Bezedek Községi Önkormányzat -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

7782 Bezedek, Kossuth Lajos utca 77.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (69) 379106

E-MAIL CÍM:

bezedek7782@gmail.com

WEBHELY:

www.bezedek.hu

Bemutatkozás

Bezedek (németül: Berseneck) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Bezedek Községi Önkormányzat 
7782 Bezedek, Kossuth Lajos utca 77.
Telefon/fax: +36/69-379-106
Lovas Norbert alpolgármester

Fekvése
Az egyutcás település a vármegye délkeleti részén helyezkedik el, Mohácstól délnyugati, Villánytól keleti irányban, közvetlenül a déli országhatár mellett.

A szomszédos települések: észak felől Majs, dél felől Sárok, nyugat felől pedig Lippó, utóbbival szinte szomszédosak. Kelet felől a községhatár egybeesik az államhatárral, abban az irányban a falu valószínűleg a horvátországi Főherceglak (Kneževo) községgel határos.

Megközelítése
A település határszélét északnyugaton érinti az 5702-es és az 5704-es út is, ezeken könnyen elérhető az ország távolabbi részei felől is, Mohács, Villány vagy Bóly érintésével. Központja vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mivel az csak az előbbi utak találkozásánál kiágazó 57 108-as számú mellékúton érhető el.

Története
Az Árpád-korban már fennálló falu nevét az oklevelek 1296-ban említették először, Bezedegh néven, később: 1311-ben Buzuldek, 1429-ben Bezeldegh, 1542-ben Bezedeghként írták. 1296-ban baranyai várjobbágyoknak, Iváni Jovanka fiainak Jánosnak, Jakabnak és Demeternek birtoka volt, akik elhatárolták Fülöpföldétől.

1330-ban Károly Róbert király Bezeldeget Bulcsó birtokkal együtt János fia Mihály királyi apródnak és Zolga fia Jánosnak adta, s megjárták Bezedeg és Ormánd közti határát is.

Fényes Elek 1851-ben írta a településről: "Bezedek német-rácz falu, Baranya megyében, 340 kath., 185 óhitű, 6 zsidó lak. A dárdai uradalomhoz tartozó. Utolsó posta Baranyavár."

1910-ben 650 lakosa volt, melyből 28 fő magyar, 479 fő német, 139 fő szerb és 4 fő egyéb nemzetiségű volt. A lakosok közül 154 fő tudott magyarul.[3]

2001-ben lakosságának 8,1%-a német nemzetiségű volt.

A falu a XX. század első felében Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.

Testvértelepülései
Székelyfancsal,  Románia
Asztély,  Ukrajna

Nevezetességei
Szent István emlékpark
(Szent Vendel) Római katolikus templom
Szentháromság szobor
Székelykapu
Kopjafa
Az I. és II. világháborúban elesettek emlékszobra
Szent Vendel szobor

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Látnivalók, Turizmus, Közfeladatot ellátó szerv, Településfejlesztés, társadalmi tevékenység, Ügyintézés, Turizmusfejlesztés,

Képek

Térkép megnyitása