Szabadbattyán Nagyközség Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

8151 Szabadbattyán, Csíkvár tér 1.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (22) 363052 +36 (30) 8304428

E-MAIL CÍM:

hivatal@szabadbattyan.hu

polgarmester@szabadbattyan.hu

WEBHELY:

www.szabadbattyan.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/szabadbattyan.hu/

Bemutatkozás

Szabadbattyán egy nagyközség Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban. 1950 óta hozzátartozik Falubattyán is, mely most a nagyközség nyugati része.

Szabadbattyáni Polgármesteri Hivatal
8151 Szabadbattyán, Csíkvár tér 1.

e-mail: hivatal@szabadbattyan.hu

Telefon: 22/363-052

Mellékek: 0: titkárság 1: adóügyek, anyakönyvi ügyek 2: szociális ügyek, gyermekvédelem,3: kifüggesztések, földkifüggesztés, közútkezelői hozzájárulás: 5 és 6: pénzügy, 7: családsegítő, 8: jegyző

Mobilszámok:
Adóigazgatás: 30/283-3707
Gazdálkodás, pénzügy: 30/865-0178
Hagyatéki ügyek, lakcím, fakivágás, kereskedelmi tevékenység bejelentése: 30/432-9312
Szociális igazgatás, gyermekvédelem: 30/708-7691
Anyakönyvvezető: 30/283-3707
Közvilágítási hibabejelentés: 22/363-052/0 mellék, vagy 30/283-9861
Kóborló ebek bejelentése: 22/363-052/0 mellék, vagy 30/283-9861

Étkeztetés: 30/408-4709

Közterület-felügyelet: 30/828-8721    e-mail: kozterulet@szabadbattyan.hu

Községi rendezvények: 30/432-8693, e-mail: muvhaz.szb@gmail.com

Polgármester: Szabó Ildikó 
Telefon: 06/30/830-4428
polgarmester@szabadbattyan.hu
Fogadónap:
Péntekenként: 8:00-11:30 között

Alpolgármester: Óberné Kámán Erika
alpolgarmester@szabadbattyan.hu

Jegyző: Magyar Zoltán
Telefon: 30/285-8608
E-mail: jegyzo@szabadbattyan.hu

Járási ügysegéd ügyfélfogadása Szabadbattyánban:
Keddenként 14.30-15.00 óráig

Falugazdász ügyfélfogadása:
Ruppert Anikó falugazdász
Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár (Szabadbattyán, Árpád u. 12.), hétfőnként 9-13 óráig
Elérhetősége: 06-70/477-7763

Hegybíró (Észak-Tolnai Hegyközség):
Balaskó Noémi
Telefon: 06-70-489-8684
Észak-Tolnai Hegyközség elérhetőségei:
Székhely/fogadóóra helye: 7018 Simontornya, Szent I. u. 1.
E-mail: ethk@freemail.hu, ethk09@gmail.com
További információ: www.hnt.hu

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Fejér
Járás	Székesfehérvári
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Szabó Ildikó (független)
Irányítószám	8151
Körzethívószám	22

Fekvése
Szabadbattyán a Sárvíz-völgy jobb partján található község. Gépkocsival a legegyszerűbben az M7-es autópályán vagy a 7-es főúton közelíthető meg; Székesfehérvártól 10, a Velencei-tótól 20, a Balatontól alig 30 kilométerre fekszik.

A település közúti csomópont is, mert itt ér véget, a 7-es főútba csatlakozva a Simontornya térségétől (Sáregrestől) kiinduló 6307-es mellékút, és itt indul, majdnem pontosan az előbbi folytatásaként, de a főút keresztezése miatt már új, a 7-es számtartományba eső számmal a 7202-es út, Nádasdladányon és Berhidán át egészen Litérig. A településen ér véget a 6214-es út is, amely eredetileg Seregélyessel köthette össze Szabadbattyánt, de mára szinte minden jelentőségét elvesztette.

Vasúton is elérhető a település, méghozzá két vonalon: a Székesfehérvár–Tapolca és a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon is – a két vasútvonal itt válik el egymástól, hogy aztán továbbvezessenek a Balaton északi, illetve déli partja felé.

Környező települések
Sárszentmihály
Székesfehérvár
Tác
Kőszárhegy
Úrhida
Csősz
Sárkeszi

Története
A mai település környéke már az őskorban is lakott volt. A számos régészeti lelőhelyről többek közt bronzkori, germán, avar- és honfoglalás kori sírok, és település-maradványok kerültek elő.

1279-ből való oklevél említi először a községet, Battyán néven. A szabad előtag azt jelentette,hogy nem falu, hanem mezőváros volt illetve, hogy az itt lakó jobbágyok szabadon költözhettek. Károly Róbert 1326-ban Magyar Pál gimesi várnagynak adományozta a települést. 1355-ben a Hermány nembeli Lack fiai kapják adományként. Egy 1397-es oklevélben említik először az itt épült várat és vámhelyet, amely a település délkeleti részén állt. Később Csíkvárnak nevezték. A ma is látogatható épen maradt része a Kula-torony. Az itt található sárvízi átkelő miatt a falu fontos közlekedési csomópont volt és 1399-től vámszedőhelyeként működött. A Csíkvár elnevezést valószínűleg a Sárvíz folyóban egykor bőventenyésző csíkhalról kapta. A védelmi jellegű erősség – amelyet a török erődítménnyé épített át – a törökhódoltság utolsó éveiben állandó magyar portyák és csaták színhelye volt.

1397-ben Kővágó Örsi „Kis” György királyi zálogosítás révén megszerezte Battyánt és a környező területeket, gyermekeit Lászlót, Albertet és Györgyöt már Battyániként nevezik. Alberttől származott a későbbi vas vármegyei híres hercegi és grófi család, a Batthyányak.

1543-ban a török elfoglalta a települést, és lerombolta az erődöt. Egy 1563-as oklevélben az 52 házzal rendelkező Battyán szultáni birtok, ahol 109 fős török őrség állomásozik. Egy 1567-ből származó összeírás szerint kastély és templom is található volt a területén. 1687 októberében adta fel a törökőrség, és ezzel szabaddá vált az út a Fehérvár elleni felvonuláshoz. A Rákóczi-szabadságharc idején Csíkvár sokáig volt a kurucok egyik legfontosabb fészke. Ezután a település újra a Batthyány család birtokába került.

A települést századokonát országszerte inkább Csíkvárként ismerték, és 1875-ig ezen a néven vasútállomása volt. Ekkorkeresztelték át Szabadbattyánnak.

A település fontos szerepet játszott a második világháború végén a német csapatok Tavaszi ébredés nevű hadműveletében.

A falu határában számos régészeti lelőhelyet tártak fel, ahonnan bronzkori, kelta, germán, avar- és honfoglalás kori sírok, települések maradványai kerültek elő.

Cifrakert
A Sárvíz két ága (a Nádor- és a Malom-csatorna) mentén található Cifrakert. A 7 hektáros terület természetvédelmi terület: 42 hatalmas, különleges formájú, öreg platánja, magas kőrisei, fehér nyárfái, zöld juharfái, nagylevelű hársai igazi botanikai különlegességek.

A kertet az 1870-es években Batthyány gróf - a Batthyány család a hét vezér egyikétől, Őrstől származott - telepítette az ősi családi kastély köré. A kastély mára az enyészeté lett. Az ősplatánoshoz 2000 augusztusában fahidat építettek. A kerthez tartozó tó szépen kiépült, horgásztóvá minősítéséhez a természetvédelmi felügyelőség nem járult hozzá. A Kula Őrtornyot, ami a Csíkvár erődítmény maradványa, 1975-ben felújították, azóta múzeum és kiállítóhely. Itt kerültek kiállításra korábban a villa ásatása közben rekonstruált terrazó részletek.

Római kori villa
Szabadbattyán határában találták meg Pannónia eddig ismert legnagyobb késő római kori villáját. A 110 x 120 méter alapterületű épület a Sopianae (Pécs)–Brigetio (Szőny), Sopianae–Aquincum út mellett fekszik. A villa feltárását a székesfehérvári Szent István király Múzeum munkatársai 1993-ban kezdték meg, és a munka ma napig tart. A kiállítás a Kula toronyban megtekinthető. Az épületnek és a kiásott termeknek a mérete arra utal, hogy tulajdonosa Pannónia igen magas rangú személye lehetett. Valószínűsíthető, hogy a Seuso-kincsek is innen származnak.

Nevezetességei
Kula-torony

Neve a török nyelvből fordítva tornyot, őrtornyot jelent.
A tatárjárás idejében már állt a mai helyén egy több emeletes torony. Ezt valószínűleg a 13. században építették. A Sárvíz mocsarai közti egyetlen átjáró őrzője és vámszedője szerepet kapta. 1543-ban rombolták le a törökök. A Székesfehérvárért folytatott harcok miatt azonban újjáépítették. A török kiűzése után, elvesztette stratégiai jelentőségét a község. Ezzel együtt a torony is romlásnak indult. Egy ideig magtárnak használták az épületet. Az 1975-ben helyreállított épületben 1981-ben nyílt meg a megyei múzeum török kori anyagát bemutató kiállítás. Ma a település határában zajló római kori villa feltárásának és leletanyagának kiállítása látható benne.

Nyitva: április 1. – október 31.

Cifrakert
A Nádor-csatorna, és a Sárvíz-malomcsatorna között helyezkedett el a Batthyány család kastélya. Köré épített angolparkot az 1870-es években Zichy Antónia, gróf Batthyány Lajos özvegye. A hét hektár területen számos növényritkaságot lehetett megtalálni, ezért is kezdték a helyiek egyszerűen csak cifrakertként emlegetni. A kastély a második világháborúban megrongálódott, majd lebontották. Tégláit a falusiak hordták szét és építették be a saját házukba. A park ezek után elvadult. A 2000-es évek elején községi összefogással elkezdték a rehabilitációját. A parkban található negyvenkét hatalmas öreg platán. Kőrisei, fehér nyárfái, zöld juharfái, nagylevelű hársai igazi botanikai különlegességek, védettséget élveznek. A kertben található egy kis tó is.

Római kori villa
Szabadbattyán határában találták meg Pannónia eddig ismert legnagyobb késő római kori villáját. A 110 x 120 méter alapterületű épület a Sopianae (Pécs)–Brigetio (Szőny), Sopianae–Aquincum út mellett fekszik. A villa feltárását a székesfehérvári Szent István király Múzeum munkatársai 1993-ban kezdték meg, s a munka ma is tart. Erről látható kiállítás a Kula-toronyban. Az épületnek és a kiásott termeknek a mérete arra utal, hogy tulajdonosa Pannónia igen magas rangú személye lehetett. Valószínűsíthető, hogy a Seuso-kincsek is innen származnak.

Seuso-kincs
Pereczes Ferenc nyugdíjas asztalosmester 1974 tavaszán felfedezte Pannónia eddig ismert legnagyobb késő római kori lakóépületét Szabadbattyán és Úrhida határában.[16] Lásd a Seuso-kincs szócikket.

Nepomuki Szent János szobor
A katolikus templom kertjében található barokk stílusú Nepomuki Szent János szobor az 1700-as években készült. Alkotója ismeretlen.

Széchenyi szobor
Szabadbattyán központjában található Széchenyi István mellszobra, mely köré zászlókat tűznek az általános iskola diákjai a nemzeti ünnepek napján.

Szent Vendel-kápolna
Az Emmaróza-Szőlőhegyen található apró kápolnát gróf Batthyány Emma Róza építtette egy kígyó által megmart pásztor emlékére. A pásztorok védőszentjéről, Szent Vendelről kapta a nevét. A kis kápolnát és a szentről készült festményt azóta többször renoválták. A község Emma napján hagyományőrző zarándoklattal, ökumenikus istentisztelettel és más kulturális programokkal emlékezik meg a grófnőről, illetve a szőlőhegy vészterhes időket is megélt történelméről.

Templomok
A római katolikus templomot a Batthyány család építette. Az első főoltárképet a család egyik nőtagja festette. A templom bejárata felett a Batthyány család címere látható.
A településen található református templomot 1748-ban újították fel. Itt található a turul szobor is a háborúban elesett szabadbattyáni katonák névsorával.
A Szent Vendel-kápolnát az 1880-as években Batthyány Emma Róza grófnő építette. 1980-ban adományából restaurálták.
Élővilága
Szabadbattyánban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatbázisa négy gólyafészket tart nyilván, 2020 februári állapot szerint.

Keresőszavak

Nagyközség, Önkormányzat, Bölcsőde, Turizmus, Polgármesteri Hivatal, Általános iskola, Látnivalók, Óvoda, Középiskola, Ügyintézés,

Képek

Térkép megnyitása