Rábaszentmihály Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

9135 Rábaszentmihály , Kossuth L. utca 32

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (96) 284290

E-MAIL CÍM:

igazgatas@rabaszentmihaly.hu

iktatas@rabaszentmihaly.hu

gazdalkodas@rabaszentmihaly.hu

WEBHELY:

rabaszentmihaly.hu

Bemutatkozás

Rábaszentmihály község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Téti
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Gábor (független)
Irányítószám	9135
Körzethívószám	96

Rábaszentmihály Község Önkormányzata

9135, Rábaszentmihály Kossuth L. utca 32

Tel./Fax: 96/284-290

Tel.: 96/694 – 014

E-mail címek:

igazgatas@rabaszentmihaly.hu

iktatas@rabaszentmihaly.hu

gazdalkodas@rabaszentmihaly.hu

Jegyző:

Bereczkiné Dr. Kovács Piroska

Elérhetőségei:

9100 Tét Fő út 88.

Tel./Fax: 96/461-134

E-mail: jegyzo@tet.hu

Téti Közös Önkormányzati Hivatal

Rábaszentmihály Állandó Kirendeltsége

9135 Rábaszentmihály Kossuth utca 32.

Rábaszentmihály Ízei Start Szociális Szövetkezet:

Előrendelést felveszünk:

Húsbolt:                     20/269 – 1540

Értékesítési vezető:  70/335 -7059

E-mail: rszmszocszov@gmail.com

Rábaszentmihály Ízei Start Szociális Szövetkezet igazgatóságának tagjai:

Horváth Gábor (elnök)  70/333 – 7060

Lengyel Istvánné            20/216 – 5590

Vargáné Visi Mónika      70/335 – 7059

Fekvése
A település a Rába jobb partján fekszik, a folyón átívelő híd mellett; a legközelebbi szomszédja a túlsó parton fekvő Rábacsécsény.

Megközelítése
A községen, annak főutcájaként végighúzódik a Téttől Lébény térségén át egészen az 1-es főútig vezető 8417-es út, azon közelíthető meg a 83-as és a 85-ös főutak felől is. A déli szomszédságában fekvő Kisbabottal, illetve azon keresztül Rábaszentmiklóssal és Mórichidával a 8421-es út köti össze.

A község menetrend szerinti autóbuszokkal is megközelíthető, valamint – egyénileg vagy csoportosan – a Rába folyón vízi sporteszközökkel is elérhető.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Sopron-vasútvonal Enese vasútállomása, mintegy 9 kilométerre északra.

Története
A község Árpád-kori település, mely 2004. év augusztusában ünnepelte 800 éves fennállását. Az 1204-ből származó oklevél „Rába-földnek” nevezte, amit II. András király Puk Tamás comesnek adományozott. 1234-ben Cseszneky Mihály bakonyi vadgróf határjárást eszközölt, s az erről fennmaradt oklevélben, mint „terra Raba alias Zent Mihal” alakban fordult elő a község elnevezése. 1609-ben ezt a települést is elfoglalta a török. 1627-ben török ura Tobak Saban Ibrahim zaklatása elől a lakosság elmenekült. Ebben az időben már protestáns temploma és lelkésze is volt. A XVII. században a Nádasdyaké volt a falu nagy része. Nádasdy Ferenc halála után a birtok visszaszállt a koronára, majd az Esterházy-hercegek kapuvári uradalmához tartozott. 1848 előtt úrbéres község. 1859-ben nagy tűzvész pusztított a faluban. Az 1920-as években lakossága 636 főt számlált, de napjainkban a népessége az ötödfélszázat alig haladja meg. A XX. század első felében közigazgatásilag a mórichidai körjegyzőséghez tartozott. A két világháború rengeteg szenvedést okozott a falunak. A halottak emlékét, bár kicsit megkésve, de kőbe véste az utókor. Az ötvenes évtizedektől a termelőszövetkezeti gazdálkodás volt a jellemző, de mára ismét a magángazdálkodás lett az uralkodó.

Rábaszentmihály 1973-tól 1989-ig Rábaújfalu néven egyesítve volt a szomszédos Rábacsécsénnyel.[3] A község elvesztette önálló karakterét. A településnek a rendszerváltás előtti évben sikerült önállóságát visszaszereznie. Legfontosabb tevékenysége az elmaradt vonalas infrastruktúrák kifejlesztése volt.

A településhez tartozik Homoród puszta, mely korábban önálló falu volt. 1372-ben említik először mint a Pokyak birtokrészét.Az 1609-ik összeírásban a Pokyakon kívül Ostffy Jánosnak is volt itt birtoka. A török pusztításainak következtében elnéptelenedett. 1639-ben a gróf Cseszneky család és Miskey István Homoród birtokosai. Később a Márffy, majd a Kisfaludy családoké lett.

A lakosság római katolikus, kisebb része evangélikus vallású. A községre az elmúlt időszak elvándorlása mellett az ingázás is jellemző. A község mezőgazdasági jellegű. Az állattenyésztés és a zöldségfélék termesztése sok családnak biztosít megélhetést. Az e tájra, annyira jellemző uborkázás mellett újabban az őszirózsa szaporítóanyagainak termesztésével is foglalkoznak. A magánvállalkozók nagy része szintén mezőgazdasági vállalkozó. A helységben található a Vadrózsa vendéglő, a Mini ABC és az ÁFÉSZ vegyes boltja is. A település rendelkezik óvodával, az általános iskola alsó tagozatával és van falugondnoka is. A vezetékesvíz-szolgáltatást a győri Pannonvíz Rt. végzi. A vezetékes gázt az ÉGÁZ Rt. szolgáltatja. A konténeres hulladék elszállításáról a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. gondoskodik. Az elmúlt években fejezték be a településen az eddigi legnagyobb beruházást a szennyvízcsatorna gyűjtőrendszer kiépítését. Hosszabb távon a csatornázás után a járdák és a közutak rendbetétele fog következni. Az önkormányzat azt reméli, hogy a kistelepüléseknek is fog jutni az EU-s pénzekből, hogy megvalósulhassanak további fejlesztési elképzeléseik is. Főleg azok, melyeket helyi erőforrásokból nem tudnak finanszírozni.

A település fő vonzereje a nevében is szereplő Rába folyó. A falu alkalmas a pihenésre és a Rába-parton a természeti értékekben is gyönyörködni lehet. A folyó itt már lecsendesedik, alsó szakasz jellegűvé válik. A környezet viszonylag természetes állapotában maradt fenn. Partjai a nomád életet kedvelőknek kiválóan alkalmas sátorozásra, fürdésre, strandolásra. Az ártéri erdők barangolásra csábítják a kirándulókat, a folyó, pedig vízi túrázásra. Helyi adottság, hogy egynapos túra tehető a falutól a Rábán lefelé indulva, majd a Marcalon visszatérve a téti út hídjáig. A programok kiegészítésére, gazdagítására szolgálnak a faluban vagy a szomszédos településeken lévő sportpályák is. Itt az újra divatba jött falusi vendégfogadás egyik felfedezendő gyöngyszemét látogathatjuk meg. A halászélet és a pásztorkodás hagyományai még elevenen élnek az idősebbek emlékezetében. A ró-mai katolikus templomot a XVIII. század második felében, barokk stílusban építették. 1859-es tűzvész után újjáépült. Érdekessége, hogy mesterséges dombra épült. A berendezései: a Mária-szobor, az oltárok és a szószék is barokk stílusú.

A Falumúzeum a helység múltjából és a múlt emlékeiből összeállított értékes gyűjteménnyel rendelkezik. Régészeti leletek és néprajzi emlékek vannak itt. Teljes épségben maradt meg a középkori kézimalom. A múltra jellemző lakások szobai, konyhai és kamrai berendezéseinek hiánytalan együttese is felsorakozik. A szövés és fonás teljes eszköztára is megtalálható itt.

A kulturális élet kiemelkedő színfoltja a Margaréta Dalkör és Citerazenekar, mely több rangos elismerést is magáénak tudhat. Alapítójuk és 2010-ig vezetőjük a megyei szinten is elismert Lakó József tanár úr volt, kinek emléktáblája a citerazenekar próbáinak máig is helyet adó kultúrház bejárata mellett található.

Látnivalók
Rába folyó
Falumúzeum
római katolikus templom
tájjellegű felújított parasztház
Mária szobor

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Látnivalók, Belföldi turizmus, Turizmus, Turizmusfejlesztés, társadalmi tevékenység, Ügyintézés, Fejlesztés,

Képek

Térkép megnyitása