Sződliget, ahol jó élni {Sződliget Nagyközség Önkormányzata} -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

2133 Sződliget, Szt. István u. 34-36.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (27) 590095

E-MAIL CÍM:

hivatal@szodliget.hu

WEBHELY:

szodliget.asp.lgov.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/Szodligetaholjoelni/?locale=hu_HU

Bemutatkozás

Sződliget nagyközség Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.

Cím: 2133 Sződliget, Szt. István u. 34-36.
E-mail cím: hivatal@szodliget.hu
Telefonszám: 27/590-095
Ügyfélfogadás:
Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal

Hétfő	8.00 – 12.00	13.00 – 17.30
Szerda	8.00 – 12.00	13.00 – 16.30
Péntek	8.00 – 12.00	 
...................................................................

Pest vármegye északi részén, Budapesttől 30 kilométerre található. Délre tőle Göd, északra Vác, délkeletre pedig Sződ fekszik.

Közúton a 2-es főúton és az M2-es autóúton közelíthető meg [utóbbi korábban egy időben a 2/A útszámozást viselte]; a 2-es főút érinti a község belterületét is, annak nyugati szélén, míg az M2-es felől a 21 112-es számú mellékúton érhető el.

Vasúton a Budapest–Szob-vasútvonalon közelíthető meg, melynek egy megállási pontja van itt: Sződ-Sződliget megállóhely a belterület délkeleti széle mellett helyezkedik el, közúti elérését az említett 21 112-es út biztosítja.

A községet az alábbi helyközi autóbuszjáratok érintik:300, 343, 344, 345, 371

Nevének eredete
Sződliget nevének első sző tagja a sző, vagyis fehéres, szőke szóból származik, míg második része a Sződ határában keletkezett ligetes lakóövezetre utal.
Sződliget területe ősidők óta lakott, amely már a történelem előtti időkben is emberi szálláshely volt, ezt bizonyítják a sződligeti volt Horgász-tanya mellett talált, az átmeneti kőkorszakból származó leletek: őskori cserepek, kőbalta, agancsból készült kalapács került ki a földből, de vaskori, kelta edénytöredékek, a római korból származó 2. századi cseréptöredékek, 2., 3. századi szarmata és kvád, népvándorlás korából való késő avar kori településnyomok is napvilágra kerültek itt.

Sződliget története 1950-ig Sződ község történetével osztozik. A mai település 1950. január 1-étől lett önálló tanáccsal bíró község, területén, a Sződrákosi patak régi partján azonban már a középkorban is állt egy malom. A malmot 1458-ban a kékesi pálosok vásárolták meg a szentendrei hospestől. Az ekkor már romos malmot, ami Paksi János birtokában volt a Gülbaba-kolostornak adták el. Később, a 18. század elején a Grassalkovich-uradalom ugyanezen a helyen létesítette a ma is meglévő malmot, mely említésre méltó ipari emlék.

A terület a 18. században a Madách család, majd a Grassalkovich család, a 19. század közepétől báró Sina György, majd a Belga Bank birtoka volt. A Belga Banktól a nemeskéri Kiss család és Almásy Pál vásárolta meg, akik később több kisebb-nagyobb birtokként adták el. 1860–1870 között báró Henriquede Ben Walsteim Józsefné hadiözvegyé volt, aki itteni uradalmában 1871-ben tehenészetet hozott létre, s a tejtermékeket Budapesten és Újpesten értékesítette, de emellett foglalkozott szőlő- és dohánytermesztéssel, szarvasmarha- és lótenyésztésserl is. A terület az 1883. évi adatok szerint már dr. lovag Floch-Reyhersberg Alfréd birtokaként volt ismert, aki ekkor birtokolta Sződrákost, Sződrákospusztát és Csörögpusztát is, míg a határ északi részén gróf Szapáry Gyula birtokai kezdődtek.

1910-ben Floch Alfréd bocsátotta parcellázásra a falu mai területével megegyező akkori Sződ-Sződ vasúti megálló és a Sződrákosi malomtól északra, a váci határig terjedő birtokát, ez lett Sződligettelep, a mai Sződliget, ahol 1910 és 1912 között fel is épültek az első házak.

2006. november 4-én országzászlót állítottak a Petőfi-szobor mellett.

Nevezetességei
Római katolikus templom (a főtéren)
Református templom (a Szt. István utcában)
Evangélikus templom (Dunai fasor)
Petőfi-szobor (a főtéren)
Horgásztó (Torony-tó)
Sződligeti horgásztó 
Jachtkikötő
Bagolyvár
Magyarország első szabványos krikettpályája,[15] ahol 2023-ban a magyar krikettválogatott történetének első hivatalos hazai nemzetközi mérkőzését játszotta.

Híres emberek
Itt hunyt el Bella Lajos (1850–1937) földrajz–történelem szakos tanár, régész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Itt született Nagy Jenő (1952–) filozófus, újságíró, szerkesztő.
Itt született Spányik Éva (1928–2012) színésznő.
Itt hunyt el Sterbetz István (1924–2012) ornitológus, természetvédelmi szakember, a Magyar Madártani Intézet munkatársa, majd igazgatója.

Keresőszavak

Nagyközség, Önkormányzat, Közfeladatot ellátó szerv, Polgármesteri Hivatal, Turizmusfejlesztés, Látnivalók,

Képek

Térkép megnyitása