Hevesaranyos Község Önkormányzata -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

3322 Hevesaranyos, Petőfi út 1.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (36) 583004 +36 (36) 483017

E-MAIL CÍM:

ph@haranyos.t-online.hu

WEBHELY:

www.hevesaranyos.hu

Bemutatkozás

Hevesaranyos község Heves vármegye Egri járásában található. A Mátra és a Bükk határán, az Ózd-Egercsehi medencében fekszik, a vármegyeszékhely Egertől 20 kilométerre északnyugatra.

Zsáktelepülés, közúton csak Bátor központján keresztül érhető el, a 2414-es útból kiágazó 24 125-ös számú mellékúton. Határszélét délen érinti a 2413-as út is.

Története

Nevét 1295-ben említették először terra Anaras névalakban. 1479-ben már az egri káptalan birtoka volt, s ez a birtokjog 1945-ig fennállt. 1658 körül a helybeli jobbágyok szűkös határuk kiegészítése céljából bérbe vették a Bükkszenterzsébethez tartozó Pósváralja puszta határát Gagybátori László földbirtokostól.

1689-ben a lakók súlyos fuvarterhekre köteleztettek, s ezért a szolgabírótól való félelmükben elhagyták a falut és a környékbeli erdőkbe menekültek, azonban rövidesen újra benépesült a település, 1696-ban 6 jobbágy lakott a faluban.

1707-ben Rétety Ferenc egri várparancsnok foglalta el Pósváralját az aranyosiaktól, akiknek panaszára Rákóczi fejedelem eltiltotta Réteyt a birtokháborítástól.

A községhez tartozó Butaj-puszta neve 1295-ben fordult elő terra Buthey alakban. Lakóinak száma 1786-ban 419, 1860-ban 680 fő. 1945 után a falu főleg kelet felé, Butaj irányába terjeszkedett.

1950. október 22-én önálló tanácsot választottak Hevesaranyoson. A pétervásárai járáshoz tartozott, melynek megszűnésével 1966-ban az egri járáshoz csatolták.

1972-ben Bátor Községi Közös Tanács néven és székhellyel Bátor és Hevesaranyos társközségek lettek.

1984. január 1-jétől társközségével Eger városkörnyéki községe.

Az 1990-es választások után a község ismét önálló lett. Az 1994. évi választáson független polgármestert választottak a 7 tagú független testület élére. 1998-tól 3 fős Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik.

Nevezetességei

A falu közepén álló egytornyos, késő barokk templomot Keresztelő Szent János tiszteletére emelték.

(1829-1832.) 1832-ben szentelték fel, kegyura az egri káptalan volt. A templom előtt álló keresztet Sipos Márton állította fel 1841-ben.

Az általános iskola falán I. és II. világháborús emléktábla méltatja az elesett hősök emlékét.

2001-ben a millennium jegyében emlékparkot avattak emlékoszloppal a templom előtti téren. Ezen alkalomra készült el a címer és a községzászló.

Keresőszavak

Község, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal,

Képek

Térkép megnyitása