Rakamaz Város Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

4465 Rakamaz, Szent István út 116.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (42) 570700

E-MAIL CÍM:

onkormanyzat@rakamaz.hu

WEBHELY:

www.rakamaz.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/rakamaziteknoshaz/

Bemutatkozás

Rakamaz város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban. A vármegye nyugati kapujának is szokták nevezni – bár a megye legnyugatibb pontja mintegy 25 kilométerre esik a központjától –, mert az ország nyugatabbi részei felől érkezők jelentős része Rakamazon áthaladva éri el Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét.

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyíregyházi
Jogállás	város
Polgármester	Bodnár László (független)
Irányítószám	4465
Körzethívószám	42

Fekvése
A hegyek és az Alföld találkozásánál, az életet jelentő Tisza folyó bal partján terül el, ősidők óta lakott hely. A település annak a félkörnek a középpontjában épült, amelyet a Tisza folyó ír le ott, ahol a Zempléni-hegység koszorúja nagy ívben tereli a Bodrogot a Tiszába.

A megyeszékhelytől, Nyíregyházától 30 kilométerre lévő települést nyugati szomszédjától, Tokajtól a Tisza folyó választja el, míg északról Timár, délről Tiszanagyfalu községek határolják. [Kelet felől Gávavencsellő lakatlan külterületeivel határos; abból az irányból a legközelebbi település Buj, de közigazgatási területeik nem érintkeznek.] A Tisza holtágai félkörívben körülfogják a települést.

Éghajlata mérsékelten meleg – száraz. A Nagy-Morotva (holtág) madár- és növényvilága ritka és értékes. Az erdőtársulásokat nemes nyárak és akácosok alkotják. Talaja löszös anyagon képződött csernozjom s kovárványos barna erdőtalaj, réti öntéstalaj. A folyó mentén fiatal nyers öntéstalaj. A vármegye egyik legrégebbi települése.

Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 38-as főút, amely áthalad a központján, azon közelíthető meg Szerencs-Tokaj és Nyíregyháza felől is. Ibránnyal és Nagyhalásszal, illetve az abban az irányban útba eső kisebb településekkel a 3821-es, Tiszanagyfaluval é s Tiszaeszlárral a 3633-as út köti össze.

Áthalad a területén a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonal, melynek egy megállási pontja van itt. Rakamaz vasútállomás közvetlenül a 38-as főút mellett helyezkedik el, közúti elérését is a főút biztosítja.

Nevének eredete
Kiss Lajos szerint: Bizonytalan eredetű. Végződése alapján arra gondolhatunk, hogy egy -máz képzős török szn.-ből (vö. Balmazújváros], Szatymaz) keletkezett. Talán az ótörök arqa- keres, átkutat’ (DTS. 54) származékából indulhatunk ki úgy, hogy a m agyarban ark- > rak- hangátvetést teszünk fel.

Története
A Tisza mellett fekvő város a vármegye legrégebbi települései közé tartozik. 1067-ben említik első ízben írott források. Rakamaz nevét a magyar művészettörténetben és régészetben a honfoglalás kori korongpár teszi ismertté, amelyet 1956-ban találtak határában.

1310-ben a Gutkeled nemzetséghez tartozók birtokolták a falut és Szent Kereszt tiszteletére emelt templomát. A birtoklevelek tanúsítják, hogy falu egyutcás volt. A tiszai révtől a templomig tartott az egyik tulajdonrész, a másik a templomtól nyugatra, egyenlő arányban. A falu Alsórakamaznak nevezett részét a Gutkeledek vásárolták meg. A nemzetség egyik ága itt telepedett meg és e helyről nevezte el magát. A Rakamazi család a templom környékét népesítette be, míg a falu másik részét a Báthori-család egyik őse szerezte meg 1355-ben.

A 14. század során a Rakamazi családbeliek és a velük egy nemzetségből való Szakolyi család tagjai pereskedtek a határ egy-egy részének birtoklásáért.

A 15. században a perekbe belekeveredett a Báthori-család is; végül a Báthory és a Szakolyi család osztozott a falu tulajdonjogán.

1445-ben cseh husziták elpusztították a települést, de 1556-os adatok szerint már Szabolcs vármegye egyik legnépesebb települése volt kb. 450 lakójával. A török pusztítás is elérte a falut, így a 16. századra csupán 25 jobbágytelke maradt.

1604-ben itt táborozott Barbiano di Belgiojoso császári generális serege, mielőtt Bocskai István az álmosdi csatában megsemmisítette volna.

A 17. század közepén a Rákóczi fejedelmi családé lett, a szatmári béke után kobozták el a többi Rákóczi-birtokhoz hasonlóan. A királyi kincstár megpróbálta az elnéptelenedett települést benépesíteni, sikertelenül. Majd az 1730-as években, III. Károly király uralkodása idején a kamara „sváb" telepeseket költöztetett ide. A század végére ismét megszaporodott a lakosság száma és a jobbágyfelszabadítás idején már 2148 lelket számlált.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején is sok kárt szenvedett a falu. Ennek ellenére az 1930-as évekre már 5308 lakosú nagyközséggé fejlődött.

A városi rangot 2000-ben kapta meg.

Keresőszavak

Város, Önkormányzat, Turizmus, Rakamazi Teknősház Látogatóközpont, Polgármesteri Hivatal, Könyvtár, Művelődési ház, Egyesület,,

Képek

Térkép megnyitása