Bana Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

2944 Bana, Jókai Mór u. 18

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (34) 468868

E-MAIL CÍM:

polgarmester@bana.hu

WEBHELY:

bana.asp.lgov.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/p/Bana-Község-Önkormányzat-100068987951256/?locale=sq_AL&paipv=0&eav=AfY3MSeAkxx4IGhyeno1wEMjXL9DSOEaiH7t6aNHzhq5D9Mqc6_YSU5rbBfFek45txs&_rdr

Bemutatkozás

Bana község Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.

Ügyfélfogadás:
Ügyfélfogadás:
Hétfő: 12.30 – 16.30-ig 
Kedd: 8:30-11:30 és 12:30-14:30
Szerda: szünnap
Csütörtök: 8.30 – 12.30 és 13:30-15:00
Péntek: szünnap

Toma Richárd

Telefon: +36 34/468-868

E-mail: polgarmester@bana.hu

Polgármester fogadóórája: hétfő 12.30–16.30

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Komáromi
Jogállás	község
Polgármester	Toma Richárd (független)
Irányítószám	2944
Körzethívószám	34

Fekvése
A település a vármegye északnyugati szögletében, Győr-Moson-Sopron vármegye határán fekszik. Az Igmánd–Kisbéri-medence északi peremén, a Duna teraszvidékétől északra egy kavicsos dombvonulat választja el. Győrtől 25, Komáromtól 23, Tatától 32 kilométer távolságra található. Szomszédos települések: Ács, Bábolna, Tárkány, Rétalap, Bőny, Nagyszentjános.

Főutcája a Tata, Nagyigmánd és Győr között húzódó, nagyjából kelet-nyugati irányt követő 8136-os számú mellékút, amibe a község nyugati határán torkollik be a 8152-es út. Még egy útja számozódik országos közútként, a 8136-osba annak 32+300-as kilométerszelvényénél, 5,3 kilométer megtétele után beletorkolló 81 141-es út, amely Ács és a 8151-es út, illetve az M1-es autópálya ottani le- és felhajtója felé biztosít összeköttetést.

Vasútállomása nincs a településnek, legközelebb a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal nagyszentjánosi, illetve a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal nagyigmándi állomása található, előbbi 9, utóbbi 12 kilométerre. A falura a községen átmenő kerékpáros turizmus jellemző.

A község a Cuhai-Bakony-ér és mellékerei által tagolt, 135 méteres átlagmagasságú hullámos síkságon terül el; a kielégítő rétegvízkészlet miatt saját ivóvízrendszerrel rendelkezik. Felszíni kőzetanyaga ártéri és folyóvízi homok, kavics és iszap. Eredeti növénytakarója homoki tölgyessel kevert homokpuszta volt. A Cuha völgysíkjában réti öntéstalaj található, ezeken nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés folyik. Éghajlata a kontinentális éghajlat száraz és meleg változata. Éves csapadékátlaga 600 milliméter, átlaghőmérséklete: 10 °C. Uralkodó széliránya északnyugati.

Története
A falu neve személynévből keletkezett. Alapjául a „bán” méltóságnév szolgált. Az írások először a települést 1236-ban említik Bana alakban.

A honfoglaló törzsek a 10. században települtek meg e területen. A falu határában lovas temetkezés nyomait találták meg. Az Árpád-korban királyi várbirtok volt, ahol a királyi várispánok székeltek. A község ispánjai a Bána nemzetség s a tőlük származó gróf Cseszneky család tagjai voltak, akiket a Koppán nemzetségbeli Paulin rokonaként tartottak számon. A tatárjárás során a település várával együtt elpusztult. 1349-ben Nagy Lajos király Árpával együtt a Kolos nemzetségbeli Jakabnak adományozza. 1380-ban határjárást végeztek itt.[3]

1449-ben Győr vármegyéhez tartozott. A 15. században a Rozgonyiak és több köznemes szerzett itt birtokot. A falu a törökdúlások idején elpusztult. A 17. században telepedtek meg először a református családok. A református templom 1680-ban elpusztult, de ugyanott újjáépítették. Bana a környék református központja volt. A 18. században a római katolikus betelepedők jutottak túlsúlyba. A katolikusok temploma először 1249-ben épült, de az elpusztult. Plébánia 1787-ben újjáépítették késő barokk stílusban. Az 1784-es összeírás köznemesek birtokaként tartotta nyilván.

Bana határának nagy része szántóföld volt. Az 1840-es években az állam epreskerteket telepített, selyemhernyó-tenyésztés céljából. Emellett híresek voltak az itt tenyésztett lipicai lovak. A 19. századtól a lakosok a szomszédos Bábolna pusztára jártak dolgozni. A községet 1851-ben Esztergom vármegyéhez csatolták. 1897-ben megalakult Bana-Bábolna Hitelszövetkezet. A községháza 1914-ben épült meg. Az első világháború után különböző társadalmi szervezetek alakultak.

Mai élete
A második világháború után, 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet Búzakalász néven. 1992-ben feloszlott és több kisebb mezőgazdasági kft. alakult meg. Számottevő ipar nincs a településen. Újjáéledőben van a lipicai lovak tenyésztése.

1974-ben Bábolnához csatolták. Közös tanács alakult. 1984-től 1988-ig Komárom vonzáskörzetéhez tartozott. A rendszerváltozás óta újra önálló önkormányzattal rendelkezik. Önkormányzati hivatalt Bábolnával közösen tart fenn.

A vezetékes ivóvízhálózat 1971-ben valósult meg. A szennyvízelvezetést és -tisztítást 1996-ban fejezték be. Kiépítették a vezetékes gázt és bővítették a telefonhálózatot. A helyi utak portalanítása részben fejeződött be. A település oktatása 150 éves múltra tekinthet vissza, az első római katolikus iskoláját 1849-ben építették. 1904-től új épületben volt az oktatás. A református iskoláról 1896-ból vannak adatok. Az intézmény a köznevelésért felelős államtitkár határozatának értelmében 2015-ben megszűnt, az alsó tagozat a Bábolnai Általános Iskola Banai Telephely néven a bábolnai iskola részeként működik tovább. Jelenleg három csoportos napköziotthonos óvoda működik a településen.

2020. június 26-án megtörtént a Magyar Falu Program „Kistelepülések járdaépítésének, felújításának anyagtámogatása” című projektrészének hozzájárulásával elkészült Bercsényi utcai járdaszakasz ünnepélyes átadása.

Nevezetességei
Római katolikus templom – késő barokk műemlék jellegű épület 1784 körül épült. 1897-ben eklektikus stílusban átalakították.
Református templom – Előbb fatemplomuk volt,[15] többször átépítették. A jelenlegi 1788-ban készült; tornya később, 1858-ban épült fel.
A temetőben található a Pulay család síremléke. Jókai Mór édesanyja Pulay Mária banai származású volt. 1812-ben itt kötött házasságot Jókay Józseffel.
Francia kő – I. Napóleon 1809-ben csapataival végigvonult a településen. Ennek emlékét őrzi ez a földrajzi elnevezés.
Az államalapító szobra a Fő téren.

Helyi védelem alatt álló épületek
A falu közepén, a Petőfi Sándor utcai kanyarban lévő romos épületben töltött egy éjszakát Mária Terézia átutazása során.
Pikóta tó a településen található, ahol az 1938-as János vitéz című film néhány jelenetét forgatták.
Az Ördögásta hegyen 1956-ban kavicsbányászás közben honfoglalás kori tarsolylemezt találtak,ami a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, Turizmus, társadalmi tevékenység, Polgármesteri Hivatal, Turizmusfejlesztés, Óvoda, Belföldi turizmus, Látnivalók, Könyvtár, Művelődési ház, Egyesület,,

Képek

Térkép megnyitása