Fulókércs Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

3864 Fulókércs, Fő utca 92/A

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (46) 470201

E-MAIL CÍM:

fulokercsonkormanyzat@freemail.hu

WEBHELY:

www.fulokercs.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/fulokercs

Bemutatkozás

Fulókércs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Encsi járásában található.

Fekvése
Miskolctól közúton 50 kilométerre északkeletre fekszik, főutcája a Méra és az országhatár között húzódó 2626-os közút. Ez utóbbiból a falu területén ágazik ki nyugat felé a Fáj és Litka községekbe vezető 26 146-os út.

A környező települések: Fáj 3 kilométerre, Novajidrány 8 kilométerre, Pusztaradvány 7 kilométerre, Szalaszend 5 kilométerre és Szemere 4 kilométerre. A legközelebbi város, Encs 12 kilométerre található.

Története
19. század
Fulókércs népessége a 19. század második felében nem érte el a félezer főt (1880-ban 429 fő, 1900-ban 455 fő), amit a születések és a halálozások aránya, valamint a migráció szabályozott. Az előbbi 1900 és 1910 között 40,4‰, az utóbbi 22,4‰, a természetes szaporodásból származó növekedés 77 fő, ebben az évtizedben viszont 40–45-en hagyták el a települést, illetve vándoroltak ki az Egyesült Államokba.[88]

A lakosság felekezeti megoszlására a reformátusok többsége jellemző, számuk 1900-ban 231 fő (54%), a római katolikusoké 150 fő (35%), rajtuk kívül görögkatolikusok (13 fő) és izraeliták (31 fő) éltek a faluban. A református gyülekezet életében fontos esemény volt az új templom építése 1903-ban, ami megosztotta a közösséget. A kisebbik „párt” a régi templom renoválását támogatta (azért, hogy az újabb adósságokat elkerüljék), a többség azonban és Nagy Mihály lelkész új tornyot akart, amihez a hívek adományain és áldozatos munkáján kívül, 2000 koronát az egyházkerület pénztárából kölcsönöztek.[89]

Az alfabetizáció folyamata a század utolsó évtizedeiben gyorsult fel: 1880-ban a népesség 36%-a, 1900-ban 57%-a (a 6 éven felüliek 72%-a) tudott írni és olvasni.[90]

A település földhasznosítását a szántóföldek területének a növekedése határozta meg (1865-ben 1071 kataszteri hold, a faluhatár 42%-a, 1895-ben 1297 hold, 50%), de magas maradt a közös tulajdonú legelők és erdők részesedése is (a századfordulón 504 hold, illetve 598 hold), aminek a használatát az egykori nemesi közbirtokosság szabályozta. A gazdálkodást és az életviszonyokat a falusi közösségek emlékezetében hosszú ideig megmaradó természeti csapások is befolyásolták. Fulókércsen a Hernád 1878. augusztusi áradása az éves termést, az állatállomány nagy részét, továbbá 151 család lakóházát pusztította el.[91]

A késő rendi korszakban néhány nagyobb birtokosnak voltak részbirtokai Fulókércsen, rajtuk kívül úrbéres telekkel (és jobbágyokkal) nem rendelkező kuriális nemesek, valamint telkes jobbágyok éltek a faluban. Az első csoportba sorolható gróf Fáy István az 1850-es években csődbe jutott (a helyi birtoka körülbelül 27 hold), az allodiális földjeit árendába adó Darvas András a jobbágyfelszabadítás után 6/8-ad jobbágytelek, Bárczay Dániel 1 jobbágytelek[92] után számíthatott úrbéri kárpótlásra (ennek összege 375 és 500 forint volt, a kifizetés azonban elhúzódott). Fáy József viszont a 19. század végén 550 holdon gazdálkodott, Lipcsey Andor örököseinek pedig 570 hold földje volt, amit Paszternák Benjamin bérelt.[93]

A nagy létszámú, egymással rokonságban álló (a közbirtokosságot alkotó) kisnemesi famíliák (Kádár, Draskóczy, Molnár, Gálos, Zadeczki) tagjai közül a dualizmus időszakára többen végletesen eladósodtak. Gálos András és Gálos Zsuzsanna 1765 forintra becsült néhány holdas közös birtokát például a kassai takarékpénztártól felvett 31200 forint adósság terhelte, ezért az ingatlant 1877-ben elárverezték. A töredéktelken gazdálkodó egykori jobbágyok, illetve leszármazottjaik nemritkán hasonló sorsra jutottak, bár őket eltérő hitelfelvételi „stratégiák” jellemezték. Borissza Jánosnak, Hornyák Jánosnak és Fürjész Andrásnak egyaránt Friedmann Ignác „kisvállalkozó” adott kölcsön (263, 125 és 92 forintot), ami a birtokok becsértékét nem érte el, 1880-ban mégis árverezéshez vezetett.[94]

20–21. század
Fulókércs 1910-ben Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. A kisközség 2 596 kat. holdon (= 1 494 hektár) terült el, lakóinak száma 464 volt. A teljes egészében magyar anyanyelvű faluban a 266 fős református felekezet volt meghatározó, de jelen volt 170 római katolikus, 13 görögkatolikus, 13 izraelita és 2 evangélikus vallású hívő is.[95] A lakosság túlnyomó többsége a mezőgazdaságban talált megélhetést, az iparban és egyéb ágazatokban foglalkoztatottak száma csak az 1960-as évektől növekedett.

Az 1914-ben kezdődő első világháborúból Fulókércs lakossága is kivette a részét. Az elesettek neveit emlékoszlop őrzi: Bacso István, Breitenbach János, Bucsi András, Fürjész Bertalan, Gergely István, Horvát Lajos, Hriczó Pál, Juhász István, M. Kádár István, Kis József, Putnoki József, Spisák Péter, Szabó János, Tóth István és Török Lajos.[97]

A trianoni békeszerződés közigazgatási változásai következtében Fulókércs az Encsi járás része lett. A háborús évek ellenére a település lélekszáma 1920-ra 501 főre emelkedett. A magyar lakosok mellett mindössze 1 fő nyilatkozott német anyanyelvűként. Vallási téren a 245 fős reformátusság megőrizte elsőbbségét, de jelentősen, 219 főre növekedett a római katolikusok száma, s mellettük 19 görögkatolikust, 17 izraelitát és 1 evangélikust is rögzített a statisztika.[98] 1941-re 468 lakosra csökkent Fulókércs népessége, a reformátusok azonban újra növelni tudták jelenlétüket, s 263 főt számlált a gyülekezet. Ellenben a római katolikusok és az izraeliták száma számottevően, 178-ra illetve 5-re esett vissza, miközben 18 görögkatolikus és 4 evangélikus is élt a faluban.[99]

A világháborúk közötti periódusban református elemi iskola működött Fulókércsen, s volt a falunak orvosa, állatorvosa, gyógyszertára és gőzmalma is. 100 holdon felüli birtokkal Lipcsey Gizella, Lipcsey Szerén és Pallavicini János őrgróf rendelkeztek, míg Sarkadi Nagy István 300, Wayszada Dezső pedig 500 holdon felüli bérleményt tudhatott magáénak.[100]

A békeéveknek Fulókércsen is a második világháború vetett véget. A frontra vezényelt elesett katonák és a falu elhurcolt zsidó lakosainak neveit közös emlékoszlopon örökítette meg a község. A világégés helyi halálos áldozatainak száma 24 volt.[101]

Fulókércs lakói számára 1944. december 16-án értek véget a harcok.[102] 1949-ben a második világháború utáni első népszámlálás szerint az itt élők száma 497 főre növekedett. A többség, 57,5%, továbbra is a református egyházat követte, míg 38,0% volt római katolikus, 3,8% görögkatolikus, 0,4% evangélikus és 0,2% görögkeleti hívő.[103] A szocializmus évtizedeiben a népesség folyamatosan csökkent, az 1990. évi népszámlálás idején már mindössze 366 fős volt a lakónépesség.[104]

A nagybirtokrendszer megszüntetéséről szóló 1945. márciusi kormányrendelet[105] értelmében Fulókércsen is végrehajtották a földosztást, majd a szocialista átalakulás jegyében mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult Úttörő néven. 1970-ben a téesz már nem csak helyi vonatkozású volt, csatlakoztak hozzá Fáj, Litka és Szemere községek agrárszövetkezetei is.[106]

Az 1956-os forradalom Fulókércs életében is változást hozott. Október 30-án, valószínűleg L. Kovács János földműves elnökletével öt főből álló munkástanács alakult, tagjai között volt Zsiga Miklós és Kádár Pál is. Ugyanakkor leváltásra került Zsiga Sándor addigi vb elnök, de meghagyta tisztségében az új testület a vb titkárát, Bodnár Gellértet. A forradalom leverése után egy ideig a munkástanács küldöttei még meghívást kaptak a tanács vb üléseire annak ellenére, hogy november 14-én már ismét Zsiga Sándor volt a végrehajtó bizottság elnöke. Ellenforradalmi tevékenység okán történő felelősségre vonásra a községben nem került sor. Az Encsi Járási Tanács 1957. január 25-i ülésén elhangzottak szerint a fulókércsi munkástanács semmiféle törvénytelen intézkedést nem hozott.[107]

A szocializmus idején a község önálló, kis létszámú iskolát tartott fenn. Az 1960-as évek közepéig egyetlen tanteremben, két pedagógus irányításával folyt az oktatás, majd két helyiségben három tanerővel folytatódott. Az 1945/46-os tanévben a tanulók száma 70 volt, 1965/66-ban 86. Sokan a felnőtt generáció tagjai közül is visszaültek az iskolapadba, s így fejezték be a nyolc évfolyamos általános iskolai tanulmányaikat vagy szereztek mezőgazdasági szakmunkás bizonyítványt. A faluban mozi, könyvtár és művelődési terem is létesült, 1958-ban pedig megtörtént a község villamosítása.[108]

A második világháború utáni változások közigazgatási átszervezéssel is jártak, minek eredményeképpen 1950-től Fulókércs Borsod-Abaúj-Zemplén megye Encsi járásába sorolódott. A település a Szemerei körjegyzőséghez tartozott Fáj, Litka, Pusztaradvány és Szemere községekkel együtt. 1968. december 31-től Fájjal Fulókércs székhelyű községi közös tanács alakult, amihez 1970. július 1-én Litka és Szemere is csatlakozott. Ez a közös tanács 1977. április 1-én megszűnt, s tagjai a Szalaszend székhelyű községi közös tanács társközségei lettek. Szalaszend közös tanácsú községet 1984. január 1-jével Encs városkörnyéki községévé nyilvánították. Végül a rendszerváltás következményeként 1991. január 1-én Fáj, Fulókércs és Litka részvételével megalakult a Fulókércsi körjegyzőség.[109]

A szocializmusban jellemző népességfogyás a rendszerváltást követően mérsékelt gyarapodásra váltott. 2020. január 1-én 407 fős volt Fulókércs lakónépessége. A 2011. évi népszámlálás alkalmával a lakosság 93,9%-ban magyarnak, 37,4%-ban cigánynak, 0,3%-ban bolgárnak vallotta magát, 5,8% pedig nem élt a válaszadás lehetőségével. Vallás tekintetében a lakosság többsége, 51,1%-a a római katolikus közösséghez tartozott, 20,5%-a volt görögkatolikus, 15,5%-a református és 0,3%-a evangélikus. 4,5% felekezeten kívüliként határozta meg magát, míg 8,2% nem kívánt válaszolni.[110]

Fulókércs lakosságszerkezete napjainkban optimális, de az aktív korúak között magas a munkanélküliek aránya. A háziorvosi szolgálatot a szalaszendi körzeti orvos helyben látja el, de fog-, gyermek- és szakorvosi ellátásra Encsen van lehetőség. A legközelebbi kórház Szikszón, mintegy 32 km-re, vasútállomás Mérán, 8,0 km-re található. A helyi általános iskola 1–4. évfolyammal a Szalaszendi Körzeti Általános Iskola tagintézményeként működik. A felső tagozatosok Szemerén és Szalaszenden tanulhatnak. Óvoda 2006 óta létezik Fulókércsen, két csoportban 50 gyermeket fogad. A helyi idősek segítését a Gondozási Központ végzi. A település közös önkormányzati hivatalt fenntartó község, melynek székhelye Méra. Fulókércsen roma nemzetiségi önkormányzat működik.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, turizmus, Településfejlesztés, Látnivalók, egyéb közösségi, társadalmi tevékenység,

Képek

Térkép megnyitása