Rigyác Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

8883 Rigyác, Szabadság u. 4.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (93) 575004

E-MAIL CÍM:

hivatal@rigyac.hu

WEBHELY:

rigyac.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/rigyac/?ref=embed_page

Bemutatkozás

Rigyác község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Rigyác Község Önkormányzata

Cím: 8883 Rigyác, Szabadság u. 4.
Tel.: +36 93 575-004
E-mail: hivatal@rigyac.hu

Ügyfélfogadás:

Kedd: 08:00 - 16:00
Csütörtök: 08:00 - 16:00

Fekvése
Külterületén halad el a 7-es főút és az M7-es autópálya is, ami a szomszédos Eszteregnye mellett keresztezi is egymást egy csomópontban. Rigyác zsákfalu, csak a 7-es főútról vezet egyetlen bekötőút a településre.

Története
A néprajzilag Eszteregnyével, Sormással és Becsehellyel táji csoportot alkotó Rigyác első említése 1411-ben: Rigyalch. Szerb–horvát eredetű elnevezés. 1406-ban Petri János fia Istvánnak, majd a Répásy családnak volt itt birtoka. A 16. században kisebb nemesek birtokolták, akik részben a Kanizsai család szolgálatában álltak.
A kanizsai vár közelsége miatt Rigyác is sokat szenvedett a török támadásoktól. 1566-ban – azután, hogy felégették a falut – a lakosság Répásy Ferencné birtokán építették újra házaikat, s ezt azonnal el is nevezték Újrigyácnak.

A 18. században az Inkeyek bírták, a parasztok hajdinát, zabot, kendert, lent és kukoricát termeltek. Nagy súlyt helyeztek a szőlőtermelésre. Mindenkor magyarok lakták. 1774-ben készült el Inkey Boldizsár adományából a római katolikus templom.

A 19. században a Benyovszky család tulajdonába került, s 1900-ban kizárólag szegény, föld nélküli parasztok, cselédek és napszámosok lakták. 1945-ben 45 szegényparaszt volt részese a földosztásnak, de mivel a téeszbe nem akartak belépni, építkezéseken, vasútnál és üzemekben kellett elhelyezkedni. A község értékes népi építészeti emlékekkel rendelkezik, de az Imre-hegyen lévő boronapincékből és a présházak faragott, főfás préseiből mára hírmondó is alig maradt.

Idegen elnevezései
Horvátul két neve ismert. A petriventei horvátok Redžacnak, a tótszerdahelyiek Ridžacnak hívták.

Természeti értékek
Védett természeti terület a rigyáci fás legelő, melynek védelmét 1976-ban a Zala Megyei Tanács a 32745 sz. rendelettel biztosította. A védett terület Rigyác községtől északkeletre az Öreg-hegy szőlői és a Felső-mező erdői közt helyezkedik el.

A múlt században még zárt bükkös volt itt, melyet a fák kiirtása után legelőként hasznosítottak: elsősorban sertésmakkoltatásra.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Látnivalók, Belföldi turizmus, Turizmus, Turizmusfejlesztés, Ügyintézés, társadalmi tevékenység, Fejlesztés,

Képek

Térkép megnyitása