Balinka Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

8055 Balinka , Petőfi u. 34.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (22) 411506

E-MAIL CÍM:

hivatal@balinka.hu

WEBHELY:

www.balinka.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/balinkamecser/

Bemutatkozás

Balinka (németül: Balingen) község Fejér vármegyében, a Móri járásban.

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Fejér
Járás	Móri
Jogállás	község
Polgármester	Wéninger László (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyző	Krárné Farkas Tímea
Irányítószám	8055
Körzethívószám	22

Fejér vármegye északnyugati részén, a Bakony keleti peremén fekszik. A község határa hullámos dombvidék. Északon a Vértes, keleten és délen a Bakony mellári fennsíkjának mészkő- és dolomitgerincei zárják le. A környék legmagasabb pontja a Hársas-hegy. A település főutcája a 8209-es út, amely a központtól északra torkollik bele a Zirc és Mór közt húzódó 8216-os útba; a falu nyugati részén fekvő Mecsérpuszta településrészt csak ez utóbbi út érinti.

A községen két patak is keresztülhalad, az egyik a Bakonycsernyéről Balinkán át Fehérvárcsurgóig folyó Gaja-patak, míg a másik egy Mór-Bodajk irányú kisebb patak. A kettő Székesfehérvár előtt, Szárazrétnél egyesül. Az évi közepes csapadékmennyiség a községben 656 milliméter. Nagyobb felhőszakadásokkor és a kora tavaszi hóolvadás alkalmával előfordul, hogy a patakok az aránylag kis keresztszelvényük miatt a nagy mennyiségű vizet nem tudják elvezetni, és nagy területeket árasztanak el.

Balinka több mint 160 éven keresztül bányászközségnek számított: a térségben 1842-ben nyitott szénkitermelő aknát a gróf Szapáry család, és egészen 2003-ig tartott a bányászkodás a térségben: ekkor zárták be az egykor a lakosság zömének munkát és fűtőanyagot adó utolsó környékbeli széntelepet is. (A bányából kiemelt vizek elvezetése is az előbb említett patakmederben történt.) A gyönyörű környezetben álló település azóta turistaparadicsommá fejlődött, az elhagyott bányászlakások egy részéből pedig a természetjárók kulcsosházakat alakítottak ki.

Története
Balinka és környéke már a vaskorban is lakott hely volt, de a rómaiak is megtelepedtek itt. A Gaja-patakon épített, tekintélyes méretű duzzasztógátaikat régészek tárták fel a település közelében.

A település nevét az oklevelek már 1187 körül említik. Egy 1193-ban kelt oklevél a falu nevét Boynka alakban tartalmazza; 1230-ban Boinka, 1232-ben Boyanca, 1275-ben Boyonka néven szerepel. 1187-ben a település királyi várbirtok volt, ekkor Eufrozina királyné adott itt egy eke földet a fehérvári kereszteseknek. 1193-ban Eufrozina királyné adománylevelét III. Béla megerősítette.

Valamikor 1230 előtt II. András király a falut a Csák nemzetségbeli Miklósnak adta, de 1230-ban Béla herceg, mint felesleges adományt, visszavette tőle. 1228-ban és 1231-ben Miklós másik itteni, Moys nádortól vásárolt földjét fiára, Izsákra hagyta. 1232ben Miklós II. András királytól megkapta azt a balinkai részt, amelyet előzőleg a király egy Basileus nevű ember Gergely nevű fiának adott, s amelyet minden oldalról a keresztesek földje határolt.

1275-ben az oklevelek Balinkát Eszély faluval írják határosnak.

A település a török időkben elnéptelenedett. A 17. században a Szapári család birtokába került, akik a falut németekkel telepítették be.

A falu környékén az 1800-as évek közepén kőszenet találtak. A kőszénbányászat a lakosságnak hosszú időre megélhetést biztosított, a bányát az 1970-es, 1980-as években az eocén program keretében fejlesztették. A bányászat megszűnése (2003) után a faluban élénk turizmus fejlődött ki, a Gaja-patak völgyének és szurdokainak szépségei nagy vonzerővel bírnak a turizmusra.

Itt születtek, itt éltek
Rédl Rezső piarista tanár, botanikus itt, Balinka, Nagygyónpusztán született 1895. február 1-én.

Nevezetességei
Gaja patak völgye és szurdokai.

8055 Balinka Petőfi u. 34.
hivatal@balinka.hu
Telefonszám: 
22/411-506

Oldal · Közösség

(22) 411 506

hivatal@balinka.hu

balinka.hu