Győrladamér Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

9173 Győrladamér, Szent István u. 41.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (96) 352016

E-MAIL CÍM:

igazgatas@gyorladamer.hu

WEBHELY:

gyorladamer.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/people/Gy?rladamér/100077892532301/

Bemutatkozás

Győrladamér község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Dunaszentpáli Közös Önkormányzati Hivatal Győrladaméri Kirendeltsége címe:
9173 Győrladamér, Szent István u. 41.
Telefon/fax: +36 96/352-016

Ügyfélfogadási idő:

Hétfő	8.00-12.00, 12.30-16.00
Kedd	8.00-12.00, 12.30-16.00
Szerda	NINCS ügyfélfogadás
Csütörtök	8.00-12.00, 12.30-16.00
Péntek	NINCS ügyfélfogadás
Polgármester:
Pappné Kett Adrienn
Telefon: +36 96/ 352-016
e – mail: polgarmester@gyorladamer.hu

Jegyző:
Kelemen Dóra
Telefon: +36 96/352-013
Mobil: +36 20/432-9880
e – mail: jegyzo@gyorladamer.hu

Pénzügyi előadó:
Kovács Katalin
Telefon: +36 96/352-016
Mobil: +36 20/4340122
e – mail: penzugy@gyorladamer.hu

Gazdálkodási előadó:
Németh Martina
Telefon:+36 96/352-016
Mobil: +36 20/411 – 5757
e – mail: gazdalkodas@gyorladamer.hu

Igazgatási előadó, anyakönyvvezető:
Lukácsné Ozsvárt Nikoletta
Telefon: +36 96/352-016
Mobil: +36 20/484 – 8144
e – mail: igazgatas@gyorladamer.hu

Adóügyi előadó:
Bauer Ágnes
Telefon: +36 96/352-016
Mobil: + 36 20/432 – 9766
e – mail: ado@gyorladamer.hu

Anyakönyvvezető:
Kovács Katalin
Telefon: +36 96/352-016
Mobil: +36 20/434 – 0122
e – mail: siposne.katalin@gyorladamer.hu

Közművelődési referens
Kiss Lídia
Telefon: +36 96/352-016
Mobil: +36 20/264-4780
e-mail: rendezveny@gyorladamer.hu

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Győri
Jogállás	község
Polgármester	Pappné Kett Adrienn (független)
Irányítószám	9173
Körzethívószám	96

Fekvése
A Szigetközben, Győrtől északnyugatra a Mosoni-Duna mentén, a Győrt Mosonmagyaróvárral összekötő 1401-es út két oldalán fekszik, az út 7. és 8. kilométerei között.

Története és mai élete
Egyes szakírók a falu első írásos említését – Nádor lovag tulajdonaként – 1146-ra teszik, majd ezt követően 1271-re, amikor V. István pallosjoggal ruházta fel az akkori birtokos Kurig-családot. Tény viszont, hogy az Árpád-kori Magyarország történetét feldolgozó Györffy György professzor nem tud ezen forrásokról. Az általunk ismert legrégebbi adat 1418-ból, a Hédervári család oklevéltárából származik. A nyelvtudomány szerint a Ladamér helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással – az alapjául szolgáló személynév viszont szláv eredetű. E magyarázat hihetővé teszi a népi hagyományt, mely szerint a falu nevét egykori tulajdonosáról, Monoszló Lodomér esztergomi érsekről kapta, aki 1279-1297 között viselte e tisztséget. Mások feltételezik, hogy a falu határában folyt egy „Ladom-ér”, s erről nyerte volna nevét a település, melynek neve 1418-1521 között meglehetősen gyakran, összesen tizennégyszer szerepel oklevelekben „Ladamer”, „Ladomeer”, „Ladomer” ill. „Lodomer” alakokban. Több forrás is hangsúlyozza, hogy Ladamér hajdan a zámolyi határ részét képezte és „ladoméri kúria” néven fordul elő; 1474-ben viszont a szentmártoni konvent Országh Mihály nádor parancsára Darnay László Jakab fiát a ladoméri kúria birtokába iktatta.

A török dúlás teljesen megsemmisítette a falut, olyannyira, hogy csak nyomai látszottak a felszabadító háborúk idején. A falu csak 1719-ben kezdett benépesülni, veszprém megyei jobbágy magyar lakossággal” – írta Szeghalmy Gyula. 1729-ben még nagyon kis település lehetett, az összeírók mindössze 6 jobbágytelket és 4 zsellérhelyet vehettek számba. 1836-ban 283, 1851-ben 295 római katolikus személy él a ladoméri tó mellett fekvő Ladoméron, melynek ura ekkor is a gróf Viczay család; 1878-ban száll át a gróf Khuen-Héderváry családra, mely 1945-ig bír nagyobb birtokkal a faluban. A lakosság száma a 19. század második felében még alig emelkedik, 1890-ben 314 római katolikus és 13 zsidó él itt. A községben Önkéntes Tűzoltó, ill. Levente Egyesület működött ez idő tájt. A lakosság földműveléssel foglalkozott, iparos alig akadt. A 25 kh. nagyságú erdőbirtok gróf Khuen-Héderváry Sándor és Károly tulajdona volt.

A falu iskolájáról származó első adat 1700-ból való, de tanítóiról csak a 19. század elejéről tudunk közelebbit. Horváth József tanító 1808-ban egy személyben jegyző és csizmadia is volt. A győrladaméri rk. egyházközség évszázadokig Győrzámoly leányegyházaként működött. 1946-ban vált önállóvá – ehhez az évhez fűződik temploma is, amelyet egy uradalmi magtárból alakítottak ki és amelyet a „Szent Kereszt felmagasztalása” tiszteletére szenteltek. A 158 m2 alapterületű templom 1979-ben új belső kiképzést kapott.

A második világháború után indult fejlődésnek a falu, de az 1954. évi árvíz elpusztította, mint történelme során annyiszor, most is újjáépítették, sőt rohamosan fejlődni kezdett. 1960-ban már 830-an laknak itt, 1985-ben pedig csaknem ezren (994 fő). E gyors fejlődés köszönhető a Győrhöz való közelségnek, a falu kedvező földrajzi fekvésének, valamint a természeti környezet csábító voltának. Győrladamér lakossága 1996 végén 1110 fő volt. Az ivóvíz- és telefonhálózat kiépült, az előbbihez 331 lakás csatlakozott, míg távbeszélő fővonallal 207 előfizető rendelkezett. A csatornahálózat kiépítése folyamatban van. A lakosság igényeit 18 kiskereskedelmi bolt – köztük 6 élelmiszerüzlet –, 5 vendéglátóhely, valamint tüzelő- és építőanyag-telep igyekszik kielégíteni.

A falu intenzív és folyamatos fejlődését mutatják az újonnan megnyitott utcák, s az a tény is, hogy például 1996-ban 10 új lakás épült és a természetes szaporodás mutatója is pozitív, tehát a lakosságszám növekszik, miközben az átlagéletkor csökken, a falu fiatalodik. A lakosság mintegy 90%-a római katolikus, lelki gondozásukat a győrzámolyi plébános látja el.

A falu első világháborúban elesett 7 hősi halottjának 1921-ben közadakozásból állítottak emlékkeresztet, amely a temetőben található. A két világháború ladaméri áldozatainak 1992-ben állított, fekete márványból készített emlékműve a polgármesteri hivatal előtt látható. A Mosoni- és a Nagy-Duna közelsége, az egyedülálló Somoserdő, amely a főközlekedési útról lekanyarodva, a falu központjában álló templomot érintve közelíthető meg, és a Nádas-tó (nádas, sásos, ingoványos területű Holt-Duna-ág maradvány) a kirándulók kellemes pihenő és kirándulóhelye.

Látnivalók
temploma érdekessége az, hogy csak 1946-ban építették egy hajdani urasági magtárból, a tornyot pedig 1967-ben emelték, a templom belsejét 1997-ben alakították ki.
a védett Somos-erdő, ahol egyedülálló növényritkaságokat lehet látni
a Szavai-csatorna kitűnő horgászhely.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Látnivalók, Turizmus, Közfeladatot ellátó szerv, Településfejlesztés, Könyvtár, Művelődési ház, Egyesület,, társadalmi tevékenység, Ügyintézés,

Képek

Térkép megnyitása