Ácsteszér Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

2887 Ácsteszér, Kossuth Lajos utca 45

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (20) 3137676 +36 (34) 388088

E-MAIL CÍM:

polgarmester@acsteszer.hu

jegyzo@acsteszer.hu

info@acsteszer.hu

WEBHELY:

www.acsteszer.hu/

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/acsteszer

Bemutatkozás

Ácsteszér (németül: Tesier vagy Zierndorf szlovákul: Tesárské) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban található.

FEKVÉSE
Ácsteszér a Bakony északi lábánál, a Bakonyalján, a Concó-patak forrásvidékén, Komárom-Esztergom vármegye délnyugati szegletében fekszik. A község főutcája a Bakonycsernye és Mezőörs között húzódó 8208-as út, amely a belterület déli szélén két másik úttal is találkozik: ott ágazik ki belőle, a 10,450-es kilométerszelvényénél nyugatnak a Csatka felé vezető 82 117-es út és alig pár lépéssel északabbra, a 10,500-as kilométerszelvényénél beletorkollik kelet felől a Bakonysárkányról induló, Akát is feltáró 8227-es út. A legközelebbi város a 15 kilométerre fekvő Kisbér.
A települést Kisbér felől megközelítve az utazót megragadja a fekete-víz-pusztai tavak mentén kanyargó, tölgyerdőkkel határolt út szépsége, hangulata. A község legmagasabb pontjáról elénk tárul a Bakonyt a Vértes hegységtől elválasztó Móri-árok, a másik irányban pedig a pannonhalmi apátság sziluettje. Tiszta levegőjű környezet, vadban gazdag erdőségek veszik körül a községet. A környék lovas- és kerékpártúrákra és gyalogos természetjárásra is nagyon alkalmas. Ácsteszér területéről indul ki a Táncsics-túra útvonala, mely a környező hat település legszebb tájait köti össze.

NEVÉNEK EREDETE
Neve a szláv teszér, taszár szóból ered, mely ácsot, famegmunkálót jelent.

TÖRTÉNETE
A falu első fennmaradt írásos említése 1392-ben kelt (Alch Thezer). Eredetileg vándormesterséget űző ácsok lakták.
A középkorban népes település volt, de a törökök elpusztították; 1543-tól fokozatosan elnéptelenedett.
A 17. század elején a gróf Cseszneky család birtokolta, majd 1636-ban az Esterházyak vásárolták meg, akik németeket telepítettek be.
1699-ből származó pecsétnyomója, melyen liliom és fejsze látható, a fakitermelésre utal.
A településen 1772-től németek és magyarok laktak, valamint néhány szlovák család.
1799. április 21-én itt született s húszéves koráig itt élt Táncsics Mihály. „Életpályám” című önéletrajzi munkájában írja le itt töltött éveit.
A falu lélekszáma a 20. század elején volt a legnagyobb. Lakói ekkor főként mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak.
A II. világháború harcai 1945 március 27-én értek véget területén.
A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez. Az Ácsteszéri Táncsics Termelőszövetkezet, mely 1960-ban alakult, 1977-ben egyesült az akai, súri és csatkai szövetkezettel, majd ismét önállósult. Jelenleg több, mint húsz vállalkozás és vállalkozó tevékenykedik a községben.

NEVEZETESSÉGEI
-Szent Márton római katolikus templom (1792 - 1794)
-Táncsics Mihály szülőháza (parasztbarokk stílusú), ma emlékhely. Címe: Táncsics Mihály u. 44.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, turizmus, Látnivalók,

Képek

Térkép megnyitása