Nagyréde Nagyközségi Önkormányzat -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

3214 Nagyréde, Fő út 4.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (37) 573000

E-MAIL CÍM:

igazgatas@nagyrede.t-online.hu

WEBHELY:

www.nagyrede.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/NagyredeKozsegiOnkormanyzat

Bemutatkozás

Nagyréde nagyközség Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban található.

Fekvése
Gyöngyöstől mintegy nyolc kilométerre nyugatra fekszik, a 3-as főút mellett. Zsáktelepülésnek tekinthető, központja csak a főút irányából érhető el, a 24 139-es úton.

Története
A falu igen gazdag múltját kétkötetes monográfiában dolgozta föl a néhai dr. Molnár József, a falu szülötte. Első fennmaradt okleveles említése 1275-ben történt villa Rede inferior (Alsóréde falu) alakban. Birtokosa ekkor az Aba nemzetség Rédey ága volt. E család leszármazottai a települést két részre osztották, így Alsó-, Kis- Szentmártonréde valamint Felsőréde és Nagyréde, Boldogasszony-Réde és Fancsatelke nevű falurészekre. A 15. században a rokoncsaládok kihalása, beházasodás, zálogbaadás és királyi adományok folytán más nemesi családok is birtokrészhez jutottak (Csányi, Szuhai, Jákófi stb.) 1415–1446 között. Egy 1435-ös határjárólevél megemlíti, hogy a mostani 3-as főút vonalán haladó országos jelentőségű kereskedelmi útvonalon Nagyréde határában kőhíd állt. Rédeszentmártont és Szentmártonrédét 1450–1464 között Boldogasszonyréde nevű falurészként is említették a források. Kisréde 1544-ben török hódoltság alá került, 1549-ben végleg elnéptelenedett, pusztává lett. A török kiűzését követően a Rákóczi-család bírta a falu legnagyobb részét. A település gazdálkodását a szőlőművelés és bortermelés határozta meg már a 16. századtól, s ezt a művelési ágat folytatták a következő évszázadokban is. A 19. század végén a filoxéra teljesen kipusztította a falu szőlőültvényeit. Ekkor a szarvasmarha-tenyésztés vált uralkodóvá. A 20. század elején újra a szőlőművelés került előtérbe, ezen belül is a szőlőoltványok termelése vált meghatározóvá. Ezt segítette az 1897-ben megszervezett hitelszövetkezet. Az ipari vállalkozások közül a Vitál Márton által létesített tégla- és cserépgyár volt a legjelentősebb, mely 1930-ig látta el a környéket termékeivel.

Sportélet
A település labdarúgócsapata a Szőlőskert-Nagyréde SC, amelyet 1948-ban alapítottak. A klub színei a zöld–fekete, többször nyert megyei másod- és első osztályú bajnokságot. A 2005–06-os idényben az NB III-ban szerepelt.

Látnivalók
-Római katolikus templom − 1874. november 5-én szentelték fel, az 1667-ben megerősített régi templom alapjaitól való újjáépítése után.
-Zsellérház – hagyományosan berendezett parasztház
-Fáy-kúria: egyik termében kapott helyet a "Falusi Galéria", ahol Molnár József festőművész képeiből önálló képtárat alakítottak ki.
-Brezovay-kastély
-Izsák (Isaak)-kastély
-Bormúzeum
-A művelődési ház előcsarnokát díszíti egy sgraffito, melyet szintén Molnár József készített 1963-ban, és a nagyrédei lakodalmas kedvű, zenés, táncos, színes falu forgatagát ábrázolja.
-A napközis otthon homlokzatát Kóthay Nándor szobrászművész „Sárkányölő” című domborműve díszíti.
-1983 őszén állították fel a község főterén, a mai Erzsébet téren, Szentirmai Zoltán Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotását, amely szőlőprést ábrázol, oldalain indákkal, fürtökkel, fürge gyíkkal és seregéllyel, az évszázadok óta itt virágzó szőlő-és borkultúrát jelképezve.

Keresőszavak

Nagyközség, Önkormányzat, turizmus, Településfejlesztés, Látnivalók, egyéb közösségi, társadalmi tevékenység,

Képek

Térkép megnyitása