Vizsoly Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

3888 Vizsoly, Szent János u. 155.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (46) 587449

E-MAIL CÍM:

korjegyzovizsoly2@gmail.com

WEBHELY:

www.vizsoly.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/vizsoly.telepules.3/?locale=hu_HU

Bemutatkozás

Vizsoly község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye annak Gönci járásában.

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Gönci
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Szegedi Szabolcs (független)
Irányítószám	3888
Körzethívószám	46

Fekvése
A Hernád völgyében fekszik, a folyó bal parti oldalán, a megyeszékhely Miskolctól közúton mintegy 55 kilométerre északkeletre.

Megközelítése
Közúton három irányból közelíthető meg: Abaújszántó és Gönc felől a 3713-as, Novajidrány felől pedig a 3724-es úton; határszélét délkeleten érinti még a 3715-ös út is. Az ország távolabbi részei felől a 3-as főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, novajidrányi letéréssel.

A hazai vasútvonalak közül a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy, Korláttal közös megállási pontja van itt. Korlát-Vizsoly megállóhely a település déli határszéle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 3715-ös útból kiágazó 37 306-os számú mellékút teszi lehetővé.

Története
A környék az őskor óta lakott. A település a Hernád völgyében levő királynéi német telepesek ispánságának székhelye volt. 1215-ben Vislu néven említik először. Neve a német Visili személynévből származhat. A középkorban nagyobb jelentőségre tett szert, annak köszönhetően, hogy közel feküdt a Kassa, Lengyelország és Oroszország felé vezető úthoz.

1300 körül Amadé nádor törvénykező helye lett, 1322-től pedig Drugeth Vilmos nádor és bírája Perényi Miklós is itt ítélkezett az alája tartozó hét vármegye ügyeiben, és itt vívták meg a perdöntő gyalog- és lovaspárbajokat is, és olykor itt tartották a megyegyűléseket is.

A legnevezetesebb esemény, ami a községhez kapcsolódik, Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának kinyomtatása a vizsolyi nyomdában 1590-ben. Károlyi Gáspár Göncön volt tiszteletes és munkatársakkal dolgozott a Biblia fordításán.

A falu birtokosai ekkor ecsedi Báthori István szatmári és szabolcsi főispán, később országbíró, és felesége Homonnay Drugeth Fruzsina (Euphrosina) voltak, akik Mantskovits Bálint könyvnyomtató segítségével 1588-ban itt Vizsolyban alapították meg Magyarország egyik legrégibb könyvnyomdáját, abból a célból, hogy abban a Károlyi Gáspár gönci prédikátortól fordított bibliát nyomtassák. Ez idő tájt itt Göncön volt tanuló Szenczi Molnár Albert is, aki gyakran hordozta Károlyitól a nyomdába és onnan vissza a kéziratokat és korrektúrákat.

Volt korábbi magyar nyelvű bibliafordítás is, a huszita Biblia néven ismert, amelyből három kódexben maradtak fenn részletek, a többi azonban az üldöztetések során elveszett. (Pedig nyelvünk régebbi állapotát mutatta.) A község temploma is nemzeti kincs. Már a 12. században megépült az Árpád-kori szentély és hajó, amit aztán később kibővítettek. Freskók maradtak meg benne a 13. századból. Egyik értékes freskója a Szent László-legendát mutatja be.

Látnivalói
Református temploma a 13. századi román szentélyhez épült a 16. században, korabeli freskókkal. A falfestmények egyik csoportja a Szent László legendát örökíti meg. Kerítőfal övezi, mely egykor erődítésként szolgált.
A falu római katolikus temploma 1799-ben épült.
A „Vizsolyi biblia”, a legrégebbi, teljes magyar Biblia-fordítás itt készült.
Nyomdatörténeti kiállítás a (kőfallal körülvett) vizsolyi református templom kertjén belül található, Mantskovit Bálint Nyomdatörténeti Múzeumban. A templomkerten belül található még a Bibliás Könyvesház, melynek festett kazettás mennyezetét Gaál János Népművészet Mestere díjas restaurátor készítette. Ebben az épületben lehet megvásárolni a belépőt a Vizsolyi Biblia, a templom és a múzeum megtekintéséhez.
Mézmúzeum.
A vizsolyi kőfejtő a Vizsoly déli kivezető útja mellett található. A már nem működő, de nagyon szépen gondozott kőfejtő jelzi, hogy az itt lakók évszázadokon keresztül sok házat építettek fel az itt bányászott riolit tufából. Ez a könnyen faragható, puha kőzet rendkívül jó hőszigetelő is, amelynek kedvező tulajdonságát használták ki a jellegzetes népi építészeti megoldásoknál.
Híres emberek
Bodnár Pál (1938-2010) közgazdász, az MTA doktora itt született
Irodalom
Henszlmann, I.: Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary), Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1876
Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.), Egyetemi nyomda, Budapest, 1938
Dercsényi D.: Román kori építészet Magyarországon, Corvina kiadó, Budapest, 1972
Gerő, L.: Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.), Budapest, 1984
László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei, Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest, 1993

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Látnivalók, Turizmus, Közfeladatot ellátó szerv, Településfejlesztés, E-ügyintézés, Ügyintézés, társadalmi tevékenység,

Képek

Térkép megnyitása