Kisbér Város Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

2870 Kisbér, Széchenyi u. 2.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (34) 552002

E-MAIL CÍM:

titkarsag@kisber.hu

WEBHELY:

www.kisber.hu/

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/KisberiPolgarmesteriHivatal

Bemutatkozás

Kisbér város Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járás székhelye.

Területének földrajzi alakzata a patakvölgyekkel szabdalt síkság. A város határát keleten a Kethelyi-ér, középütt a Török Bálint-ere és a Kutere-patak, nyugaton a Feketevíz-ér szeli át. A patakok felduzzasztásával festői szépségű halastavak keletkeztek: ilyen a Batthyány-tó, a Nagy-tó, a Kőmalom-tó, a Kismalom-tó és a Nádasi-tavak. Határának földrajzi nevei a multat idézik: Ivánka, régen Iwanka theleke (1525), Körtéjes (1358), Kőharaszt alatt, Sós-tó (1668), Kert-alja, Pörös föld, Kis-hegy, Öreg-hegy (1759), Papföld, Fisárja, Zsellér-Páskom, Káposztáskertek, Kender-föld, Talpas-berek (1842) egy kuruc-labanc ütközet emlékét őrzi. Közigazgatási bíráskodásra utal: Vesztőhely (1842). Lótenyésztés emlékét őrzi: Ló-kert (itt tartották a lóversenyeket). Felszínalkotó kőzet az agyagmárga, ami homokkal, kaviccsal, lösszel keveredik. A kibányászható agyagmárga becsült mennyisége 3835 ezer tonna.

Éghajlata nedves kontinentális jellegű, uralkodó szélirány nyugat-északnyugati. Évi középhőmérséklete 9,7 Celsius. A csapadék sokéves átlaga 650 mm, az éves napfénytartam 2020 óra.

A Bakony lombos erdeinek egy része, mint Nagybéri-, a Hántai-, az Ágazati-és a Saliházi-erdő, a település belterületéig nyúlik le. A faállomány nagy része cser-, tölgy- és gyertyánfa. Az erdők igen gazdagok vadállományban, ezért a térség a vadászok kedvelt szórakozóhelyei közé tartozik. A vadak közül leggyakoribb a szarvas, őz, fácán, ma már kevesebb a nyúl.

Turisztikai szempontból jelentős a védettnek nyilvánított Feketevízi- és Saliházi-erdő.

A várost körülvevő települések mind közlekedés-földrajzilag, mind a gazdasági vonzás tekintetében kisrégiót alkotnak. A vonzáskörzethez 18 település tartozik: Kisbéren felül Ászár, Hánta, Bársonyos, Kerékteleki, Tárkány, Csép, Vérteskethely, Bakonysárkány, Aka, Súr, Ácsteszér, Csatka, Réde, Bakonybánk és Bakonyszombathely.

Közlekedésföldrajzi szempontból optimális környezetben fekszik. Kedvező közlekedési helyzeténél fogva a térség turisztikai szempontból átmenő pontja a Vértes, Bakony, és a Balaton felé irányuló forgalomnak.

TÖRTÉNETE
A térség településeit a történelem viharai az elmúlt évezredek során nem kerülték el. A Móri-árok, mint a kelet-nyugat irányt meghatározó összekötő útvonal fontos szerepet töltött be a térség történetében, így ezen a területen az őskor késő szakaszától kezdve szinte minden emberi kultúra nyoma megtalálható. Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az első telepesek 1000-1200 között jelentek meg. Az első írásos feljegyzések 1277-ből ismertek, melyek Beyr (később Beer) néven említik a települést. Kisbért a 16. században a törökök többször elpusztították. A 18. században a Batthyány család birtokába került. E család kiemelkedő személyisége volt gróf Batthyány Kázmér, aki az 1849-es magyar kormány külügyminisztere volt, s aki 1838-ban a felmenőitől megörökölt 30 000 kötetes rohonci családi könyvtárat – benne a Rohonci kódexszel –, Gusztáv bátyjával együtt a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Emigrációja alatt kisbéri birtokát (a ménessel együtt) elkobozták. 1853-ban Ferenc József császár itt alapította meg a helyi lótenyésztést és – a vele kapcsolatos szakértelmet felhasználva – a kisbéri királyi ménest. A Kisbéri Ménes alapításának első írásos nyoma egy 1852. július 9-én keltezett dokumentum.

1977-ben közigazgatásilag Kisbérhez csatolták Ászár községet is, de a rendszerváltás után az ászáriak körében egyre erősebbé vált az újbóli önállóságra irányuló törekvés. Az első ilyen célú népszavazás (1992) eredménytelenségét követően 1999-ben újból népszavazást tartottak a különválásról, ezúttal már eredményesen. Jogilag Ászár a 2002-es magyarországi önkormányzati választással, 2002. október 20.-tól szakadt el Kisbértől.

NEVEZETESSÉGEK:
Kisbér az 1800-as évektől a II. világháborúig a magyar lótenyésztés fellegvára volt. Az itteni ménesben tenyésztették ki a híres kisbéri félvért. 1874. március 17-én a ménesben született a verhetetlen csodakanca, Kincsem és 1960. február 14-én pedig Imperiál, a 20. század legjobb tenyésztésű magyar versenylova. Itt született a Kisbér nevű szintén angol telivér versenyló 1873-ban. Megnyerte az az idő tájt 3 legrangosabb versenyt. Platty József százados Kisbér LE színeiben az 1936-os olimpián Sellő nevű magasfélvér lovával bronzérmet szerzett. Ezidáig ez a legjobb olimpiai díjugrató eredményünk. A bronzérem 7 pontot jelentett, ezzel 3. helyezett lett Magyarország az összesített éremtáblázatban.
A lótenyésztés emlékét őrző ménesbirtokot több épület együttese: Batthyány-kastély (a későbbi kórház), Királyi Lovarda és az ehhez tartozó istállórendszer és a tisztikaszinó (ma: Polgármesteri Hivatal) alkotja.

-Batthyány-kastély
1770-ben épült barokk stílusban, majd 1840-ben klasszicista stílusban építtette át Batthyány Gusztáv, az angol telivér magyarországi meghonosítója.át . Az épületben sokáig kórház működött. Jelenleg üresen áll.
-Török-kúria
-Méneskari kórház
Elsősorban katonakórházként működött, de kezeltek polgári betegeket is. A háború után általános iskolaként használták, jelenleg felújítás és jelentős hozzáépítés, átalakítás után ismét kórház.
-Királyi Lovarda
A Magyar Királyi Lovardát 1858-ban gróf Batthyány Kázmér építtette a Batthyány-kastéllyal szemben. Máig Közép-Európa legnagyobb alátámasztás nélküli fedett lovardájának számít.
-Tiszti kaszinó
Épületében a háború után kollégiumot hoztak létre, ma a polgármesteri hivatal működik benne.
A királyi lovarda előtt áll Wenckheim Béla szobra, Fadrusz János alkotása. Eredetileg a Pokoldombon állt. (Wenckheim Béla az angol félvér lófajta tenyésztésével kapcsolatban szerzett érdemeket)
-Nagyboldogasszony római katolikus templom
A település barokk stílusú műemlék római katolikus temploma 1783-ban épült. Gyönyörű késő barokk főoltárát és copf stílusú gazdagon díszített szószékét 1788-ban készítették. A templomot 1825-ben gróf Batthyány Antal József klasszicista stílusban átépíttette és két csonka toronnyal bővíttette. A templomot 1938-ban Döbrentei Gábor tervei alapján freskókkal díszítették, üvegablakait 1982-ben Mohay András festette. A templom tetőszerkezete 2012-ben teljes felújításra került, majd 2020-2021-ben az egész templom külseje-belseje teljesen át lett festve.
-Református templom
-1770 táján készült Nepomuki Szent János szobor
-Magyarországi Mini-Mundus műemlékmodell-bemutató
-Kisbéri-tó
-Park és a Majális-tér
-Kiskastély és helytörténeti múzeum
-Főtér
A város főtere 2021-2022 folyamán nyerte el jelenlegi képét, egy korábban ott állt áruházépület elbontásával. A régi-új főtér a városközponti körforgalom és a helyi gimnázium mellett található; oda került az első világháborús hősi emlékmű is, ami sokáig a katolikus templom mellett állt.

TESTVÉRVÁROSAI
-Németország, Eslohe
-Szlovákia, Gúta
-Románia, Aranyosgyéres

Keresőszavak

Város, Önkormányzat, turizmus, Látnivalók,

Képek

Térkép megnyitása