Perbál Községi Önkormányzat -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

2074 Perbál, Fő u. 6.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (26) 570027 +36 (26) 570022 +36 (26) 370350

E-MAIL CÍM:

polgarmester@perbal.hu

jegyzo@perbal.hu

titkarsag@perbal.hu

WEBHELY:

perbal.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/Perbali.Hirmondo/

Bemutatkozás

Perbál (németül: Perwall) község Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban fekszik. A 2100-2200 fős, pezsgő életű települést magával ragadó táj veszi körül, az összetartó közösséget több civil szervezet és vállalkozás is színesíti. Az alapfokú oktatástól kezdve sok minden megtalálható a településen, ami egy fejlődő község számára fontos; így például orvosi rendelő, posta, gyógyszertár, szórakozóhelyek és üzletek sora szolgálja ki a helyiek igényeit. Perbál partnerközsége a németországi Burgwald.

Polgármesteri Hivatal
Perbál Fő u. 6.
Ügyfélfogadási idő
H: 13-18 óráig
K: Nincs
SZ: 8-16h
CS: Nincs
P: 8-12 óráig

Ebédidő:12-12.30 óráig

Jegyző
Telefon: 06 26 570-022
Fax: 06 26 570-029
Email: jegyzo@perbal.hu

Bács-Kovács Enikő, Jegyző

Titkárság
Telefon: 06 26 370-350; 06 70 509-1005
Fax: 06 26 570-029
E-mail: titkarsag@perbal.hu

Hermán Attiláné, Igazgatási előadó

Igazgatás
Telefon: 06 26 370-348; 06 70 371-8290
E-mail: igazgatas@perbal.hu

Oláh Judit, Igazgatási főelőadó

Pénzügy
Telefon: 06 26 370-349, 06 26 570-006
Email: penzugy@perbal.hu

Marádicsné Drenda Mária, Adóügyi főelőadó, Anyakönyvvezető – telefon: 06 70 509-1004
Lenthár Lajosné, Pénzügyi főelőadó – telefon: 06 70 704-6254
Kovács-Matheisz Annamária, Pénzügyi előadó
Főépítész
Telefon: 06 26 370-350
Mobil: 06 30 954-4408
E-mail: urrgabor@freestart.hu

Urr Gábor, Főépítész

Fogadóórája: minden szerdán 10-14 óra között.

Falugazdász

Telefon: 06 20 222 7230

Vincze Gábor falugazdász

Fekvése
A Zsámbéki-medence északkeleti részén, a Pilis és a Budai-hegység találkozásánál helyezkedik el Perbál. A község a Nyakas-hegy északkeleti végén, a hegyoldalon helyezkedik el Pest és Komárom-Esztergom vármegyék határán. Szomszédos települések: Tinnye, Piliscsaba, Budajenő, Tök, Máriahalom és Úny. Budapest-Budajenő irányából jövet az út legmagasabb pontjáról szinte minden ház látható a szomszédos települések, Zsámbék és Tök összes házával, valamint a község mögött (északnyugatra) található Úny környéki dombokkal együtt. Innen nézve jól elkülönül Perbál két része. A nagyobbik (jobb oldali, északkeleti) a tulajdonképpeni község. Tőle balra (délnyugatra) épült kisebb rész Kis-Perbál. Ez a rész egy hatvanlakásos, panelházas lakóteleppel bővült. A község közepén lévő házakat körbe fogja az újonnan épült házak koszorúja. A község északkeleti részén szerényen emelkedik a régi házak fölé a hagymakupolás, 18. században épült katolikus templom.

Nem csak a község, de a határ nagy része is dimbes-dombos. Szerencsére a lankás határban alig van olyan hely, amit nem lehet megművelni. A község határa nem nagy, de a perbáli emberek akkor sem szűkölködtek, amikor a lakosság túlnyomó többsége a földművelésből élt. Három patak folyik a községen keresztül. Tinnye felől folyik a Békás-patak, amelyik magába fogadja a Nagyforrásból kifolyó Perbáli-patakot és a Nyakasról folyó Szamárhegyi-patakot. Ezek nem bővizűek, a Szamárhegyi-patak sokszor elapad. Egykor legelők és erdők váltogatták itt egymást. Emberi településre régen és ma is alkalmas.

Közlekedés
A településen keresztülhalad a 102-es főút, amely Biatorbágyot Pilisjászfaluval köti össze (2013 előtt az út itteni szakasza az 1104-es útszámozást viselte, akkori formájában Bicskét kötötte össze Piliscsabával). Ezen kívül Budajenő-Telki érintésével Budakeszivel is összeköti az 1103-as út, amelyen keresztül a főváros is elérhető; ennek az útnak a legmagasabb pontjáról nyílik az említett kilátás a település házaira.

Története

A községháza

Az iskola és római katolikus templom

A község óvodája a mesefával
Perbál már a rómaiak idején is lakott terület volt. Ezt a település határában lévő feltáratlan római kori településnek nyomai jelzik. A rómaiak után frankok, avarok is megfordultak ezen a vidéken.

Perbál feltehetően a 13. század elején keletkezett. Nevét 1258-ban említette először oklevél Perbar, majd 1332-ben P(re)bor, P(ro)bor néven. A település a Smaragd (magyarosabb névírásmóddal Somrákos) nemzetségből származó Ajnárdfi család birtoka volt. 1258-ban Smaragdus comes itt 2 eke földet adott zsámbéki monostorának. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 4 garas pápai tizedet fizetett. Perbál északkeleti határában épült Aynard vára, melyet a Smaragd nemzetségbeli Zsámbéki Ajnárd épített a tatárjárás után (egyes elméletek szerint még a tatárjárást megelőzően[3]). A vár a szomszédos Piliscsaba 1274 évi és Perbál 1401 évi adatai között is szerepelt mint határjel. Ajnát- (Zajnát) ma 380 méter magasságú hegy Perbál, Piliscsaba és Tinnye hármashatára közelében, perbáli területen.

A török uralom alatt az ekkor Pervál néven említett falu elnéptelenedett. A viszontagságos századok után a svábok, majd a szlovákok betelepítésével lett folyamatosan életképessé a település. 1744-ben hivatalosan megalapították a községet Perbál néven. 1747 a stabilizáció éve volt; a romos templomot tető alá hozták és Szent Annáról nevezték el. Ekkor indult be a községben az oktatás is: megalapították a község első iskoláját. Ekkor a falu lakói főként sváb és szlovák ajkúak voltak, de magyarok is lakták.

1882-től postája, 1899-től óvodája van a községnek. Perbál gazdaságát a mezőgazdaság alkotta leginkább. A falu határában lévő szántókon a helyiek dolgoztak. A falu környéki patakok energiáját kihasználva még a 19. században is működtek itt vízimalmok. Később a falu lakosai favágással, mész- és szénégetéssel foglalkoztak. Többen bányásztak a Pilisben, az ő emléküket őrzi a településen felállított Bányász-emlékmű. A községben állami gazdaság és gépállomás is működött.

Nevének eredete
A legenda szerint Perbalianusnak hívták István király gyóntató papját, ki ezt a birtokot kapta szolgálataiért. „Perbáldus földje” kifejezés arról árulkodik, hogy István király e területet átengedte a Telki apátságnak. Perbáldus az apátság egyik papja vezette ezen a területen a gazdaságot.

Címere
1992-ben Perbál megalkotta címerét, amely a település történetére, történelmére leginkább jellemző. 1992. január 1-jére elkészült az új községi címer és a községi zászló. A zászló színei: piros-fekete-kék. Címerpajzs alakú, és egy életfát ábrázol. Rajta a piros levél a magyarokat, a fekete a németeket, a kék a szlovákokat jelképezi. A címert Szilágyi László polgármester-helyettes elképzelése alapján Kézdi Lóránt érdemes művész, festő, a TV díszlettervezője tervezte. Ez alapján a zászló mellett elkészült egy nagyobb méretű, rézből készült címer, amely épület falára is kirakható. Ezt később az általános iskola tornatermének homlokzatán helyezték el.

Gazdaság
Mezőgazdaság: Perbál gazdaságát korábban a mezőgazdaság határozta meg. Erre utalnak a falut még ma is körülvevő szántók. Sokáig Perbálon működő vízimalmok is voltak, melyek a település határából eredő patak vízének energiáját használták. A 60-as 70-es években a települést körülölelő dombokon gyümölcsösök voltak, mára sajnos ezek nincsenek meg. A kedvező helyi klímának köszönhetően a perbáli lankákon a gyümölcsösök mellett jó minőségű szőlő is termett. Néhány helyi gazda még ma is készít bort pincéjében.

Ipar: A gyorsan fejlődő gazdaság Perbált sem kerülhette el. Sokáig gépállomás működött a településen. Mára a telephely átalakult és néhány ipari létesítmény található a falu határában. Így például a precíziós alkatrészeket gyártó Prec-Forg, és a kiváló minőségű élelmiszert előállító német Bell (ZIMBO) magyarországi üzeme is Perbálon települt le. Modern csomagolórészleggel bővült élelmiszeripari cég mellett TÜZÉP és több kisebb helyi vállalkozás nyújtja szolgáltatásait. A településen működik még fatelep is. Az ipari parkban jelenleg is építkezések zajlanak, egy összeszerelő üzem épül.

Kultúra
Kulturális igényeket minden téren kielégítő programok gazdagítják a község életét. A gyökerekhez és hagyományokhoz híven minden évben megrendezik a három napos Perbáli Búcsút, amely neves előadókon túl környékbeli előadókat is felvonultat, így őrizve meg a helyi értékeket.

Sport
A sport területén kiváló eredményeket elért labdarúgó és asztalitenisz csapattal büszkélkedhet Perbál. Ezen kívül a sport szerelmeseinek teniszezési lehetőség is adott a településen. A lovarda és a környező falvak közti bicikliutak is mind-mind a természetbe viszik vissza a túrázni vágyókat.

Látnivalók
Épített örökségeink:

Római katolikus templomát Szent Anna tiszteletére szentelték, 1748–1752 között épült gótikus épületmaradványok felhasználásával.
Pincesor
Régi építésű sváb parasztházak
Helytörténeti kiállítás a plébánia épületében (Cím: 2074 Perbál, Hősök tere 1.)
Aynard várának egykori helye csekély maradványokkal a Nyerges- vagy Zajnát-hegyen.
Természeti értékek:

Kis-forrás (magántulajdon)
Nagy-forrás
Meszes-hegy (Kopasz)
Emlékművek, köztéri alkotások:

Sárkányfa
Bányász-emlékmű
József Attila fából faragott mellszobra
1956 emlékére emelt kopjafa
Kitelepítési emlékmű
Perbaldust ábrázoló fa szobor
Mesefa

Ismert emberek, akik a településhez kötődnek
József Attila költő (1905–1937) - A régi erdészházban (ma Községháza) írta Altató című versét
Kézdi Lóránt díszlettervező (1929–2005) - Perbál címerének tervezője
Hajdufy Miklós filmrendező (1932–2021) - évtizedeken keresztül Perbálon élt[12]
Szaniszló Ferenc újságíró, televíziós műsorvezető (1960– ) - Perbálon él családjával[13]
Díszpolgárok
Adam Daume (2009) - burgwaldi polgármester
Sallai B. Sándor (2007) - tanító, a községi iskola volt igazgatója
Alfons Brüggen (2006) - Zimbo Perbál Kft. ügyvezető igazgatója
Payer Lőrinc (2000) - a partnerkapcsolati egyesület volt vezetője
Perbálért érdeméremmel kitüntetettek
Napraforgó nyugdíjas klub (2019)
Juhászné Szatmári Irén (2018) - tanár
Regősné Báder Erika (2017) - óvoda vezető
Dr. Simon Péter (2016) - történész
Tücsök citerazenekar (2014)
Jobbágy Jánosné (posztumusz) (2012) - önkormányzati képviselő
Szilágyi László (2012) - alpolgármester, a helyi sportalapítvány elnöke
Napköziotthonos Konyha alkalmazotti közössége (2011)
Bakai Anikó (2010) - a német nemzetiségi önkormányzat elnöke, német nyelv és honismeret szakos tanárnő
Szurmay Gábor (2008) - a Bálvány Kft. vezetője
Tóth Gyula (2007) - fafaragó, több perbáli köztéri szobor alkotója
Südi Pál (2006)
Faragó József (2006)
Kovács Attila (2005) - futballedző
Kúti Mária (2004) - a közösségi ház vezetője
Mits János (2003) - plébános
Véghné Dormány Mária (2002) - virágüzlet-tulajdonos
Németh István (2002)
Wentzel Ferencné (2001) - tanító
Sallai B. Sándor (2001) - tanító, a községi iskola volt igazgatója
Molnár Zoltán (2000) - tanító
Jubileumi oklevéllel kitüntetettek
Maklári József kórus (2013)
Karitász Perbál Egyesület (2013)
Kövér Hattyúk zenekar (2013)
Perbáli Önkéntes Tűzoltó Egyesület (2013)
Perbáli Bűnmegelőzési és Polgárőr Egyesület (2013)

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Látnivalók, Belföldi turizmus, Turizmus, Turizmusfejlesztés, társadalmi tevékenység, Könyvtár, Művelődési ház, Egyesület,, Fejlesztés,

Képek

Térkép megnyitása