Dombrád Város Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

4492 Dombrád, Szabadság tér 2.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (30) 4102247

E-MAIL CÍM:

polghiv@dombrad.hu

WEBHELY:

www.dombrad.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/dombrad.hu/?locale=hu_HU

Bemutatkozás

Dombrád város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Kisvárdai járásában.

Harsányi László polgármester
Telefon: +36-30-410-2247
Dr. Nagy Dóra jegyző
Telefon: 06-30-338-58-21
Dr. Ténai András aljegyző
Telefon: 06-30-626-52-55

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Kisvárdai
Jogállás	város
Polgármester	Harsányi László (független)
Irányítószám	4492
Körzethívószám	45

Fekvése

Dombrádi táj
A megye északnyugati szélén helyezkedik el, a Tisza mellett, a folyó bal parti oldalán.

Különálló településrészei: Üdülőtelep, közvetlenül a folyó partján, a központtól 3 kilométerre északnyugatra, valamint Kistiszahát, a belvárostól 7 kilométerre nyugati irányban.

A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Tiszakanyár, délkelet felől Pátroha, dél felől Gégény és Demecser, délnyugat felől Újdombrád és Beszterec, nyugat-délnyugat felől Tiszatelek, északnyugat felől pedig a Tisza túlsó, zempléni (bodrogközi) partján fekvő Cigánd.

A térség fontosabb települései közül Tiszakanyár 5, Tiszatelek 10, Beszterec 12, Vasmegyer 17, Kemecse pedig 23,5 kilométer távolságra található. Cigándtól légvonalban kevesebb, mint 5 kilométer választja el, közúton viszont ez a távolság megközelíti a 15 kilométert.

Megközelítése
A vízi utat leszámítva ma csak közúton érhető el, Nagyhalász-Tiszatelek, illetve Kékcse-Tiszakanyár felől is a 3834-es, Demecser felől a 3827-es, Pátroha felől pedig a 3828-as úton. Határszélét nyugaton érinti még 3826-os út is.

Korábban elérhető volt vonattal is, a MÁV által üzemeltetett Nyírvidéki Kisvasút 119-es számú Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Dombrád) vonalán, de 2009 óta a vonalon szünetel a forgalom.

Története
Árpád-kori település, 1067-ben említi először oklevél.

A mai város elődje Dombrád és Óntelek 19. századi egyesüléséből alakult ki.

A 13. században a Hont-Pázmány nemzetség birtokolta, majd a Kállayak, 1386-tól pedig az ónodi Cudarok kezén volt.

A 15. század közepétől a Várdaiak kisvárdai uradalmához tartozott, amelyet 1611-től a leányági örökösök között osztottak meg.

A 20. század elejére kialakult túlnépesedés következményeként erőteljes volt az Amerikába vándorlás (1930-ig 111 lakos).

1951-1953 között 400 fővárosi értelmiségit, köztük a haláltáborból megmenekült zsidókat telepítettek ki a falu kuláknak nevezett nagygazdáihoz, s ezáltal Hortobágy után a második legnagyobb gulágként (Gulag, kényszermunkatáborok a volt Szovjetunióban) emlegetett községgé vált Dombrád.

1988. december 31-ig hozzá tartozott Újdombrád község is.

1999-ben Magyarország legvirágosabb települése, Európa második legvirágosabb faluja címmel tüntették ki. 2000. július 1-jén városi rangot kapott.[3]

A több évszázados tiszai révátkelő helyén 1923-ban Dombrád és Cigánd között faszerkezetű pontonhidat, majd kompátkelő helyet létesítettek, amely 1990-ig biztosította a közlekedést a Rétköz és a Bodrogköz között. Lebontása után a Tiszakanyárnál épített vasbeton híd vette át ezt a feladatot.

Nevezetességei
Nyírvidéki Kisvasút
A vasútállomáson kisvasúti járművekből összeállított „skanzen”
Helytörténeti kiállítás
Itt születtek
Gaál Béla, eredeti neve Goldstein Béla, névváltozat: Gál (Dombrád, 1893. január 2. – Dachaui koncentrációs tábor, 1945. február 18.) színész, filmrendező.

Keresőszavak

Város, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Látnivalók, Turizmus, Közfeladatot ellátó szerv, Településfejlesztés, Könyvtár, Művelődési ház, Egyesület,, társadalmi tevékenység, Ügyintézés,

Képek

Térkép megnyitása