Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

2251 Tápiószecső, Deák Ferenc utca 18.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (29) 448122 +36 (29) 646120

E-MAIL CÍM:

titkarsag@tapioszecso.hu

WEBHELY:

www.tapioszecso.huprofile.php?id=100068928860323

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/profile.php?id=100068928860323

Bemutatkozás

Tápiószecső nagyközség Pest vármegyében, a Nagykátai járásban található.

FEKVÉSE
Tápiószecső Pest vármegyében, Budapesttől 27 km-re, az Alföldön található, közel a Gödöllői-dombsághoz. A Tápió-Galga-Zagyva vidéken, kistérség szerint a Tápió-vidéken.

TÖRTÉNETE
Tápiószecső nagyközség a honfoglalás óta fennálló település. Ősi birtok, amely a Kartal nemzetségé volt. Réz- és bronzeszközök maradtak fenn, amelyek azt bizonyítják, hogy laktak már emberek a honfoglalás előtti időkben is Tápiószecső területén.
IV. Béla uralkodásának idejéből maradt fenn az első okleveles említés 1264-ből, miszerint bűneik miatt elvették Uza fiaitól a települést, majd azt eladományozta a margitszigeti apácáknak. 1271-ben a falu egy Péter nevű birtokoshoz került, aki végrendeletében az apácákra hagyta, így visszakerült a falu a margitszigetiekhez. Az 1200-as évek végén Uza unokája, Bertalan, érvénytelenítette az oklevelet az apácák kérésére. Így visszakerült a Kartal nemzetséghez a település. 1300-as évek folyamán Chyko nevű család birtokolta Szecsőt.
Chyko család a Pető családdal többször is pereskedett a faluért, utolsó alkalommal 1399-ben. Később a Chyko család eladta Perényi Péter fiainak. Ezzel Kartal nemzetség nem birtokolta tovább a falut. Ezután Lábatlani Gergelyhez került, majd Bátori István 16 000 forintért megvette tőle a falut. 1427-ben a faluban országos vásár volt, majd 1472-ben egy oklevél oppidiumnak nevezi, vagyis mezővárosnak.
A török megszállása alatt Tápiószecsőt nem érte jelentősebb pusztulás, mint ahogy az egész régiót sem. 1546-ban a Tápió folyó felső folyásánál lévő településeken nagyon sok káposzta termett, így Szecsőn is. Valamint a juhok száma csekély volt. 1559-ben khász birtok lett. Jövedelme ekkor 9324 akcse. Szecső ekkori neve Szekcsuj volt, birtokosa Szülejmán tezkere emin ziamet.
Az 1600-as évek elején a település lakhatatlanná vált a háborús pusztítások következtében. A plébánia egy adat szerint fennállt. 1698-ban kezdték meg az anyakönyvi bejegyzéseket. 1600 végén már két malom működött a faluban, így újjáéledt a falu. Ekkoriban már hetente volt piac, és működött már egy mészárszék is.
A Rákóczi-szabadságharcban 28 fő részt vett. 1754-ben Grassalkovich Antal és Esterházy Pál birtoka volt a falu.
A római katolikus templom a 17. század óta maradt fenn. 1741-ben átalakították. 60 évvel később újraöntötték a harangot, majd oltárképet festették, 15 év múlva a tetőszerkezet javították meg. 1877-ben pedig az egész templom felújításra került.
1865-ben Bárdy István jegyző szerint a falu a kecskeméti térségben helyezkedik el, a Szentkirályi erdőhöz közel. Ez az erdő elvileg menedéket nyújtott a tatárjárás idejében.
1880 körül építették meg a Budapest – Nagykáta – Szolnok vasútvonalat, ez hatalmas változásokat hozott a falu életében. Ezáltal új munkalehetőségek adódtak a tápiószecsői lakosok számára.
1800-as évek végén a legnagyobb birtokos Hevesy Lajosné Scholzberger Jenni volt. Ekkor több tanyaközpont épült meg, továbbá a Magdolna-telep is. Itt épült a Hevesy-kastély.
1895 és 1935 között a művelési ágon nem történt sok változás, viszont szőlőművelés aránya megkétszereződött.
Az első világháborúban 450 fő részt vett, ebből 63 fő hősi halált halt. Róluk egy szobor emlékezik meg, nevükkel ellátva, amely a templomnál található.
1920 a következő egyesületek, szövetkezetek működtek:
-Önkéntes Tűzoltó Egyesület
-Levente Egyesület
-Polgári Lövészegyesület
-Gazdakör
-Hitelszövetkezet és Hangya Szövetkezet
Továbbá dolgozott:
-3 asztalos
-2 ács
-1 bognár
-1 borbély
-6 cipész és csizmadia
-2 férfi szabó
-1 női szabó
-8 tollkereskedő
-1 malomtulajdonos és lisztkereskedő
-8 vegyeskereskedő
-1 fa- és tüzelőkereskedő
-1 cement- és mészkereskedő
-4 cséplőgép-tulajdonos
Ekkoriban a Hevesy testvérek rendelkeztek a legnagyobb birtokkal. 1940 elején működött egy mozi, valamint iskolások által tartott előadások is voltak. Az egészségügyi ellátás javult, s ekkor már fogorvosi rendelő is volt a faluban. 1946-ban felavatták a Művelődési Házat. Itt sikeresen működött a népszerű Hagyományőrző népi együttes, Ofella Sándor vezetésével. Az együttes hatalmas sikereket ért el, mind itthon, mind külföldön is. Napjainkban is működő együttes máig sikeres, vezetője Walter János. 1953-ban új iskolát adtak át, később, 1980 végén az udvarban sportcsarnokot épült. 1997-ben új épülettel egészült ki az alsó tagozatos iskola. 1959-ben újították fel a Művelődési Házat. 1950-ben megalakult az Egyetértés mezőgazdasági termelőszövetkezet. Új gazdasági mechanizmust vezettek be. A termelés három műszakban folyt, főleg női munkaerőt alkalmaztak. Majd jelentőssé vált a Gobelin Háziipari Szövetkezet is, mivel itt több mint 100 nőt foglalkoztattak. 1970-es években két alkalommal is orvosolni kellett az Egyetértés MgTSZ-t, majd egyesült a Kossuth Termelőszövetkezettel, amely Szentmártonkátán található. 20 évvel később kivált a tápiószecsői részleg. 1993-ban megszűnt a termelőszövetkezet.
A második világháború után a kereskedelmet az ÁFÉSZ irányította, akkori nevén helyi földművelés-szövetkezet. Tápióság és Tóalmás kereskedelmi részlegeit egyesítették az ÁFÉSZ-szel, így megalakult a Tápiószecső és Vidéke ÁFÉSZ. Majd ez egyesült a Nagykátai ÁFÉSZ-szel 1977-ben. A két világháború között halgazdaság alakult ki. Napjainkban magánvállalkozásként működik.
1980-ban megépült az alsó tagozatos osztályoknak helyet biztosító FORFA szerkezetű iskola. 1983-ban megkezdte működését a Helyőrségi Művelődési Központ, vagyis honvédségi művelődési ház.1984–85-ben létrejött a községi vízmű, és a vezetékhálózat kiépült. Az 1980-as évek végén a falu sportpályája közelében új falurész épült. Közbeszédben Pelenkatelep-nek hívják. 1994-ben építették ki a földgázhálózatot, ehhez csatlakozott a lakosság jó része. A Monor Telefon Társaság 1995–96-ban építette ki a faluban a kábeltelevízió-, telefon- és internethálózatot. 1990–96 között a lakosság közel 37%-a talált a községben munkahelyet, a munkavállalók nagy része más településen talál munkahelyet, valamint a fővárosban. 2001-re ez csökkent a helyi honvédségi alakulattal együtt.

NEVEZETESSÉGEI
A nagyközség legrégebb óta fennálló épülete a Szent Miklós püspök tiszteletére felszentelt Római Katolikus Templom és a hozzá kapcsolódó parókia, 1790-ből. Látnivaló a Magdolna-telepen található Hevesy-kastély.
A falu természetvédelmi értékei az Alsó- és Felső Tápió, a vasútállomás szomszédságában lévő horgásztó, az ipari hasznosítású halastórendszer, valamint a közelmúltban kialakított horgásztó és szabadidő komplexum. A gyermekek oktatása, nevelése két óvodai körzetben, 2-2 tagóvodával, oktatása általános- és alapfokú művészeti iskola keretében biztosítja a település. Az idősek számára rendelkezésre áll az Idősek Klubja, továbbá igénybe vehető házi segítségnyújtás is. A közművelődést három intézmény szolgálja, a Damjanich Művelődési Ház, a Helyőrségi Művelődési Központ és a Nagyközségi Könyvtár. A Művelődési Ház által szervezett programokra, rendezvényekre Pest megye minden szegletéből érkeznek fellépő csoportok. A programok között kiemelkedő a három napos Pünkösdi sokadalom rendezvénysorozat. A Művelődési Ház otthonául szolgál az országszerte ismert Ofella Sándor Hagyományőrző Népi Együttesnek és Menyecskekoszorúnak. A ház pincéjében helytörténeti kiállítás látható, amely Pincemúzeum néven található a községben. A településen egy Turul-szobor is áll.

INTÉZMÉNYEK
-Általános iskola
Az iskola neve Gróf Széchenyi István Általános- és Alapfokú Művészeti Iskola. Az iskola három részből áll. Az alsó tagozatból, felső tagozatból és egy speciális tagozatból (SNI). A tagozatok a település más pontjain találhatók. Továbbá különböző művészeti tagozat is működik, mint zeneoktatás, festészet, tűzzománc stb.
-Damjanich Művelődési Ház
-Idősek klubja
-Központi konyha
-Nagyközségi könyvtár
A számtalan könyv mellett internet-hozzáféréshez is hozzájuthatnak a látogatók.
-Óvoda
-Pöttöm Óvoda
Tápiószecsőn 3 óvoda működik, a falu 3 pontján.

FALU RÉSZEK
-Magdolna-telep
Sülysáp felől, a 31-es út mentén található.
-Pelenkatelep
Tápióság felé vezető út mentén található.
-Központ
-Honvédségi telep

SPORTÉLETE
-A község futball csapata, a Tápiószecső FC, 2002-ben eljutott egészen a Magyar Kupa nyolcaddöntőjébe. Akkoriban NB III-as csapatként. 16 évesen került el a csapattól Juhász Roland, aki mára válogatott szintű játékos lett.
-2003 óta évente megrendezik a Szecsői futónap-ot, amely híressé vált, mivel a környező falvakból is sokan érkeznek résztvevők, ami később annyira népszerű lett, hogy az ország több pontjából is érkeznek látogatók.

Keresőszavak

Nagyközség, Önkormányzat, turizmus,

Képek

Térkép megnyitása