Heréd Községi Önkormányzat -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

3011 Heréd, Rákóczi út 39.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (37) 377009

E-MAIL CÍM:

hivatal@hered.hu

WEBHELY:

www.hered.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/profile.php?id=100069817743482

Bemutatkozás

Heréd község Heves vármegyében, a Hatvani járásban található.

FEKVÉSE, ÉGHAJLATA
A vármegye nyugati határánál, a Cserhátalján fekszik, Hatvantól 6 kilométerre északnyugatra. Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. A csapadék évi összege 530–610 mm, az évi középhőmérséklete 9,5-10 °C, az évi napsütéses órák száma 1920 körül alakul. Leggyakrabban északnyugati szél fúj.

Az enyhén délkeletnek lejtő dombság legnagyobb tengerszint feletti magassága 157,8 méter (Kerek-halom). Enyhén szeizmikus terület, természetes vizekben szegény. A falun a Bér-patak folyik át, a település déli határát a Nógrádi-patak képezi. A talajvíz 5–6 méter mélyen található, kémiai összetevői a kalcium, magnézium és a hidrogén-karbonát.

Természetes növényzetének maradványai a löszpusztagyepek; értékesebb lágyszárú fajai a homoki kikerics (Colchicum arenarium), a naprózsa (Fumana procumbens), a kőhúr (Minuartia spp.) és a pilisi bükköny (Vicia sparasiflora). Állatai jellemzően kisvadak és különböző madárfajok. Erdőterülete elenyésző. Jellemző talajok: a csernozjom és a barna erdei talaj.

MEGKÖZELÍTÉSE
Csak közúton érhető el, Hatvan vagy Nagykökényes érintésével a 2111-es, Lőrinci felől pedig a 2133-as úton. Külterületei közt elhalad a 21-es főút, illetve érinti a határszélét még a 2401-es út és a 24 101-es számú mellékút is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal Lőrinci megállóhelye kínálja. A távolsági autóbusz-közlekedése jó, óránként indulnak Volánbusz-járatok Hatvanba.

TÖRTÉNETE
A község nevét az 1200-as évekből több oklevél említi, ez időben lakói a nemesi közösségben élő palócok. Építészetében, népviseletében és népszokásaiban még napjainkban is meghatározó a palóc hagyomány. Mocsáry Antal 1826-ban kiadott kétkötetes, Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geográphiai és Statistikai Esmértetése című munkájában (233 oldal) ezt írja: "Heréd Nógrád Vármegye szélén, s Pest Vármegye kezdeténél fekvő magyar falu, melynek ezen szép térségen hasznos földje s rétje van, és szőleje ön szükségére. Földes Ura nagyobb részint B. Podmanitzky Uraság, a ki is itt egy alkalmatos gazdaságbeli épületet emeltetett. 1747. ezt. a Lőrintzi anya-templomtól elválasztatott, s most magának vagyon anya-temploma. Ev. is vannak 80. Mostani Plébánosa Kovács Antal. Filiáléjai Sáp és Varsány, ahol 144. R.C. és 53. Evang. vagynak." A Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország Monográfiája című kiadványban "Heréd. Heves megye határán fekvő magyar kisközség. A körjegyzőség székhelye. Házainak száma 289, lakosaié 1956 a kik róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Lőrinczi. Elsőízben 1461-ben Kartal és Verseg határleírásánál fordul elő. A XVI. század közepétől kezdve a török hódoltsághoz tartozott. 1633-34-ben a váczi nahije községei között találjuk, összesen 3 adóköteles házzal.

1715-ben 30, 1721-ben 21 magyar háztartást írtak össze. 1740-ben Podmaniczky János, 1770-ben Podmaniczky János és Sándor, Maithényi Károly, Imre és Péter özvegye, továbbá a Blaskovich család volt a helység földesura. Később is a Podmaniczkyak birtokában volt, majd Brüll Henrik Géza örököseinek és báró Hatvany Sándornak volt itt nagyobb birtoka. Az egykori, 1901-ben újjáépíttetett báró Podmaniczky-kastély is Brüll Henrik Géza örököseihez került.

1873-ban itt is a kolera pusztított. A római katolikus és evangélikus templom a XVIII. század vége felé épült. E községhez tartoznak Malomsáp- és Veressáp-puszták; a két puszta helyén állott a középkorban Sáp község, melyről 1460-ban emlékeznek meg az oklevelek. Koromsáp 1740-ben Podmaniczky János birtoka volt. E helységhez tartozik még az Új-puszta és Künszler-tanya.

A község területe 1956. február 1-jén 2 500 kat. hold volt. A népesség 1949. január 1-jén 2 232 fő, amelyből 58%-a mezőgazdaságból élt, 1949. január 1-jén 498 lakóház volt, ebből egylakásos 426. A lakások száma 737, az egyszobásoké 452. 1955-ben a faluban 12 kisiparos dolgozott. 1956 elején a mezőgazdasági terület 2 317 kat. hold, melyből 849 kat. hold a szocialista, 1 468 az egyéni szektorban volt. A községben a villanyt 1939-ben vezették be. A község az 1950-es megyerendezés előtt Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott, majd önálló tanácsú község lett a hatvani járásban. 1969-ben a hatvani járás megszüntetésével Hatvan városkörnyék községe.

1977-től Heréd Községi Közös Tanács néven és székhellyel társközség Nagykökényessel. Az 1990-es választáson KDNP képviselőjelöltek jutottak mandátumhoz, az 1994. évi választások során független polgármester került (Fazekas András) a testület élére; a megválasztott testület tagjai közül egy kivételével szintén független jelöltek voltak; egy testületi tag a KDNP jelöltjeként nyert.

CÍMERE
Heréd község címere egy zöld, háromszögű pajzsban, jobb irányban álló, csukott szárnyú, fejével balra forduló arany sas, mely csőrével a hátoldalára támaszkodó, csigavonal rajzolatú ezüst ekevasat tart, két hullámvonalas ezüst pólyára támaszkodva. A címerben a mázak, színek a címertan szabályainak megfelelően jelennek meg. Tervezte és készítette: Herczeg István grafikusművész.

Herczeg István munkáját címerkészítés követelményeinek megfelelően, történelmi kutatással kezdte. Levéltári adatok alapján az az okirat, amelyben községünk neve szerepel, 1222-ből, II. Endre király idejéből származik. A címeravató ünnepséget – zászlószenteléssel, egyházi szertartással – 1998. szeptember 13-án délelőtt 10 órakor a kápolnánál tartották meg.

NEVEZETESSÉGEI
Hősök szobra
1948 januárjában a községben elhatározták, hogy a bombázások következtében rombadőlt római katolikus elemi iskola helyén felépítik a hősök szobrát. Ezt 1948. március 15-ére az 1848-as pesti forradalom 100. évfordulójára meg is valósították, a lakosság lelkes és önkéntes áldozatkészségéből a szobor költségeit is fedezték. A községben látható egy első világháborús emlékmű katona szoborral és az 1848-as centenáriumi emlékmű. A világháborús emlékművön az első világháborúban és a második világháborúban elesettek nevei olvashatók.

Római katolikus templom
A mai templom hajója 1777-80 között épült fel a régi szentély újjáépítésével. Jellege szabadon álló, egyhajós, homlokzati tornyos barokk épület a 18. század végéről.

Az 1960-as felméréskor 12 népi műemlék jellegű lakóházat írtak össze a faluban.
Búcsú
Heréden hagyományosan Mindenszentek ünnepén tartották a község búcsúját. Mivel az időpont túl közel volt a Halottak napjához, s az ilyenkor szokásos vigalom zavarhatta a gyászolók kegyeleti érzéseit, 1996-ban változtattak az időponton. A búcsút a kápolna felszenteléséhez kapcsolták. A szent kereszt felmagasztalásának napja szeptember 14, így az egyházi ünnepségre az ezt követő vasárnap kerül sor.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, turizmus, Látnivalók,

Képek

Térkép megnyitása