Áporka Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

2338 Áporka, Petőfi S. u. 32.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (30) 6275623 +36 (24) 409161

E-MAIL CÍM:

phivatal@aporka.hu

WEBHELY:

www.aporka.hu

Bemutatkozás

Áporka község Pest vármegyében, a Ráckevei járásban található.

FEKVÉSE
A Csepeli-síkon fekszik, amely a Kiskunság északi részén, Budapesttől délre van. A legközelebbi nagyobb település Kiskunlacháza (5 km). A település szélén húzódik az 51-es főút.

A község keleti határszéle közelében halad el a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal, amelyen régebben létezett egy, a falu nevét viselő megálló (Áporka megállóhely) is, de az több kilométerre helyezkedett el a falutól, így félreeső mivoltából adódóan már az 1980-as években megszűnt. A megálló helye Kiskunlacháza és Délegyháza határvonala közelében volt, Áporka központjától majdnem pontosan keleti irányban; a közúti elérését egykor biztosító utak ma már mind alsóbbrendű utaknak minősülnek.

TÖRTÉNETE
-Áporka és környéke ősidők óta lakott helynek számít, területén bronzkori leletek kerültek elő.
-A falu sokáig királyi birtok volt, erre utal a közeli Szentkirály elnevezése is.
-A 17. században a falu elnéptelenedett.
-1694-ben Forster Kristóf népesítette be újra szlovák telepesekkel, azonban ezek a telepesek a kapott kedvezmények lejárta után elköltöztek a faluból.
-A 18. században a település legtekintélyesebb földbirtokosa a felsővattai Wathay család lett. Később Dr. csalai Kégl Sándornak, Kégl Jánosnak és Teréznek volt nagyobb birtoka; mellette a Persay családbeli Persay János (1813-1870), majd halála után fia, ifjabb Persay János (1837–1899) a legjelentősebb közbirtokos a településen.
-1775-ben az egykor a Duna közelében fekvő település a gyakori árvizek miatt - földesurának engedélyével - a folyótól távolabb eső helyre költözött.
-A 19. század elején a falu legfőbb birtokosa még mindig a Wattai család volt.
-1910-ben 975 magyar lakosából 191 római katolikus, 752 református, 13 izraelita volt. Ebből következik, hogy akkor főként magyarok és németek lakhatták.
-A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Dunavecsei járásához tartozott.

NEVEZETESSÉGEI
-Késő barokk stílusú református templom 1786-ból
-Duna-parti üdülőtelep
-Áporka régi temetőjében faragott kopjafákat láthatunk, melyek többségét a falu neves fafaragó családja, a Márton dinasztia készítette. Ez a régi kézműves mesterség még ma is él a faluban.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, turizmus, Látnivalók,

Képek

Térkép megnyitása