Cirák Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

9364 Cirák, Fő utca 6.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (96) 256108

E-MAIL CÍM:

jegyzo@cirak.hu

WEBHELY:

www.cirak.hu

Bemutatkozás

Cirák község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban található.

Fekvése
Magyarország északnyugati részén, Kapuvártól 16 kilométerre délre helyezkedik el, a Rábaköz nyugati peremén, Vas vármegye határa mellett.

Mindössze három települési szomszédja van: észak felől Gyóró (amellyel a belterületeik mára szinte össze is nőttek), kelet felől Beled, dél felől pedig Dénesfa; nyugati irányból ez utóbbihoz tartozó lakatlan külterületek határolják.

Megközelítése
A település központján kelet-nyugati irányban a Beledtől Nagycenk térségéig húzódó 8612-es út halad keresztül, amelybe itt csatlakozik bele észak felől a Kapuvártól induló 8613-as út és itt ágazik ki belőle dél felé a Répceszemere-Bük érintésével Zsiráig vezető 8614-es út. E három útvonal segítségével a község minden égtáj irányából könnyen megközelíthető.

Az ország távolabbi részei felől leginkább a 86-os főút vagy az M86-os autóúton, esetleg a Kapuvár–Celldömölk közti 8611-es úton közelíthető meg, mindháromról Beled térségében kell letérni.

Vasútvonal nem érinti, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal Beled vasútállomása és Dénesfa megállóhelye kínálja, mindkettő nagyjából 4,5-5 kilométerre van Ciráktól, előbbi keleti, utóbbi délkeleti irányban.

A falu első ismert pecsétje 1775-ből való, ovális. poncolt vonallal határolt, amelyen két mezei virág között jobbra néző lebegő ekevas látható. Felette felirat helyett egy nagy C betű állt. A monda szerint II. Béla király idejében tűnt fel vitézségével a Vezekeny nemzetség egyik tagja Vezekényi Zyriacus a cirákiak őse. A családban élő hagyomány alapján Zyriacus vitézsége jutalmául királyi adományként kapta birtokát a Szemere és Gyóró között húzódó Székás nevű királyi erdő területéből, melyet róla neveztek el mint első tulajdonosról.

A település neve írásos alakban először 1265-ben fordul elő „Terra Zyrak” alakban. Az elnevezés előzményét kereshetjük szláv nyelvekben is, pl. a bolgár сирак, cseh sirotek, horvát siroče, orosz сирота, szerb сироче, szlovák és szlovén sirota (árva) szóban, valószínűbbnek látszik azonban a magyar eredet. A cirák kifejezés jelentése a magyarban: csíra, ivadék, sarj. A község a „Czirákyak” tulajdonában volt. A család tagjai kezdettől fogva vezető szerepet töltöttek be a falu életében. Soha-sem voltak kizárólagos urai a határnak, hanem mások is szereztek itt kisebb nagyobb területet, Cziráky György halála után (1544) özvegye két újabb házassága révén Eszéky Pál (1546-1551), majd Káldy Albert (1552-1557) lett a birtokosa. Emiatt a Cziráky örökösök sokat pereskedtek, s elzálogosították birtokaikat, a terület birtokosai a Cziráky, a Berta, a Bors és a Dőry családok. A török elől menekülve 1545-ben három nemes és három jobbágycsalád telepedett meg.

Az 1500-as évek vége felé protestáns lelkészség és hat nemesi kúria van a községben. A XVI. és XVII. században családi kapcsolatok révén vagy zálogjogon birtokokat szerez többek között: Niczky Boldizsár, Már János, Zámbó György. 1704-ben Cziráky László 70 évre elzálogosítja a falut Zellinger Mátyásnak. 1765 körül váltja vissza a tönkrement és feldarabolódott birtok túlnyomó részét, de a Berta, Bors, Nagy, Németh és Soós nevű egytelkes nemesek kezén mégis maradt kisebb kuriális nemesi birtokrész. Az 1785. évi népszámlálás idején a községnek a Czirákyak és néhány kisnemes a tulajdonosa. Lakosainak száma 577 fő volt.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban 7 ciráki harcolt. 1854-ben megtörtént a földosztás. A jobbágytelkek a volt jobbágyok tulajdonába kerültek. A földkiosztást, illetve kataszteri térképet Mészöly Ignác földmérnök készítette. A jobbágytelkeket a gyengébb talajokból mérette ki az uraság, a jobb földeket (például a Répce jobb oldalán a Szigeti földeket) megtartotta magának. A lakosság ebben az időszakban földművelésből és állattenyésztésből élt. Megélhetésüket csak szűkösen tudták biztosítani, ezért a családok egyes tagjai a könnyebb megélhetés miatt más-más úton próbáltak segíteni. A leányok a városokba mentek háztartási alkalmazottnak (cselédnek), férfiak közül néhányan Amerikába mentek szerencsét próbálni. Hazatértük után a falu módosabb polgárai lettek. Házat építettek, állatokat és gazdasági felszereléseket vásároltak. Mások úgy próbáltak megélhetéshez jutni, hogy vásárokba jártak és kereskedéssel foglalkoztak. Az adás-vétellel járó huncutságok „veszett” hírét keltették a falunak. A szomszédos vármegyékben is ismerték a „ciráki kupecokat”.

A község 1933-ban artézi kutat fúratott. Az I. világháborúban 24, a II. világháborúban 27 fő ciráki vesztette életét.

Az 1948-ban államosított iskola elődje két tantermes, két nevelőt foglalkoztató egyházi iskola volt. Az államosítás után a következő évben kezdődött meg a szakrendszerű oktatás három tanítóval. A szomszédos Gyóró és Dénesfa községek kis tanulólétszáma miatt, akik Cirákra jártak, 1952-ben az iskolát négy tantermesre bővítették.

A község villamosítása 1950-re befejeződött. Kilenc taggal 1951-ben megalakult a „Jobblét” termelőszövetkezeti csoport. Egyénileg művelték a földjeiket, a termelt javakat közösen értékesítették. A kezdetlegessége, és az a tény, hogy tagjai nem érezték magukénak, 1956-ban megszűnését eredményezte. A község vezetői és lakossága úgy határozott, hogy művelődési otthont kell építeni. Erre 1959-ben került sor. Mivel a községből tömegközlekedéssel csak autóbusszal lehet kijutni, 1963-ban fedett autóbusz megállót építettek társadalmi munkában, majd a községi járdák betonozása következett. Elődeiktől nem sok mindent örököltek, ezért orvosi rendelőt és postaépületet is kellett építeni. Az ÁFÉSZ 1967-ben presszót létesített a községben, átalakíttatta a vegyesboltot, majd a vendéglőt.

A település lakosságának száma ma fogyó tendenciát mutat. A jelenlegi létszámhoz képest 15 évvel ezelőtt még 714 főt számlált. A valaha Gyóróval és Dénesfával egy körjegyzőséget alkotó falu az elmúlt évtizedekben Beled nagyközségi közös tanács egyik társközsége volt. Az egykori körzeti iskola is Beled tagiskolája lett. A körzetesítések az itt élő emberekben kellemetlen emlékként hatnak még ma is. Az önálló önkormányzat az infrastrukturális lemaradások lefaragását célozta meg. Kiépült a közös közigazgatás idején elkezdett ivóvíz hálózat. Megépült a vezetékes gázhálózat. Kibővült a telefonhálózat, s a lakások 3/4-e a távhívó hálózatba bekapcsolást nyert.

Látnivalók
A Szent Mihály-plébániatemplom jellege szerint egyhajós, el nem választott szentélyű középtornyos egyszerű barokk épület észak-déli tájolással. Első ismert említése 1366-ból származik. A török háborúk és a labanc portyázások nagyon megviselhették a templomot, mert az 1713-as canonica visitatio jegyzőkönyve szerint romos, düledező állapotban volt. A mai templom 1801 és 1810 között, a francia háborúk okozta nehézségek miatt meg-megakadva épült. Tervét Anreith János és György, valamint Ziegler János szombathelyi építőmesterek készítették. A mai toronysisak 1870-ben készült.

A Cirák és Dénesfa között álló Király-kápolna a trónfosztott és Svájcba űzött IV. Károly másodszori visszatérésének emlékét őrzi. Az 1921. október 20-án Svájcból indított akció, melynek célja az volt, hogy a magyar királypártiak – köztük a falu birtokosa – segítségével Károly ismét visszaszerezze a trónt, négy és fél órás repülőút után itt ért véget. Károly innen vasúton indult Budapest felé. A Budaörs melletti ütközet során elfogták, majd útja hajóval madeirai száműzetésbe vezetett. A repülőgépből múzeumi tárgy lett, ott pedig, ahol a gép leszállt, kápolnát emeltek az utolsó magyar király visszatérésének emlékére. A falu határában, a központjától Répceszemere és Bük érintésével Zsiráig húzódó 8614-es úttól mintegy 2 kilométerre nyugatra található.

Cirák Község Önkormányzata
Rekordok
Központi cím:9364 Cirák, Fő utca 6.
Levelezési cím:9364 Cirák, Fő utca 6.
Központi telefonszám:96/256-108
Központi fax:96/256-108
Központi webcím:http://cirak.hu
Központi email cím:jegyzo@cirak.hu
Intézményvezető neve:Tóth Sándor polgármester
Intézmény besorolása:Közfeladatot ellátó egyéb szerv

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, Közfeladatot ellátó szerv, Polgármesteri Hivatal, Turizmusfejlesztés, Látnivalók, Településfejlesztés,

Képek

Térkép megnyitása