Pannonhalma Városi Önkormányzat -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

9090 Pannonhalma, Dózsa György u. 10.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (96) 554210

E-MAIL CÍM:

titkarsag@pannonhalma.hu

WEBHELY:

www.pannonhalma.hu/

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/pannonhalmaelmeny

Bemutatkozás

Pannonhalma (1965-ig: Győrszentmárton, németül: Martinsberg) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járás székhelye. Kedvelt turisztikai célpont, elsősorban a Pannonhalmi Bencés Főapátságról és annak épületeiről ismert, amelyek 1996 óta az UNESCO Világörökség részét képezik.

FEKVÉSE
Győrtől 19 km-re dél-délkeleti irányban fekszik a Sokorói-dombságban. Szép kilátás nyílik a pannonhalmi vártól Bábolna és Budapest fele is (a dombtetőről lehet látni a bábolnai szélkerekeket is, de tiszta időben az esztergomi bazilika is látszik). A vár túloldaláról tiszta időben egészen Győrig el lehet látni. A város közelében fekszik Écs, Ravazd, Győrság, Pér, Nyalka, Tarjánpuszta, Győrasszonyfa, Pázmándfalu, Nyúl, Tényő és Sokorópátka.

TÖRTÉNETE
Az eredeti nevén Győrszentmárton ősidők óta lakott hely, egyesek szerint Civitas Pannonia nevű római város helyén áll. Az első település a 10.–11. században itt álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka volt. A szállás, majd a falu kialakulása a bencések 996-os itteni megjelenésével, a királyi alapítású kolostor felépítésével vette kezdetét. Albeus mester IV. Béla hiteles összeírója, akit a király Szent Márton monostor birtokainak összeírásával bízott meg, 1240 körül említi a falut e néven. A tatárjárás után a falu ismét benépesült. 1334-ben Károly Róbert a győrszentmártoni apátot megerősítette az alsoki vásárjogában. A 14.–15. század az első nagy felvirágzás ideje volt. Néhány szomszédos, életképtelenné lett birtok, szállás vagy falu csatlakozásával, illetve beolvasztásával megnőtt a határ, felduzzadt a lakosság és megjelent a szántóvető népesség, vele a telkes, sőt a majoros gazdálkodás is. Részben önállósult Felsok (a mai Váralja), de piac- és vásártere közös maradt Alsokéval. A település a falu (villa) rangjára emelkedett, s a helységnek ekkor már volt temploma (1338) és plébániája, mely nevét a bazilika védőszentjéről kapta.

A 17. század elején a törökök elpusztították a települést, de 1689-ben Rummer Márton főapát újra telepítette. A török hódítás után gyorsan, de felemás módon teremtődtek újjá a társadalmi és a gazdasági kapcsolatok. A lélekszám rohamosan megnőtt, sok lett a belföldi bevándorló és a külhonból telepített német és szláv népesség. A visszatelepült apátság nagy építkezésekbe kezdett (major, magtár, számvevőségi épület). Megerősödtek a céhek, szélesebb körű lett az iskoláztatás. Fejlődik a civil városrészt irányító közigazgatási szervezet. (A részek: Város, Váralja, Hegy.) A mezőváros neve részben még Alsok, de inkább már Győri Szentmárton néven említették. A fejlődés további korlátjai voltak a település közepét elfoglaló vár körüli földek, melyek apátsági birtokok maradtak. A gazdák egy része a szélekre szorult.

A kapitalizálódó 19. században a céhek megszűntével kialakult a mezőváros kisipara és kereskedelmi hálózata. Középipar is létesült: malmok, téglagyár, szeszfőzde. Győrszentmárton ekkor már járási székhely volt. A főszolgabíróság, körjegyzőség és az uraság számvevősége létrehozta a tisztviselői kart. Körök, egyletek alakultak, óvodák és iskolák szerveződtek, illetve épültek. A lakosság létszáma 1900-ra eléri a háromezer főt. A millennium évében megindult a vasúti közlekedés.

A 19. századi örökváltság után megindult a földek elaprózódása. 1945-ben megtörtént a földosztás. Ezzel megszűnt a cselédség, s a falu is szabadon terjeszkedhetett. Az 1950-es járásrendezés során megszűnt a Pannonhalmi járás, a vidék járási székhelye Győr lett. Pannonhalma 1970-ben nagyközségi rangot kapott. Az államosítással leépült az ipar és a kereskedelem, a téeszesítéssel a paraszti magángazdálkodás. A lakosság be- és elköltözése miatt megváltozott a lakosság összetétele. Kialakult a Győrbe bejárók széles rétege. Nagy számban épültek új családi házak, új utcák, közintézmények. Kibővült az egészségügyi ellátás. Egy időre eltűntek a nagy vagyoni különbségek.

A település az apátsággal közös Pannonhalma nevet viseli 1965 óta; a Pannonhalma Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, bakonybéli apát 1824-es névalkotása volt. 1990-ben új politikai rend váltotta fel a régit. Az 1990-es évek közepére lezajlott a kárpótlás és a szövetkezetbe vont részarány-tulajdonok magánosítása. A több mint 4000 lakosú település a Sokoró-térség egyik központja. A városka 1970 óta a legnépesebb ezen a vidéken. Lakossága 1980 óta kissé csökkent, azonban népessége 1949-től napjainkig több mint 10%-kal megnőtt. Különösen az 1980 és 1990-es évek között erős elvándorlás jellemezte, mely 1990 után kisebb mértékűvé vált.

NEVEZETESSÉGEK
*Pannonhalmi Bencés Főapátság
A Főapátság a magyar történelem egyik kiemelkedően becses emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központ, a világörökség része. A város gépkocsis és autóbuszos látogatóinak száma meghaladja az évi 200 ezer főt. Pannonhalma hazánk turisztikai térképén az egyik leglátogatottabb célpontnak számít. A város természeti adottságai és a főmonostor vonzereje miatt a turisztikai iparágra van berendezkedve. Szállodái, panziói minden kényelmet kielégítenek. Az apátsághoz kapcsolódik a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium.

Az elmúlt években az apátság kortárs építészetével is ismertté vált. A Diákkápolna és az új fogadóépület mellett a zarándokházak és az erdei kápolna is kiemelkedő alkotás. Ez utóbbiak 2011-ben elnyerték a Média Építészeti Díját is.

*Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet
1992-ben hozták létre 7042 ha-on. Területileg tagolt. Főbb részei:
-az Erebe-szigetek és a Dunával határos egyéb, kiemelkedő természeti értékkel bíró területek (Gönyű és Komárom között). Az őszi és téli vonulások idején kap fokozott jelentőséget. A jeges-, a hegyi-, a kontyos-, a nyílfarkú és más récefajok, parti madarak keresik fel előszeretettel,
-a kisalföldi meszes homokpuszták (Győr–Komárom–Kisbér háromszögben). Nyílt, záródó és zárt homokpusztai gyepek, töviskés, bozótos, borókás, szürke nyáras, homokpusztai kocsányos tölgyerdők, árvalányhaj, fekete kökörcsin, pókbangó. Említésre méltó a fekete gólya, a búbos banka, a barna kánya és a gyurgyalag.
-a Pannonhalmi-dombság pannonhalmi, csanaki és szemerei vonulatai
-Régen található volt itt egy sípálya is, amely már nagyon régen megszűnt. A maradékát Pannonhalma és Pázmándfalu határában találhatjuk meg. Maga az a rész, ahol lehetett síelni a pázmándhegyen van, de itt is már csak szánkózni lehet. Ezt a rég elhagyott és szétesett pályát pedig szántóföld veszi körül, így az odajutás is nehézkes, azonban a vállalkozó kedvű túrázók számára ajánlott, hiszen a kilátás innen még jobb, mint az apátság előtti kilátó-szekcióból.

*Egyéb
-Szent István bronzszobra, Török Richárd alkotása
-Horváth György fazekasháza
-Jánosháza településrész: vadászház és egy 1877-ben, Kruesz Krizosztom által állíttatott kőkereszt

TESTVÉRTELEPÜLÉSEI
-Engen, Németország
-Alsószeli, Szlovákia
-Pécsvárad, Magyarország
-Muri, Svájc

Keresőszavak

Város, Önkormányzat, turizmus, Látnivalók,

Képek

Térkép megnyitása