Átány Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

3371 Átány, II. Rákóczi F. út 60.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (36) 482001 +36 (36) 482804 +36 (36) 482808

E-MAIL CÍM:

polgarmester@atany.hu

WEBHELY:

www.atany.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/masik.atany

Bemutatkozás

Átány község Heves vármegye Hevesi járásában található.

A település neve a világ néprajzában jól ismert, köszönhetően a Fél Edit által kezdeményezett, és világszerte ismertté vált kutatási programnak, amelynek keretében Hofer Tamással közösen az 1970-es évek végéig módszeresen kutatták a falu társadalmi viszonyait, az ott élők életmódját, szokásait a napirendtől az öltözködésen, a munkán, a jeles ünnepeken keresztül egészen a temetkezési szokásokig. A kutatás eredményeit mutatta be a Néprajzi Múzeum 2009 őszén az „Egy falu az országban – Átány” című kiállításán. A kutatás eredményeit több, idegen nyelveken is megjelent közös művük is ismerteti.

FEKVÉSE
A vármegye déli részén fekszik, Hevestől 8 kilométerre kelet-északkeleti, Füzesabonytól pedig mintegy 19 kilométerre délnyugati irányban. Keletről a Hanyi-ér, északról a Besenyő-árok, nyugatról pedig a Kázsmándi-árok határolja.
A szomszédos települések: észak felől Tenk, északkelet felől Besenyőtelek és Mezőtárkány, kelet felől Kömlő, dél felől Tarnaszentmiklós és Hevesvezekény, délnyugat felől pedig Heves. Közúton mért távolság alapján a két legközelebbi település Tenk és Kömlő, mindkettő nagyjából 7-8 kilométerre található; a legközelebbi várostól, Hevestől ugyancsak mintegy 8 kilométeres távolság választja el.
Külterületeinek aránylag nagy része a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez tartozik, s mint ilyen, természetvédelmi oltalom alá esik.

TÖRTÉNETE
Régészeti leletek alapján bizonyíthatóan már a honfoglalás előtt is lakott terület volt. Írásban a neve azonban csak egy 1407-es okiratban bukkan fel, Athan néven. 1409-ben a Tarkőiek birtoka, majd 1430-tól az Országh családé. 1548-ban behódolt a töröknek, s ez alól csak 1687-ben szabadult fel. A 16. század közepétől református a község.
Az 1552 évi adóösszeírásban 3, 1569-ben pedig 25 portával szerepelt. Ekkor Országh Kristóf birtoka.
1589-1590 között Rákóczi Zsigmond számadása szerint Egerbe szolgáltatta be a tizedet. Az 1593-as úrbéri összeírás szerint Széchy Tamásnak itt 7 jobbágya volt.
1635-ben, mint új telepítésű falu, csupán 1 forint illetéket fizetett. Az 1647 évi összeírásban is nemes községként szerepelt, ekkor már több armálista család is lakott a településen. 1684-ben a Fáy György, a Lósy és a Haller családok birtoka volt.
1693-ban Glöcksberg ezredesé volt a helység 1/3 része, a többi pedig Fáy György özvegyéé volt.
A 18. században a falu már öt család birtokában volt, köztük 1741-ben a Nyáry család, 1774-ben pedig a Bernáthfalvi Bernáthok is birtokosai voltak.
A 19. század elején báró Orczy László és György, Döbrentey Gábor, gróf Esterházy család valamint a Németh, Radics, Dobóczky, gróf Szapáry és a Freizeizen családok voltak itt birtokosok, majd az 1900-as évek elején Szathmáry-Király Pál és Bárczay Elemér volt it a nagyobb birtokos.
1913-ban megindult a tagosítási eljárás, ami 1927-re fejeződött be.
A település lakossága az 1900-as évek elején még főleg háziszövéssel foglalkozott.
A 20. század elején Heves vármegye Hevesi járásához tartozott.
1910-ben 2814 magyar lakosa közül 490 római katolikus, 2307 református, 17 izraelita volt.
Átány 1959-ben termelőszövetkezeti község lett.

NEVEZETESSÉGEI
-Kakas Ház (múzeumi kiállítóhely) 
-Református templom. A 16. század közepén vették birtokba a reformátusok a templomot, ami eredetileg római katolikus volt. 1781 és 1783 között kibővítették. Műemlék.  Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
-Itt született Nyiry István (1776–1838) természettudós, matematikus, az MTA tagja.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, turizmus, Látnivalók,

Képek

Térkép megnyitása