Kisszekeres Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

4963 Kisszekeres, Kossuth utca 46/a.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (44) 566118

E-MAIL CÍM:

nagyszekeres1korjegyzoseg@t-online.hu

Bemutatkozás

Kisszekeres község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Fehérgyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Gyöngyösi Attila Károly (független)
Irányítószám	4963
Körzethívószám	44

Fekvése
A vármegye keleti részén fekszik, a Szamos és Túr folyók között.

Szomszédai: észak felől Fülesd, északkelet felől Vámosoroszi, délkelet felől Darnó, dél felől Jánkmajtis, délnyugat felől Nagyszekeres, északnyugat felől pedig Nemesborzova és Mánd.

Legközelebbi szomszédja Nagyszekeres, amitől mindössze 2 kilométer választja el; a legközelebbi város, Fehérgyarmat 12 kilométerre fekszik. A térség más fontosabb települései közül Csengersimától 18, Tunyogmatolcstól 17, Mátészalkától pedig 27 kilométer távolságra található.

Megközelítése
A településen végighúzódik, annak főutcájaként a Nagyszekerestől Fülesdig vezető 4133-as út, közúton csak ezen érhető el, Nagyszekeresen vagy Vámosoroszin keresztül. Északi külterületei között elhalad a 4132-es út is, de lakott területeket nemigen érint.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Kisszekeres megállóhely a lakott terület déli szélénél helyezkedik el, közvetlenül a vasút és a 4133-as út keresztezésénél.

Története
Kisszekerest az oklevelekben 1181-ben említik először.

Már 1359-ben a Szekeressy család birtoka.

1404-ben a Kölcsey 1422-ben a Domahidy, 1446-ban az Ujhelyi családbelieknek van itt még zálogos birtoka. 1460-ban a Károlyi, 1481-ben a Bornemisza, 1490-ben a Rozsályi Kún és a Drágfi családok a földesurai. 1515-ben Czégényi Kende Pétert iktatták be részeibe. 1524-ben Drágfi János a rozsályi uradalomhoz csatolta.

1555-ben Drágfi János utód nélküli elhunyta után birtokát a Rozsályi Kún, majd 1672-ben gróf Zinzendorff család kapta, amelytől Du Jardin örökölte.

A 18. században földesurai a Domahidy, Pongrácz, Morvay, Fogarassy, Isaák, gróf Majláth, Ajtay, Osváth és Mándy családok.

A 19. században, a szabadságharc után mellettük még báró Haynau és Vállyi János is szerez itt birtokot.

A 20. század elején a Haynau család, és a Vállyi család örököseinek birtoka.

Nevezetességei
Református templom – 1500-as években épült, műemlék. A templom helyén álló kápolnát a Boldogságos Szűz tiszteletére emelték egy 1328-as feljegyzés szerint. A református templomban 13. századból való bútorok is találhatók. Faragott, festett szószéke 1711-ből való. Sokszögzáródású szentélyének északi falában középkorból származó szentségtartó fülke található. Az épületet 1986–1999-között újították fel.
Fa harangláb – 1699-ben épült.
Falumúzeum – 2003-ban adták át.
A Millenniumi park, melyben emlékoszlop áll.
Híres szülöttei
Berky Ferenc (1824 Kisszekeres) festő is a faluban született 1824-ben.
Korán hajlamot érzett a festészetre. Gaál akadémiai festőtől tanult, aki korán felismerte tehetségét, és a törekvő ifjút magával vitte a fővárosba. Az 1840-es években a vármegye birtokos családjainak portrékat, arcképeket festett, majd 1847-ben Szatmáron telepedett le, ahol arckép- és templomifestőként élt, de csendéletei is különösen sikeresek voltak. A környéken több mint félszázra tehető azon templomok száma – ezek nagy része a vármegye területére esett – melyek oltárképeit, freskóit Berky F. készítette.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Látnivalók, Turizmus, Közfeladatot ellátó szerv, Településfejlesztés, Ügyintézés, társadalmi tevékenység,

Térkép megnyitása