Tárnok Nagyközség Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

2461 Tárnok, Dózsa György út 150-152.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (23) 387031

E-MAIL CÍM:

titkarsag@tarnok.hu

WEBHELY:

www.tarnok.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/onkormanyzattarnok/

Bemutatkozás

Tárnok nagyközség Pest vármegyében, az Érdi járásban, a budapesti agglomerációban található.

FEKVÉSE
Budapesttől 20 kilométerre, a Dunába torkolló Benta-patak két partján található. Közeli települések: Sóskút, Érd és Martonvásár.
A belterület három nagyobb részből áll. A legrégebbi a Falu, központjában az orsósan kibővülő, széles főutcával. Az Újtelep 1921-ben keletkezett a Benta keleti partján, az újabb, Ligeti területet pedig 1930-ban parcellázták a Benta nyugati partján.

FÖLDRAJZI ADOTTSÁGAI
Lösztakaró fedi, amelyen jó minőségű mezőségi talaj képződött, a mezőgazdaság aránya a gazdasági struktúrában mégis rendkívül alacsony. A délkeleti irányú Benta-patak völgye a pleisztocén korban alakult ki szerkezeti törés révén. A térség ivóvizét biztosítja a miocén rétegekből történő vízkivétel. Az ivóvíz enyhén szennyezett volt, viszonylag magas a nitráttartalma. Tárnokliget a belvízzel, Újtelep a talajvízmozgással küszködik. Most már iható a víze.

TÁJKÉPE, TELEPÜLÉSKÉPE
Fokozott a nagyváros hatására a tájleromlás, a város a környezetszennyező tevékenységét a kistérségbe telepítette (sittlerakás, szeméttelepek).
A településburjánzással a 70-es évekre a rendezési tervek már nem tudtak lépést tartani, zsúfolt proletártelepek, rendezetlen hobbitelkek alakultak ki. A paraszti múltú lakosság, illetve az ország keleti részéből, főként Szabolcsból betelepült családok jövedelme két forrásból származott, részint az iparból, részint viszont mezőgazdasági tevékenységből. A rendszerváltás után ipari alvóváros negyedek alakultak ki.

GAZDASÁGA
A gazdasági ágak közül a mezőgazdaság alacsony, a kereskedelem magas arányt képvisel, a vállalkozássűrűség alacsony. A jövedelmi viszonyokban a térségen belül jelentős eltérések mutatkoznak. Tárnok esetében a mutató még a Pest megyei átlagot sem éri el, és jelentősen az agglomerációs átlag alatt marad.
A tárnoki kistérségi kommunális hulladéklerakó betelt. A térségben keletkezett háztartási hulladék elhelyezésének kérdését a pusztazámori regionális szilárdhulladék-lerakó üzembe helyezése oldotta meg.

TÖRTÉNETE
Tárnok legkorábbi ismert említése 1257-ből való, nevét ekkor Tavarnuk, majd 1283 körül egy másik okiratban Tawarnucweg formában jegyezték fel.
A hun krónika szerzője a germán Detre és a hunok közötti első nagy csatát Tárnokvölgyre helyezte.
A települést a nevéből ítélve tárnokok lakhatták, akik a tatárjárás után a budai királynéi udvart szolgálták.
1257 és 1268 között a királyné népei és a Berki nemesek perben álltak egymással 2 ekényi tárnokvölgyi föld felett, melyet Deszka néven neveztek.
Tárnok három nagyobb részből áll. Az ősi mag, az Ófalu, az újtelepi rész 1921-ben keletkezett, Tárnokligetet pedig 1930-ban parcelláztatta Üszögi Nagy Sándor földbirtokos. 2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe, 2013-tól pedig az Érdi járás részévé vált.

NEVEZETESSÉGEI
-Római katolikus templom
-Szent Rókus kápolna
-I-II. világháborús emlékmű
-Millenniumi emlékoszlop
-Március 15. emlékmű
-Trianon emlékmű
-Kopjafa az 1956-os forradalom emlékére
-Öreg-hegyi pincesor
-Benta-patak
-Kőfejtő
-Horgásztó

Keresőszavak

Nagyközség, Önkormányzat, turizmus, Látnivalók,

Képek

Térkép megnyitása