Egyek Nagyközség Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

4069 Egyek, Fő u. 3.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (20) 2612133 +36 (52) 378028 +36 (52) 378680

E-MAIL CÍM:

egyek.polghiv@bicomix.hu

WEBHELY:

www.egyek.hu

FACEBOOK OLDAL:

https://facebook.com/polghiv

Bemutatkozás

Egyek nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Balmazújvárosi járásban található.

FEKVÉSE, FÖLDRAJZA
Hajdú-Bihar vármegye legnyugatibb települése: a megyeszékhely Debrecentől 60 kilométerre fekszik, nyugati határszéle egy szakaszon már a Tisza folyásával esik egybe. Területe határos Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékkel is, sőt egy rövid szakaszon még a Tisza túlpartjára is átnyúlik.

Népesebb különálló településrészei: Félhalom, a központjától 2 kilométerre délnyugatra, Telekháza 4 kilométerre északkeletre, valamint Ohat, légvonalban körülbelül 8, közúton 9-10 kilométerre keletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől a borsodi (a Tisza túlpartján fekvő) Tiszadorogma, északkelet felől Tiszacsege, délkelet felől Hortobágy, dél felől Kócsújfalu (Tiszafüred különálló településrésze), délnyugat és nyugat felől pedig a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszafüred.

NEVÉNEK EREDETE
Szabó Károly történész szerint nevét Edekon hun követtől nyerte. Szerinte „mindenképpen ősnépek telephelye volt, kitűnik abból, midőn 1868-ban a községtől délnyugatra szőlő ültettetett, a földből igen sok urna… és bronztárgy ásatott ki”.

Pais Dezső a „szent” jelentésű ügy, üd, így ad, egy szavunkból magyarázza „-k” vagy „-g” kicsinyítő képzős származékként.

Györffy György mindezekkel szemben Ügyek személynevünkben egy honfoglalás előtti időből átvett régi török, „ügő” (méltóságot jelölő) köznév magyar „-k” képzővel bővült alakját látja.

TÖRTÉNETE
A Tisza árteréből kiemelkedő területen már az őskorban is laktak. A községről Priszkosz görög történész is beszámol. Írásos forrásokban viszonylag későn (1322)-ben bukkant fel, de ekkor már egészen bizonyosan régen létezett. Ezt jól mutatja, hogy első templomát Szent István tiszteletére építették a 12. század elején. A község a tatárjárásban elpusztult, csak a 13. században telepítették be újra. A tatárjárás után a magukat a faluról elnevező középbirtokos Egyekiek tulajdona volt – az Egyeki családról 1367-ig vannak adatok. Később a falu az Ohati, a Bérczy, a Linkai, majd a Zelenay család birtokába került. Zelenay Gergely 2000 aranyforintért nagy-luchei Dóczy Orbán egri püspöknek adta el. Mátyás király Budán kelt oklevelében olvasható, hogy Nagylucsei Dóczy Orbán egri püspök 1487-ben Egyek (Ethyek) faluban élő „népeinek és jobbágyainak” megszerezte a kiváltságot, hogy áruikkal háborítatlanul közlekedhessenek szerte az országban, és az egri püspök egyeki jobbágyait törvény elé vinni csak az egyeki bírákkal és esküdtekkel egyetértésben lehet. A birtokot Dóczy István szerémi püspök (Orbán unokaöccse) 1492-ben az egri káptalannak adományozta.

Miután Szolnok 1552-ben elesett, a törökök a szolnoki szandzsákhoz tartozó adózó helynek írták össze. 1615-ben a bajomi vár tartozékaként tartották számon.

A 16. század második felében a lakosság nagy része református hitre tért, és 1621-ben Egyeknek már bizonyosan volt református temploma is. Legrégibb úrasztali (református) kelyhe 1694-ben készült. A második hajdú felkelés után a bajomi uradalom tartozékaként Nagy András hajdú generális kapta meg. A török kiűzése után az egri káptalan, mint a hajdúk előtti jogos tulajdonos visszaperelte, mint a szomszédos települések legtöbbjét.

A református lakosság 1700-ban még kedvező szerződést kötött az akkor Kassán székelő egri főkáptalannal, de az évszázad második felére a káptalan megemelte a földesúri terheket és erőszakos rekatolizációba kezdett, ezért a lakosok tömegesen költöztek el a faluból. Ehhez döntő lökést adott az 1773-ban, a reformátusok rovására végrehajtott úrbéri rendelet. Az elűzöttek 1773-ban többsége a Vay-család csegei birtokán, az Árkus-parton húzta meg magát, majd 23 év múlva az Arad vármegyei Kispereg pusztán telepedtek le. Magukkal vitték harangjukat és klenódiumaikat is. A reformátusok kiűzetésére ma a katolikus templom előtti kőkereszt emlékeztet.

A reformátusoknak volt temploma, amely a Hunyadi út 45/a sz. alatt található. A templom egészen a 90-és évekig üresen állt, a rendszerváltás óta virágbolt üzemel benne. A reformátusok létszáma az 1960-as évekre mintegy 30-40 főre csökkent, ekkor a templomban még istentiszteletet is tartottak.

A falut a káptalan 18. század végén - Szentmargitához hasonlóan - római katolikus vallású palócokkal népesítette be újra.

Fejlődése a 19. században, a Tisza szabályozásának idején vett újabb lendületet. Ez sok embernek adott munkát, árvízmentesített talaja pedig kitűnő, szántóföldi művelésre is alkalmas volt.

A falu sokáig Szabolcs vármegyéhez tartozott, majd az 1876. XXXIII. törvénycikkel megalakított Hajdú vármegyéhez került.

Az első világháborúban 229 egyeki esett el, a másodikban még ennél is több.

Az első világháború és a Tanácsköztársaság után a falunkban egy vékony, gazdagodó parasztréteg alakult ki. A káptalan birtokait 1945-ben felosztották. A villamosítást 1947-ben kezdték el. A falut 1970. július 1-jével nagyközséggé nyilvánították, 1970 és 1990 között nagyközségi tanácsa volt.

INFRASTRUKTÚRA
Egyeken napközi otthonos óvoda, általános iskola, könyvtár, művelődési ház, egészségház, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, idősek napközi otthona, gyógyszertár, mentőállomás és tűzoltóság is található; ezek részben önálló intézmények, az első kettőt a katolikus egyház működteti.

Bár a gáz- és vízvezetékhálózat 100%-ban kiépített, a 2490 lakásnak csak 99%-ában érhető el a vezetékes ivóvíz. A szennyvízcsatorna-hálózatot a lakások 75%-a előtt építették ki. Vezetékes telefon 1251 lakásban van, működik a településen helyi kábeltelevízió-hálózat is. A teljes belterületi úthálózatban az utak 51,3%-a burkolt.

TELEPÜLÉSRÉSZEK
-Félhalom (belterület) a falu központjától 5 km-re,
-Ohat (külterület) a falu központjától 12 km-re,
-Telekháza (belterület) a falu központjától 7 km-re.

NEVEZETESSÉGEI
-Szent József-templom (Fő tér) – 1790 körül, késő barokk stílusban épült. Benne Kovács Mihály, a 19. század jeles egyházi festőjének képe 1863-ban készült. A második világháborúban a templom megsérült, de helyreállították, ma műemléki védelem alatt áll.
-Kálvária-domb kápolna az ú.n. kálváriás temetőben (Bartók Béla u.)
-I. világháborús emlékmű – Krisztus karjában elesett katonával (Fő tér)
-Nepomuki Szent János szobra (Fő tér)
-Az általános iskola homlokzatán a vérszerződést ábrázoló falfestmény (Béke u.)
-Meggyes csárda – csárdamúzeummal
-A Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadóháza - Patkós Galériával
-Vértelkek
-Szöghatár-halom, kunhalom régi sírokkal, kőkeresztekkel
-Az ohati Gödény-kastély, mely a második világháború után iskolaként funkcionált.

EMLÉKHELYEK
-A templom előtt álló kőkereszt a hajdani egyeki reformátusok emléke
-Zsidó temető (Tópart u. - Hunyadi u. sarok)

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
-Egyek-pusztakócsi-mocsarak Természetvédelmi Terület (Hortobágyi Nemzeti Park) északi része (Csattag) tanösvénnyel,
-Ohat-erdő nagyobbik része, az egyik utolsó sziki tölgyes erdő.
-Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület kisebbik része,
-Ohati halastavak és Feketerét (vízmadarak paradicsomai, mindkettőn madárlessel),
-Partifecsketelep (Egyek-Félhalom út mellett).

TESTVÉRVÁROSA
-Radzyń Podlaski, Lengyelország
-Kispereg, Románia

Keresőszavak

Nagyközség, Önkormányzat, turizmus,

Képek

Térkép megnyitása