Őcsény Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

7143 Őcsény, Fő u. 35.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (74) 496872

E-MAIL CÍM:

ocsenyph@tolna.net

WEBHELY:

www.ocseny.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/profile.php?id=100081312968172

Bemutatkozás

Őcsény község Tolna vármegye Szekszárdi járásában, a megyeszékhely központjától mintegy 6 km-es távolságra. Nagy múltú és népi emlékekben gazdag település, melyet fekvése miatt a Sárköz kapujának is neveznek. Területe 72,61 km2, amivel a megye legnagyobb közigazgatási területű községe; lakosainak becsült száma 2019-ben 2431 fő volt. A településen található a megye egyetlen reptere, az őcsényi repülőtér, emellett a négy falu alkotta Őcsényi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyeként is szolgál.

A település a Sárköz északi felében, a Duna, a Sió és a Szekszárdi-dombság által közrefogott síksági területen helyezkedik el. A vizekben rendkívül gazdag vidék legnagyobb ármentes platójára települt a falu, ahonnan csak a 19. századi ármentesítést követően kezdett el jelentősen terjeszkedni. A belterület döntően hosszú, egyenes utcák hálózatából épül fel, amelyet a kanyargós Szekszárd-Bátai-főcsatorna szel ketté. A közigazgatási terület nagyobbik részét viszonylag sík szántóföldek teszik ki, míg a keleti, fokozottan védett erdős fele, a Gemenc a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. A település közlekedésföldrajzi helyzete kedvezőnek számít, az M6-os autópálya két lehajtója is hozzá tartozik, nyugati határán érinti az 56-os főút is. A községnek saját vasúti megállóhelye van a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalon, emellett a külterületén halad a Gemenci Állami Erdei Vasút hosszabb szakasza is. Repülőtere országos és nemzetközi szinten ismert és kedvelt a hőlégballonosok és a vitorlázórepülők körében. A Duna és a Sió helyi szakaszán nincs jelentősebb létesítmény, de a közvetlen közelben található az M9-es autóút és a Szent László híd is.

Őcsénynek régi időkre visszanyúló és gazdag történelme van. Területe az ősi, mocsaras ártéri vidéken a kevés lakható helyek egyike volt. A Római Birodalom határának védelmét szolgálta az itt felépített Alisca, valamint az őrtornyok és töltésutak hálózata. Évszázadokkal később a honfoglaló magyarok több települést is létrehoztak a környéken. A falu már a középkorban templommal rendelkezett, az akkori oklevelek szerint apátsági birtok volt. A törökök által elfoglalt országrész többi tájához hasonlóan a népessége erősen lecsökkent, de a mocsarak közé menekült magyarság túlélte a megpróbáltatásokat, később pedig áttért a kálvinista hitre. A falu egyike volt a néhány falunak, amelyek megmaradtak a háborúk és fosztogatások után. A régóta szegény vidék aranykorát a 19. század második fele hozta el, a folyószabályozásnak hála a frissen szerzett hatalmas területű szántóföldek jólétet és virágzást hoztak. Ebből az időszakból származnak a klasszikus sárközi népdalok, építészeti emlékek és a Magyarországon egyedülállóan pompás sárközi népviselet. Az egykézés azonban társadalmi átalakulást hozott, majd a második világháborút követően alakult ki a jelenlegi kevert népesség. A rendszerváltást követően részben alvó település lett, a helyiek döntően a szomszédos Szekszárdra ingáznak, a falu gazdasága főképpen a mezőgazdaságra, a közepes iparra, a vállalkozásokra és a repülőtérre épül. Őcsény infrastruktúrája fejlett, határában több települést ellátó modern szennyvíztisztító telep áll, a közvilágítást 2020-ban korszerűsítették. Rendelkezik polgármesteri hivatallal, művelődési házzal, közösségi konyhával, teleházzal és könyvtárral, ATM-mel, postával, gyermek-, felnőtt- és fogorvosi rendelővel, valamint gyógyszertárral. A község működtette bölcsőde mellett a református egyház is fenntart egyet, az Őcsényi Tarkabarka Óvoda szintén a faluhoz tartozik. A korábban önkormányzati Perczel Mór Általános Iskola alsó és felső tagozata, valamint a tornaterem 2013 óta állami fenntartásban működik. A kereskedelmet két Coop és egy CBA üzlet, két Nemzeti Dohánybolt, és négy vendéglátóipari egység mellett több kisbolt bonyolítja le. A községen található emellett több autószerelő műhely, autómosó és benzinkút is.

A falu és környéke látnivalókban gazdag. A természetkedvelők a közeli Gemencben vagy a szomszédos dombvidéken számos túraútvonalat találhatnak, emellett sétarepüléssel vagy kisvasúttal is megismerhetik a tájat. A néphagyományok kedvelői is megcsodálhatják az egykori gazdag lakosok jellegzetes házait, a felújított barokk református templomot, a gazdagon berendezett tájházat, valamint számos hagyományőrző rendezvényen is részt vehetnek. A repülés szerelmesei ellátogathatnak a repülőnapokra, a nemzetközi vitorlázórepülő és hőlégballonos találkozókra, vagy megtekinthetik az ország első hőlégballonos emlékhelyét és kiállítását.

NEVEZETESSÉGEI
-Sárközi tájház
Gyönyörűen helyreállított régi falusi tornácos ház, amely a klasszikus sárközi kultúra emlékeivel van berendezve. Az épület a mai napig az eredeti tulajdonos leszármazottainak tulajdonában áll, így csak előzetes bejelentkezéssel és tárlatvezetéssel látogatható. Az 1880-as évek állapotát tükröző házban mintegy 3700 leltározott kiállítási tárgy vár az érdeklődőkre. A tájház a környék legkiemelkedőbb értékeit összegyűjtő Tolna megyei értéktárba is bekerült kulturális örökség kategóriában. Megbeszélés szerint népművészeti, népviselet- és táncbemutató, bor- és kerekkalács-kóstolás is lehetséges.

-Népviselet
Őcsénynek hasonlóan a többi sárközi településhez sajátos és gazdag népviselete, népszokásai és népművészete alakult ki. Még aktívak a csipkeverő, babakészítő, rojtozó, kézi szövő, nagybársonykészítő, gyöngyfűző mesterséggel foglalkozó asszonyok. A néptánc tanítása is szerepel az iskolás gyermekek órarendjében.

-Református templom
Az 1782-ben épült barokk templom az egyetlen a Sárközben, ahol még megtekinthetők (sajnos már nem eredeti helyükön) a festett kazettás mennyezet maradványai. Ebben a templomban festette Csók István Keresztelő című festményét. A kép egyik érdekessége, hogy a festményen a szószék a túlsó oldalon van, mint a valóságban, a másik, hogy valamennyi szereplője valóságos, felismerhető helyi személy volt. A templom 2020-ban jelentős felújításon esett át, így rendkívül jó állapotban van. Az épületet felvették a Tolna megyei értéktárba épített környezet kategóriában.

-Római katolikus templom
Az 1930-as évek végén modern stílusban épült templomot Szent István király és Szent Mór pécsi püspök tiszteletére szentelték fel. Empire stílusú főoltárát a pécsi székesegyháztól kapta ajándékba, amikor a bazilikát átépítették, és sok stílusidegenné váló műalkotást lecseréltek benne. 2000. augusztus 20-án volt a templom jubileumi búcsúja. Szintén megünnepelték az egyházközség és a templom 80. születésnapját.

-Árpád-szobor
Az első világháborúban elesett Őcsényi lakosok emlékére készítette Farkas Béla szobrász 1923-ban a Hősi emlékművet. Ugyanebben az évben november 25.-én 10 órakor avatták fel a szobrot. Ekkor 192 név volt felvésve a szoborra. A második világháborúban 74 őcsényi hunyt el, akiknek a neve később szintén felkerült az emlékműre. A település azzal is tisztelgett a hősök emlékének, hogy Hősök terének nevezte el a teret, melyen az emlékmű áll.

-Repülőtér
Magyarország legnagyobb füves reptere Tolna megyében az egyetlen, a település keleti felén található. Számos hazai és nemzetközi találkozó (hőlégballon, vitorlázó repülő, motoros repülő, sárkányrepülő), valamint ejtőernyős verseny helyszíneként szolgált már, illetve több kulturális esemény lebonyolítása is itt zajlott. Az Őcsényi Repülőklubnál emellett repülőgép-jogosítvány is szerezhető a megfelelő kiképzéssel együtt. A környék légi mezőgazdasági permetezését és a szúnyogirtást is innen bonyolítják le, több An-2-es és Ka-26-os szolgálati helyeként szolgál Őcsény.

-Hőlégballon-történeti gyűjtemény
A Pannónia 76 Alapítvány által létrehozott gyűjtemény az őcsényi repülőtér épületében található, és előzetes bejelentkezéssel látogatható. A gyűjtemény mellett egy fotókiállítás is helyet kapott a toronyba vezető lépcsőház falán. Az épület előtt felavattak egy hőlégballonos emlékművet, amely a Pannóniát, az első magyar hőlégballont ábrázolja, ami Őcsényben szállt fel először 1976-ban. A frissen létrehozott kiállítás egyediségét és jelentőségét mutatja, hogy ipari és műszaki megoldások kategóriában bekerült a Tolna megyei értéktárba.

-Alisca
Bár kevesen tudják, de Alisca erődítménye nem Szekszárdon, hanem az Őcsény területén található Gábor-major mellett helyezkedik el. Maga Alisca a római kori limes egyik erődje volt. Az önkormányzat egy kiállítást szeretne létesíteni a területen, amely a Duna menti limes részeként akár a világörökségi cím várományosa is lehet.

-Gemenc
A község külterületén található a Gemenc egy része, mely a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. Őcsény területére esik a Gemenci Állami Erdei Vasút egy szakasza, valamint olyan látványosságok, mint a Forgó-tó, az egykori érseki nyaraló vagy a Sió torkolata. A terület a túrázók, vadászok és horgászok körében is népszerű célpontnak számít.

-Rózsa Tanya Lovarda
A Sárköz és környéke egyetlen lovardája kiváló tereplovaglási és sétakocsikázási lehetőséget kínál. A nyári hónapok során a gyerekek napközis és bentlakásos lovas táborok kereti között ismerkedhetnek a lovagolással, a lovak ápolásával szerszámozásával, a lovas hagyományokkal, és sportokkal egyaránt.

-Szüreti felvonulás
Őcsény emlékművei és szobrai
Szobrok, emlékművek és emléktáblák
A község legikonikusabb szobra a református templom előtt álló Hősi emlékmű, más néven Árpád-szobor.
Szintén a református templom mellett áll a népművészek, néptáncosok emlékműve, amely egy több faragott fából álló együttes.
Az alsó tagozat mellett található a falu 1848-49-es hőseinek emléket állító kopjafa.
Az önkormányzat bejáratánál emléktáblát állítottak hálából a németek, akiket a kitelepítések során önzetlenül befogadtak a község lakói.
Emellett volt található az 1956-os forradalom emléktáblája, amely az önkormányzat 2020-as felújítása után a közösségi ház bejárata mellé került áthelyezésre.
A reptéren áll Magyarország 1. hőlégballonos emlékműve.
A Szekszárd felőli út és az Árpád sor elágazásnál áll néhány kisebb fából faragott szobor látható.
A katolikus temető mellett található zsidó temetőben a fasizmus őcsényi zsidó áldozatainak emlékére állított az önkormányzat egy emlékművet.
-Feszületek és keresztek

Őcsény közigazgatási területén a szobrok legnagyobb részét az útszéli keresztek és feszületek teszik ki.

A falu Szekszárd felőli végén áll egy nagy méretű kőkereszt, az állíttatójáról elnevezett Büki-kereszt, amely a község egyik szimbolikus eleme. A rajta található felirat a következő: Megváltásunk tizenkilencszázados emlékére állíttatta Büki János és neje Gyimóthy Erzsébet 1934.
A Decs felőli végen egy egyszerű fakereszt áll, amely a benzinkút kijáratai közti területen található.
A katolikus temetőben több kereszt is áll. A kisebbik, régebbi kőszobor helyi védettség alatt áll, a nagyobb, fa anyagú pedig a község elhunyt tagjainak állít emléket.
A katolikus templom udvarán áll a boltívek alatt egy régi, nem túl jó állapotú kőkereszt. Felirata: Isten dicsőségére állitatta Gál István és neje 1943.
A legeldugottabb kereszt a Duna partján, egy mesterséges halmon áll a Gemenc legelegánsabb és leghíresebb vadászháza mellett. A nagy méretű, mintegy 4 méter magas hófehér kőkeresztet vitéz Szabó István főerdőmérnök állíttatta 1940-ben. A kereszthez eljutni elzártsága miatt ugyan nehéz, de a Dunán hajózva jól látható, és tájékozódási pontként is használják.

Őcsényi népdalok
A hajdani sárközi kultúra legszebb emlékei közé tartoznak a helyi népdalok, amelyekben a falu is bővelkedett. A településen több népdalgyűjtő is megfordult, ezek közül a legjelentősebb Vikár Béla 1902-es és Lajtha László 1913-as gyűjtése. Többek között ők írták le innen a Kukorica, kukorica és a Jaj, de beteg vagyok című népdalokat, de emellett még számos, országosan kevésbé ismert dalt is lejegyeztek.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete, a Néprajzi Múzeum és a Hagyományok Háza által közösen alapított Tiszta forrás település díjat 2017-ben Nagykálló mellett Őcsény kapta meg, ezzel is elismerve az itt gyűjtött népzenei anyagok mennyiségét és minőségét. A megtisztelő cím adományozását az önkormányzat épületén egy márvány emléktábla örökíti meg.

TESTVÉRTELEPÜLÉSEK
-Gombos (Богојево), Szerbia
-Gyergyószárhegy (Lăzarea), Románia

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, turizmus, Látnivalók,

Képek

Térkép megnyitása