Porcsalma Nagyközségi Önkormányzat -e-Cégadatbank

Elérhetőségek

SZÉKHELY, TELEPHELY(EK):

4761 Porcsalma, Szabadság tér 11.

TELEFONSZÁM(OK):

+36 (44) 376101

E-MAIL CÍM:

polghiv@porcsalma.hu

WEBHELY:

www.porcsalma.hu

Bemutatkozás

Porcsalma nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon, a Csengeri járásban található. A vármegye keleti széle közelében helyezkedik el, Mátészalkától 24, Fehérgyarmattól 17, Csengersimától 12 kilométer távolságra.

A Károlyi család egykori levéltárosa Walther László szerint a település eredetéről: 1388-ban Csaholyi Sebestyén Sós helység határán egy új községet alapított, s azt az ott található sok porczhfűtől Porczhalmának nevezte el.

Története

Nevét írásos alakban 1237-ben említik először az oklevelek. 1388-ban, Csaholyi Sebestyén új községet alapított itt, de a Kaplon nemzetségbeliek tiltakoztak a nádor előtt a jogtalan betelepítés ellen, mivel az az ő területükre esett. 1397-ben már Drág és Balk vajdák az urai, de a Csaholyi családnak is marad benne része, mert 1399-ben mikor Eke Tyukodját elfoglalták, a lakosokat ide telepítették. A 15. században a Domahidy Istvánnak volt itt birtoka.

1448-ban Lónyay András kap benne részt, anyai jusson, majd 1454-ben a Domahidy családnak zálogosítják el. 1466-ban ecsedi Báthory István, András és László is birtokosai a településnek. Az ecsedi Báthori-családtól a Bethlen-, majd a Rákóczi-család tagjai örökölték. A Báthory és Domahidy családbeliek mellett 1516-ban Ungai Hajas Tamás, 1517-ben Guthy Ferenc és Imre is részt kapott benne. 1562-ben a községben nagy tűzvész pusztított, csak 11 és fél porta maradt meg. Ekkortájt részben már királyi birtok. 1570-ben Báthory Miklós birtoka. 1624-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kapta meg a Báthory birtokot, de van itt részbirtoka Pogrányi Györgynek, majd 1630-ban Csapy Zsófiának, Mosdóssy Imrének is.

A szatmári béke után a gróf Károlyi családbeliek kapták meg a Rákóczi részt. Gróf Károlyi Antal a birtok nagyobb részét Szaplonczay Kristófnak engedte át. A 19. században birtokosa a Bajnay, a Balla, a Balogh, a Belényesi, a Czibere, a Császár, a Csehi/Csehy, a Csúri, a Domokos, az Erdős, a Farkas, a Galgóczy, a Galvácsi, a Gyarmathi, a Gyene, a Juhász, a Kanyó, a Katona, a Kállay, a Károlyi, a Lázár Kovács, a Marsovszky, a Pap, a Péchy, a Sajó, a Szaplonczay, a Szentmarjay, a Szuhányi, a Tarczali, a Turbucz és a Vállyi család. A 20. század elején a község nagyobb birtokosai Péchy László, Gyene Zsigmond örökösei, Groszmann Adolf, Gyene Károlyné, Balogh Pál és Sándor. 1944-ben Gyene Pál, Gyene István, Péchy Manó, Péchy Szabolcs, Péchy László, a Policzer, a Groszmann és a Trencsényi család a birtokosai.

Porcsalma a szomszédos Tyukodhoz hasonlóan az egykori Ecsedi-láp szélén fekvő település volt, melyet a környező falvak népe Rétnek, a környező vidéket pedig Rétoldalnak nevezett.

Itt születtek

Kiss Kálmán (1843–1913) tanítóképző-intézeti igazgató, tanár, egyházi író.
Kiss Áron (1845–1908) bölcseleti doktor, tanítóképző intézeti igazgató, néprajzi gyűjtő, pedagógiai szakíró.
Kiss Pál (1885–1950) ügyvéd, liberális politikus, országgyűlési képviselő, Kiss Áron féltestvére.
Erdős Jenő (1912–1981) újságíró, szerkesztő.

Nevezetességei

Műemlék református temploma (amely eredetileg katolikus templom volt) a 15. században épült, késő gótikus stílusban. A templom berendezése a 18. században készült, copf stílusban. Tornyát 1795-ben építették hozzá (ekkor már református templom, amit a református egyház vett meg a mai református temetővel, ami szintén katolikus volt), és a templomot 1842-ben megnagyobbították.[12][13] Falába építve egy emléktábla található, amely Kovács György emlékét örökíti meg, aki 1717-ben a községet megmentette a török-tatár csapatok dúlásától azáltal, hogy a község köré szalmát rakott és azt meggyújtotta. A tatárok azt hitték, hogy a község leégett és elvonultak.

Görögkatolikus templomát 1786-ban Szűz Mária Oltalma tiszteletére szentelték. A díszesen faragott szentségházat és a főoltárt Juhász Mihály máriapócsi asztalosmester készítette 1939-ben. 1999-ben új ikonosztázt készített Gergely József mátészalkai mester és Pikó László debreceni festőművész. 2013 novemberében 30 millió forintos állami támogatással felújították.

Keresőszavak

Nagyközség, Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal,

Képek

Térkép megnyitása