Nagycsécs Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

3598 Nagycsécs, Apponyi út 50

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (49) 540451

E-MAIL CÍM:

hivatal@nagycsecs.hu

WEBHELY:

www.nagycsecs.hu/

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/p/Nagycsécs-Község-100068907186791/

Bemutatkozás

Nagycsécs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban található.

Fekvése
Miskolctól 15 kilométerre délkeletre található, a 35-ös főút mentén. A környező települések közül Muhi 2, Sajószöged 4 kilométerre fekszik, a legközelebbi város a mintegy 7 kilométerre lévő Tiszaújváros.

Nevének eredete
Neve lehetséges, hogy szláv személynévből ered, de az is lehet, hogy a cech régi magyar jelentése(himlőhely) szóból származik.

Valószínűsíthetően innen ered a csécsi szalonna elnevezése.

Története
A település környéke az őskor óta lakott. 1241 tavaszán a falu határában zajlott le a magyar vereséggel végződő muhi csata.

Magát a falut először 1280-ban említik egy itteni lakója Chech-i Leusták fia Rophoyn özvegyének nevében.

1281-ben Ákos nemzetségbeli Ernye bán fiának Istvánnak birtoka, aki ekkor a birtoka mellett levő halastavat a Miskóc nemzetségbeli Panyit bán fiaira hagyta.

1319-ben Károly Róbert király a környező községekkel együtt - a Miskóc nemzetségbelieket hűtlenségük miatt megfosztotta birtokaiktól - így a nemzetség itteni tagjait is, és birtokaikat ugyancsak Debreceni Dózsa kapta, de 1320-ban megváltoztatva szándékát és a falut az Aba nemzetségbeli Marchardus fia Mihálynak (az Aszaly család tagjának) adta cserébe.

1332-ben a pápai tizedjegyzék említette Szent Jakabról elnevezett templomát is, akinek papja a tizedjegyzék szerint 12 garas pápai tizedet fizetett, mely ekkor legtöbb volt e vidéken, ami arra utal, hogy már ekkor népes község lehetett.

A 14. században a Zsaluzsányi család birtokos itt. E család egyik tagja, Pósa fia Miklós - Gridol István mellett - Borsod vármegye alispánja is volt. E Pósáról, mint kiemelkedő személyről kezdte aztán a család magát Pósának nevezni. Jelentős család lettek: Csécsi (de Csécs) Posafi András és Mihály Zsigmond királytól pallosjogot is nyertek.

A község Csécsegyházának nevezett részén, ahol a templom is állt a Perényiek voltak birtokosok.

A 15. században csécsi birtokrészére a Kapy család új adományt nyert Zsigmond királytól. Ekkortájt jelenik meg új birtokosként a Herencsényi család is, de rövidesen Herecsényi István utódnélküli halála miatt a birtok újból visszaszállt a királyra, később ezt a birtokot Bornemissza György és Nebojszai Balogh Gergely kapták meg.

A török uralom alatt elpusztult, de később újjáépült. A 17. században a Fáy és a Szirmai családok voltak a birtokosai. A 18. században Dőry András volt a földesúr. Ebben a században lakói nagy része református, ma a katolikusok vannak többségben. A falunak saját vasútállomása van. Jó fekvésű település, gyakori buszjárat köti össze Miskolccal és más megyeszékhelyekkel, illetve Tiszaújvárossal.

2008. november 3-án a falu egy rasszista gyilkosságsorozat egyik helyszíne volt, két Dózsa György úti, romák lakta házra dobtak Molotov-koktélt, majd két embert megöltek, egy embert súlyosan megsebesítettek.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, turizmus, Településfejlesztés, Látnivalók, egyéb közösségi, társadalmi tevékenység,

Képek

Térkép megnyitása