Nagykozár Községi Önkormányzat -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

7741 Nagykozár, Kossuth L. utca 32.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (30) 4428249

E-MAIL CÍM:

polgarmester@nagykozar.hu

WEBHELY:

www.nagykozar.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/nagykozar.hu

Bemutatkozás

Nagykozár (németül: Kosar, horvátul: Kozar) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban található.

POLGÁRMESTER
Selmeczi György

NÉPESSÉG
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 4,6% horvátnak, 6,5% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,8%, református 5,5%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 20,8% (26,3% nem nyilatkozott).

FEKVÉSE
Nagykozár Pécstől 1 km-re (a város központjától 7 km-re) kelet-délkeletre fekszik a Mecsek lábánál.

TÖRTÉNETE
Az 1990 októberében történt első önkormányzati választások alkalmával a falu polgárai a volt tanácselnököt, Bakonyi Jánost választották meg a falu polgármesterének. A polgármester és a képviselő-testület nagyobb munkái közé tartozott az 1990-1994 ciklusban a falu vezetékes gázzal való ellátása 1993-ban. Ugyanezen időpontban pályázaton nyert pénzből a volt iskola épületét idősotthonná alakították át, mely nappali és bentlakó otthona lett az idős embereknek. Ebben az időben a falu lakóinak lélekszáma az 1980-as évek végén értékesített telkek miatt 800-900 fő volt.
Az 1994-es választások során a falu új polgármestere dr. Szentirmayné Kiss Mária lett. A megválasztott polgármester és képviselő-testülete az 1994-1998 ciklusban igen radikális módon változtatott a falu polgárainak életén. Akkor már vagy 40-50 éve a falu lakóinak óhaja volt többek között egy, a községet Pécsújheggyel összekötő út megépítése, ami a zsákfalu állapot részbeni megszüntetésével is járt. A 4 méter széles összekötő út megépítése 30 millió forintos beruházásként, mintegy 60%-os pályázati támogatással valósult meg, a szükséges önrészt a település egy mezőgazdasági ingatlan eladásából fedezte. A falu betelepült új lakói kérésére ugyanezen évben az akkor 34 fős óvodát 60 férőhelyessé alakították át. Itt a szükséges beruházáshoz úgynevezett kezdő tőkét, az 1 millió forintot az akkori Nemzeti Kisebbségi Hivataltól kapták, mivel az óvoda mindig is délszláv, illetve horvát nemzetiségű volt. A bekerülési költséghez szükséges 9 millió forintot az 1993. évben kiépített gázközművagyon megállapított pénzösszegéből biztosították.
A kárpótlás során a tsz felé bejelentett földingatlanból az előző ciklusban megkezdett és a Petőfi Sándor utca folytatásában kialakított 20 lakótelek közművesítését is befejezték saját erőből. Kisebb pályázatokon nyert pénzekből, az úgynevezett vis maior pályázatokon nyert összegből és saját erőből ebben a ciklusban több más beruházás is történt még a falu életében. Az 56 122-es számú bekötőút betorkollásánál lévő delta takarítását, szemetét elhordva, az akkori Erdőgazdasághoz benyújtott bejelentés során kapott pénzből és társadalmi munkából kialakították a jelenlegi parkot. Itt ekkor épült meg a delta két oldalán az út felületi zárással, illetve aszfaltozással. Saját erőből átalakították a szinte már romjaiban heverő kultúrház belső részét. Az előző ciklusban eladott orvosi rendelő helyett a háziorvosi rendelést a kultúrház egy részébe telepítették, melynek teljes berendezését, felszerelését az önkormányzat állta. A nagy esőzések elleni védelem gyanánt egy pályázaton nyert pénzből megerősítést kapott a Bogádi utca elején lévő partoldal, valamint a kultúrház mögötti rész is, és kialakították a Szövetkezet utcai árkot a vízelvezetés biztosítására.
Az írásos emlékek 200. évfordulójára megjelent a falu történetéről szóló könyv, az írásos emlékek alapján elkészült a falu címere, zászlaja is. Azóta az önkormányzat minden évben az úgynevezett Vendel-napi búcsú előtti szombati napon tartja a Falunapot, annak emlékére, hogy ezen a napon történt meg a zászló és címer felszentelése.
A régi elnevezésű Öregek Napközi Otthona az alapító okiratának módosításával Időskorúak Otthona lett, mely átdolgozással a normatív állami támogatás a háromszorosára nőtt, így csökkent a fenntartási költség, megtörtént az otthon tetőszerkezetének javítása is, illetve a temető ravatalozójának teljes tetőszerkezetét külsőleg felújították a vis-maior keretből, melyet a Belügyminisztérium pályázatán kaptak. Kijavítottak több utat és árkot és átépítették a község két buszváróját is. Ebben a ciklusban alakult meg a Nyugdíjas Klub, mely működéséhez jelentős támogatást kapott. A falu bejáratánál új buszvárót építettek; a sorozatos betörések ellen riasztórendszerrel láttak el minden intézményt, a kultúrházat, orvosi rendelőt és a körjegyzőség épületét, több helyen pedig új közvilágítási lámpákat szereltek fel. Több járdaszakasz épült és elkészült ebben a ciklusban saját költségből a kultúrház melletti új vizesblokk is.
Az 1998-as választás alkalmával a polgármester személye nem változott, egyedüli indulóként ismét dr. Szentirmayné Kiss Mária a község első embere. A képviselő-testület elhatározta, hogy az önkormányzat anyagi helyzetét is javítva, új lakótelkeket alakít ki, igazodva ezzel a kormányprogramhoz, mely a fiatal házasok lakásépítését támogatja és kedvező hitellehetőségeket kínált. A sportpálya melletti nagykozári ingatlantulajdonosok földjét közös megegyezés szerint megvásárolta és ezzel elkezdődött, illetve folytatódott az a program és terv, mellyel a falufejlesztés volt a cél: az életkor átlagát javítani, megtölteni gyerekekkel a 60 fős óvodát. Mindezzel biztosítva a helyi embereknek a foglalkoztatását, valamint a beköltözők gyerekeinek megadva ezzel azt a lehetőséget, hogy helyben maradjanak iskolás korukig. Az északkeleti lakóparkban első ütemben 74 lakótelket alakítottak ki, melyek igen rövid idő alatt el is keltek, és 2002 decemberében már két ottani új házban karácsonyt ünnepelhettek a lakók, és ott köszönthették az új évet. Ezt a telektömböt később sikerült kibővíteni először 3, majd még 4 telekkel, melyek ehhez a területhez szorosan csatlakoztak.
Ebben a ciklusban még az alábbi fejlesztések történtek: lecserélték a buszvárókat egy korszerűbb és szebb formára, elkészültek az új hirdetőtáblák és szeméttartók (fából). Még a ciklus elején a Közútkezelő Kht.-vel közösen átalakították a falu főterét, mert járhatatlan volt. Megvették a tsz volt szörpüzemének irodaépületét, hogy abban faluházat alakítsanak ki. Az időskorúak otthonában kívül-belül teljes festést, mázolást végeztek, ismét 2-3 járattal bővült a távolsági buszjáratok száma, aszfaltburkolatot kapott a temető bejárata, valamint a kultúrház és orvosi rendelő bejárata és terasza, valamint a kultúrház külső festése is megtörtént.
Magyarsarlós község 13%-os tulajdoni hányada a polgármesteri hivatal és körjegyzőség épületére vétel jogcímén megszűnt, így most a korábbi 4 tulajdonos helyett egyedüli lett a község: ezzel megkezdődött az épületnek a külső és belső rész teljes felújítása 2 évi részletben, melyhez 70%-os támogatást kapott a falu a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtott CÉDE pályázatán.
A község lehetőséget kapott több önkormányzathoz hasonlóan a falu közvilágításának korszerűsítésére, a lámpák lecserélésére 5 éves részletben, melyet az önkormányzat fel is vállalt és a csere meg is történt. Minden évben saját költségből a falu utcáit kátyúzzák, 1-2 esetben felületi zárást is kaptak.

Közösségi tér a kultúrház mellett
Ebben a ciklusban 2 igen aktív nagykozári ingatlantulajdonos: Milos Attila és Kertész András szervezésében a riticsi szőlősgazdák által biztosított önrész összeadásával kiépült a villanyhálózat a zártkertben, melyhez az önkormányzat pályázati úton biztosította a bekerülési költség 30%-át és felvállalta a tervek elkészítésének költségét. Elkészült önkormányzati szervezésben és a dolinai gazdák önrészével a dolinai zártkert villamosítása is. Pályázat útján felújították a szörpüzemi irodaház tetőszerkezetét, és támogatást kapott az egyház a falu templomának teljes tetőszerkezet-felújításához is.

Minden évben rendezik az illegális szemétlerakó területét és környékét. Az előző ciklusban elkezdett faluszépítést tovább folytatva minden évben a közterületek virágosítása, parkosítása a cél. Pályázaton nyert pénzből 3 évi részletben történt, illetve áthúzódóan történik meg az új lakótelepek utcáinak fásítása. Teljes felújítás, festés-mázolás volt a ravatalozónál és a hozzá tartozó vizesblokknál, valamint a mérlegház épületénél.
Még ebben a ciklusban folytatódott az északnyugati lakótelep kialakítása az újhegyi út mellett egy vállalkozó cég kezdeményezése alapján. A lakosság létszáma ez időben már 1300 lélekszám feletti volt.
2002-ben a következő 4 éves ciklusra a választópolgárok 4 polgármesterjelölt közül a volt polgármestert, dr. Szentirmayné Kiss Máriát választották meg a községben.
Az önkormányzat 1996-ban könyv formájában megjelentette Nagykozár község története címmel a település történeti monográfiáját.
2001-ben lakosságának 3,7%-a német, 3,4%-a horvát nemzetiségűnek vallotta magát.

NEVEZETESSÉGEI
-Mária-szobor a templom előtt.
-Az országban egyedül a Nagykozári Önkormányzat épülete előtt és mögött is található egy forrás.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, turizmus, Látnivalók,

Képek

Térkép megnyitása