Szamosújlak Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

4734 Szamosújlak, Petőfi u. 51.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (44) 367581

E-MAIL CÍM:

szamosujlak@freemail.hu

WEBHELY:

www.szamosujlakonkormanyzat.hu

Bemutatkozás

Szamosújlak község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Közigazgatás
Ország	 Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Fehérgyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Bégány Róbert (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4734
Körzethívószám	44

Fekvése
A vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekszik, a Szamos jobb parti oldalán.

Szomszédai: észak felől Zsarolyán, északkelet felől Jánkmajtis, délkelet felől Szamossályi, dél felől Porcsalma, nyugat felől pedig Gyügye. Ez utóbbi a legközelebbi szomszédja, melytől alig 2 kilométer választja el.

A megyeszékhely, Nyíregyháza 82, a környék más fontosabb települései közül Mátészalka 26, Fehérgyarmat 12, Csengersima 15, Kisar pedig 20 kilométerre található.

Megközelítése
A település központján, annak főutcájaként végighalad a 4137-es út, ez köti össze a szomszédai közül Gyügyével és Cégénydányáddal is, míg Jánkmajtissal és Szamossályival a 4138-as út kapcsolja össze.

Az ország távolabbi részei felől a 49-es főúton érhető el, Mátészalkán keresztül; a főútról Porcsalma keleti részén kell balra (észak felé) letérni Jánkmajtis irányában, majd a Holt-Szamos keresztezése után még egyszer balra.

Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Jánkmajtis megállóhelye, mintegy 8 kilométerre.

Története
Szamosújlak nevét 1332-ben Vylak, 1446-ban Zombok Ujlaknak írják. A Zombok család ősi birtoka volt. Az 1400-as évek elején a Zsarolyáni családnak, 1446-ban Bekényi Miklósnak és feleségének, 1463-ban Gerezdy Istvánnak is van itt részbirtoka. 1495-ben Újlaky János és Antal kapják meg az egész települést.

A 16. században már Szamos-Újlak néven ismert. 1592-ben Szentmiklósi Pongrácz Gáspár kapta meg a falut. Az 1600-as évek közepén a Vay családbeliek voltak a fő birtokosai.

1726-ban gróf Teleki János kapta meg királyi adományként. 1743-ban a báró Kemény családnak is volt itt birtoka.

1810-ben település területének kétharmada a Nagyváradi Ajtay családé, a fennmaradó egyharmad rész özvegy Maróthy Ferencnéé, majd a báró Bánffy és gróf Bethlen családoké volt.

Az 1900-as évek elején gróf Hadik-Barkóczy Endrének volt itt nagyobb birtoka.

A település temploma a 15. században épült, alatta van az Ajtay család sírboltja. 1842-ben építették újjá, azonban 1865-ben leégett, de ismét felépült. 1998-ban ismét felújították.

Nevezetességei
Református templom – Az 1992-95-ös feltárás és újjáépítés után Európa-Nostra díjat kapott.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Turizmus,

Térkép megnyitása