Vácduka Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

2167 Vácduka, Béke tér 1.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (27) 566610

E-MAIL CÍM:

info@vacduka.hu

WEBHELY:

vacduka.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/vacduka/?locale=hu_HU

Bemutatkozás

Vácduka község Pest vármegyében, a Váci járásban.

ELÉRHETŐSÉG
Hivatal 2167 Vácduka, Béke tér 1.

Telefon: +36 27 / 566 610
Fax: +36 27 / 566 610
E-mail: info@vacduka.hu

Pest vármegyében, az Alföld egyik öblözetének tekinthető Veresegyházi medencében fekszik, Váctól 7 km-re délkeletre. Főutcája a 21 113-as számú mellékút, azon érhető el Vác (a 2106-os út) és Vácrátót (a 2104-es út) felől is. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal és az Aszód–Galgamácsa–Vácrátót-vasútvonal Vácrátót vasútállomása kínálja, a község legdélebbi házaitól alig több mint fél kilométerre.

Története
Vácduka Árpád-kori település. Nevét (Duka formában) 1295-ben említették először, ekkor adta el a Záh nemzetségbeli Zaah fia Mihály az itteni birtokát a Rátót nemzetséghez tartozó István fia Kokas mesternek, hatvan márkáért.

1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Ekkor a váci egyházmegye szolnoki főesperességi kerületéhez tartozott, melynek „Tuca” nevű plébániáját egyes történészek Dukával azonosítják.

1334-ben Péter fia László dukai birtokrészét leányának adta azzal, hogy az elzálogosított birtokrészt is kiváltja. A török hódoltság alatt a defterben – 1559-ben – Dutka néven 9 házzal adózott, majd 1627-1628-ban Alsó-Duka 10, Felső-Duka pedig 4 ház után adózott a budai szandzsákban. Ugyanakkor a püspöki tizedjegyzékből hiányzik, illetve csak Pongrácz püspök 1676. évi tized árenda jegyzékében található: Duka, mely Csörög közelében a Duna lábánál Vác fölött van, elhagyott. Így pusztulását a hosszú hadjárat rovására kell írni, ha később volt is néha néhány lakosa.

Az 1728. évi országos összeírás azt jegyzi meg, hogy egy éve kezdett benépesedni svábokkal, akik azonban majdnem mind koldusok. Később a szlovák betelepülők megváltoztatták nemzetiségi jellegét, és az 1773. évi lexikonban már „slavica”, akik azonban teljesen elmagyarosodtak.

1736-ig a Grassalkovich család birtokolta, majd eladták Rudnyánszky Józsefnek. A település 1789-ből való pecsétnyomója a 20. század elején még ismert volt.

1848-ban Forray Andrásnéhoz (született Brunszvik Júlia) került a birtok, majd a 19. század végén Latinovits Albinhoz. 1945-ig a Serényi családhoz tartozott.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott. 1910-ben 647 lakosából 614 magyar, 32 szlovák volt. Ebből 617 római katolikus, 7 református, 17 evangélikus volt.

Templomának története
Jelenlegi temploma a Canonica Visitatio szerint 1738-ban vagy 1739-ben épült. Építtetője Rudnyánszky József földesúr. 1825-ben renoválták, 2005-2006-ban EU-támogatással, helyi vállalkozók segítségével ismét felújították.

Nevezetességei
Barokk templom: egyhajós középtornyos barokk műemlék templom boltozott szentéllyel, két haranggal.
Védőszentjét, Szent Annát ábrázoló főoltárképe 18. századi kvalitásos művészi alkotás. A templom cibóriuma rokokó munka. Kiváló művészi alkotású úrmutatója és kelyhe szintén a 18. századból származik. A szentélytől jobbra Rudnyánszky Natalis klasszicista síremléke látható.

Kastély (kúria): 18. században épült, barokk eredetű, majd klasszicista stílusban átépített U-alaprajzú kúria.
1856-tól itt élt Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák alapítója. 1957-től nevelőotthon, 2004-ben magántulajdonba kerülve felújították.

Vadaspark: a településtől keletre.
Tömegközlekedés
Helyközi autóbuszjáratok: 313, 314, 339, 347

1474 fő
Állandó lakosok
840 Ha
Terület
486 db
Lakások száma
2016-os adatok alapján

Belterület113,8 HaKülterület726,2 HaRégióKözép-MagyarországMegyePestJárásVáciJogállásközségIrányítószám2167Körzethívószám27Szélességi fok47.7506995Hosszúsági fok19.1950489

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Látnivalók,

Képek

Térkép megnyitása