 1947 szeptemberében, míg az utolsó csoport 1949 november 4-én.

A kivittek közül 159-en azonban sohasem tértek haza. Az elhunytak emlékére 1991-ben a falu emlékművet avatott, s azóta minden évben november 4-én lángot gyújt, mely napot a képviselőtestület a falu ünnepévé nyilvánította.

A településen egy általános iskola működik, Eötvös József nevét viseli. Az általános iskolában német nemzetiségi oktatás és zeneoktatás folyik kb. 400 diák részére. Az óvodában 150 gyermeket látnak el, s szintén folyik a német nemzetiségi oktatás. Az önkormányzat működteti a víz és csatornahálózati rendszert.

2005-ben a település Önkormányzata az 1848-49 forradalom és szabadságharc emlékére a Kossuth Lajos utcában haranglábat állított.

A falu határában több száz hektáros szőlő ültetvény található és egy modern szőlőfeldolgozó, pincészet található. Ceglédbercelen terem az Unghváry László Borrend zászlós bora, a cserszegi fűszeres. Napjainkban az egészségügyi ellátásról két háziorvos, egy gyermekorvos és egy fogorvos gondoskodik. A faluban gyógyszertár is működik. A településen élő aktív korú népesség zöme Budapesten és Cegléden vállal munkát.

Nevezetességek
-Énekkar
-Rozmaring tánccsoport
-Nemzetiségi Kórus
-Kézműves Klub
-Horgásztó
-Ceglédberceli Német Nemzetiségi Kultúregyesület
-Ceglédberceli Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesület
-Római katolikus templom
-Református templom
-Ceglédberceli Zeneegyesület

Oktatás
-Napsugár Óvoda
-Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Közművelődés
-Dózsa György Művelődési Ház és Könyvtár
-Falumúzeum

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, turizmus, Településfejlesztés, Látnivalók, egyéb közösségi, társadalmi tevékenység,

Képek

Térkép megnyitása