Tiszanagyfalu Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

4463 Tiszanagyfalu , Kossuth L. út 43.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (42) 570019 +36 (42) 371215

E-MAIL CÍM:

polgarmesterihivatal@gmail.com

WEBHELY:

www.tiszanagyfalu.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/morotva/

Bemutatkozás

Tiszanagyfalu község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.

E-MAIL:
polgarmesterihivatal@gmail.com
TELEFON:
+3642-570-019 +3642-371-215
FOGADÓ ÓRÁK:
hétfő, péntek 08.00-12.00 szerda 08.00-12 12.30-15.00

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyíregyházi
Jogállás	község
Polgármester	Rudolf János Ferencné (független)
Irányítószám	4463
Körzethívószám	42

Fekvése
Tiszanagyfalu a Nyíri-Mezőségben fekszik. A Nyíri-Mezőség a Nyírségtől nyugatra eső terület, mely a Hajdúhát északi részére és a Tisza-mente egy kisebb szakaszára terjed ki. Az itt megtelepült hat helység - Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszavasvári és Tiszanagyfalu – néprajzát tekintve (is) elüt a szomszédos területektől. Jellemzőjük a majd mindenütt kialakult kétbeltelkesség. A halmazos településmagban épültek a lakóházak, a tölcsérszerűen kiszélesedő utcák sugárirányban indultak a település szélei felé. A falumagot védően fogta körül az ólaskertek övezete. Ott csak istállók épülhettek és a takarmányt raktározhatták, állandó kintlakást nem engedélyeztek az elöljárók. Az ólaskertek beépülése a 19. század közepe után indult meg, amikor oda is építettek állandó lakóépületeket. E terület sok rokon vonást mutat a Tisza túloldalán elterülő Taktaközzel, s kapcsolatai is inkább Tokajjal és a többi hegyaljai településsel fejlődtek ki.

A közvetlenül határos települések: észak felől Rakamaz, kelet felől Gávavencsellő, délkelet felől Nyírtelek, dél felől Tiszaeszlár, nyugat felől pedig Tokaj.

Megközelítése
A legegyszerűbben a 38-as főútról közelíthető meg, bár a főút csak az északi külterületei között halad át, illetve lakott helyei közül csak Virányos nevű különálló településrészét érinti. Központján, annak főutcájaként a 3633-as út halad keresztül, illetve a 38-as főúttal keleti irányban a 36 122-es számú mellékút köti össze.

Legnépesebb különálló településrésze, Virányos a 38-as főút mentén fekszik, a központjától jó 6 kilométerre kelet-délkeleti irányban, Nyíregyházától 19 kilométere északnyugatra, Rakamaztól 9 kilométerre délkeletre. A közelében a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonalon hasonló néven vasúti megállóhely működik. [A település központi része számára ezzel együtt a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget Rakamaz vasútállomás biztosítja, pár kilométerre északra.]

Története
Neve méretére utal. A település neve a 13. századtól fordul elő az írásos emlékeinkben. A 13. század közepén Magna villa és a szabolcsi várispánság birtoka. A település a tatárjárás alatt megsemmisült, mert a tatárok a Tisza bal partján lévő falvakat felégették, elpusztították.

1245-ben IV. Béla király a lakatlan, korábban a szabolcsi várhoz tartozó földet Gutkeled nemzetségbeli Istvánnak adományozta.

A pápai tizedjegyzékben a 15. század elején Nagfalu néven szerepelt, melynek temploma és papja volt.

1342-ben a besztereci monostor bírta, de korábban a Hontpázmány nemzetségbeli Dersé volt.

A 14. század folyamán több, e helyről elnevezett birtokosról tudunk. Egy 1364. május 19-én kelt oklevél szerint az egri káptalan előtt Nogfalu-i család tagjai az ottani, Szűz Máriáról elnevezett parokiális egyház kegyúri jogán egymás között megosztották.

1353-ban a Báthory, 1420-ban a Baktay, 1444-ben a Rohody, 1451-ben a bogdányi Farkas, 1445-ben a Tuzséry, 1463-ban Csűry Pál Szabolcs megye akkori alispánja és Lasztóczky család a birtokosa.

1459-ben ugyancsak a leleszi elenchusok Eghazas Nagfalu-nak említik.

A 15. században a Téthy és Jékey családok is bírták, bár lehet, hogy más esetben valami Nyírtéthez közel eső birtokról van szó.

Az egykori monostori földesurasági birtok a 15. században is fennállhatott, legalábbis a falu egy részére, mert 1465-ben Újfalu, alio nomine Apáthszeg néven említik.

Határát egy 1347-ből való oklevél írta le; a határjárás során egy romba dőlt várhelyet is említenek jelként. Ez alkalommal Batthyáni Szalók unokáját és Újfalusi Lukácsot iktatták be birtokba. A 16. század közepén Téthy Györgyé volt, de más birtokosa is lehetett, mert 1565-ben Horváth Ferenc birtokát Zay Ferenc kassai főkapitány foglalta el. 1556-ban 69 dézsmafizető jobbágya volt, tehát mintegy 345-350 lakosa. A 16. század második felében hol Nagfalu, hol Újfalu néven emlegetik, de mindig ugyanazon helyről van szó; a birtokosok a Téthy és Csomaközy Boldizsárnak 13, Rózsa Gáspárnak 7 jobbágya élt itt. A 17. században a Csomaközyek bírták, de 1683-ban Thököly Imre hívének, Hatházi Gergely kapitánynak adományozta.

A 18. században nagyobb részét báji Patay Sámuel bírta és némi részben népesítette is. 1756-ban Patay Sámueltől a tolcsvai Bónis család szerzi meg birtokcserével. Ekkor újratelepítik a falut. (Református egyház anyakönyve) Később mintegy 20 kisebb-nagyobb nemes család között oszlott meg, a jobbágyfelszabadulás körül 900-950 lakosa lehetett. A 18. század végén, a 19. század elején a Bekény, Bónis, Máriássy, Csoma, Klobusiczky család, Szemere, Jármy család, Bernáth, Majer, Korda, Somos és Pózer családok kezén volt. A falut 1888-ban az árvíz teljesen romba döntötte. A mai határba olvadt be egy Dicse nevű birtok Nagyfalu és Eszlár határának találkozó pontján; a birtokot az 1347. évi határjárás említi. A 19. század elején itt lelkészkedett Terhes Sámuel a nyíriek kedvenc poétája. A községet 1908 óta nevezik Tiszanagyfalunak. A településre az 1930-as években jellemző, hogy szalagtelkes, eredetileg egyutcás útifalu a Tisza mellett, a nyíri mezőségben. Fő utcája (ma Kossuth utca), amely a "tiszai út" része, É-D irányú. A falu a századforduló óta kelet felé terjeszkedett. A telkek egysoros beépítésűek. A lakóház népi építészetére jellemző volt, hogy háromosztatú, oldaltornácos. A konyhát boltív választja ketté. A szabadkémény aljából fűtötték a szobabeli kemencét. A helyiségek földpadozatosak. A nád és zsúpfedeles nyeregtető az utca felé felső csonkakontyos.

Nevezetességei
Református temploma - 1789-ben épült.
A játszótéren található emlékmű.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, Turizmus, Könyvtár, Művelődési ház, Egyesület,, Polgármesteri Hivatal, Turizmusfejlesztés, társadalmi tevékenység, Belföldi turizmus, Látnivalók,

Képek

Térkép megnyitása