Karancsalja Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

3181 Karancsalja , Rákóczi út 174.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (32) 445445 +36 (32) 445355

E-MAIL CÍM:

kalja@intellimail.hu

WEBHELY:

www.karancsalja.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/karancsaljanet?locale=hu_HU

Bemutatkozás

Karancsalja Község Önkormányzata
Elérhetőség
telefon: +36/32-445-445
fax: +36/32-445-355
email cím: kalja@intellimail.hu

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Salgótarjáni
Jogállás	község
Polgármester	Sulyok Oszkár Jánosné (független)
Irányítószám	3181
Körzethívószám	32

Karancsalja község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése
A község Nógrád vármegye északkeleti részén, a Karancs-hegység részét képező Anna-hegy, Bozóvár (Bozavár), Csepje (Secse, Gecse), Gusztáv- és Verő-hegyek szorításában, a Kis-Dobroda völgyében fekszik, csupán öt kilométer távolságra, Salgótarjántól északnyugatra. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Karancsalja a Litke és Salgótarján közt húzódó 2206-os számú úton érhető el a legegyszerűbben, a megyeszékhely felől számítva az első település. Elérhető még a 22-es főút felől is, ahonnan Ságújfalun ágazik el kelet-északkelet felé az Etes községen keresztül idáig húzódó, bő 7 kilométer hosszú, 22 109-es számú mellékút.

Története
A Dobroda-patak völgyében fekvő Karancsalja Árpád-kori eredetű település. Nevét a községtől néhány kilométerre északkeletre, Szlovákia és Magyarország határán magasodó 727 méter magas Karancsról kapta, amit a „Palóc Olimposznak” is szokás nevezni.

Már az Árpádok korában fennállt. A legenda szerint 1241-ben IV. Béla király egy éjszakára itt talált menedéket, amikor menekülni kényszerült a tatárok ellen vívott, tragikus végű muhi csata után. A hagyomány úgy tartja, hogy a király leánya, Szent Margit ezen nevezetes esemény emlékére építtette a Karancs csúcsán a Margit-kápolnát.

A falu török hódoltság korabeli és a késő középkori története eléggé feldolgozatlan.

1548-ban Bebek Ferenc birtoka volt.

1715-ben 8, 1720-ban 14 magyar háztartását vették fel az összeírók.

1770-ben Jankovich László, a 19. század elején pedig Jankovics Antal, az 1900-as évek elején pedig Balla Géza a legnagyobb birtokosa. Urilakát még Jankovich Miklós építtette, a 19. század elején, de új tulajdonosa 1909-ben átalakíttatta.

1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a településen.

Karancsalja határában lévő – 19-20. századi – kőszénbányáknak nagy jelentőségük volt a lakosság életében, sok embernek nyújtottak megélhetést. 1944. november végén, december elején a községtől néhány kilométernyire lévő, az Etes felé eső karancslejtősi bánya tragikus események színhelye volt. A jobb körülményekért küzdő, a munkát megtagadó bányászok közül hetet agyonlőttek.

Az infrastruktúra (víz, gáz, szennyvíz, telefon, kábel tv) teljes mértékben kiépült, a belterületi utak felújításra kerültek. A község központjában 2000 m hosszú szakaszon járda épült.

Folyamatosan újulnak meg intézményei. 2000-ben szentelték fel a község zászlaját és címerét, ugyancsak ebben az évben készült el a település I. és II. világháborús áldozatai tiszteletére emelt emlékmű, nem sokkal később egy díszparkot hoztak létre.

2003. évben megvalósult a sportpálya felújítása.

Kedvelt kirándulóhelye a helybelieknek és a környék lakóinak is a "Tavas" pihenőpark, ahol jeles ünnepeken - így például május 1-jén kulturális és sportprogramok is szórakoztatják az idelátogatókat.

A község leglátogatottabb rendezvénye a július utolsó szombatján tartott "Falunap"

www.facebook.com/karancsaljanet?locale=hu_HU
www.karancsalja.hu